T.Tamás Ferenc: Hűvös októberi reggelek

Megjelent a Délibáb Magazin 2023. tavaszi számában!

Bágyadtnak tűnsz,
   Tán megint nem aludtál?
Réveteg vagy,
    Az ágyadba úgy visszafutnál.
A szürke reggelek
    Ólomlábakon lopódzkodnak,
Lassan csorognak,
    Nyirkos hidegben vánszorognak.

Álmosan, fáradtan, kócosan,
Örökkön-örökké kialvatlan.
Magadat mindig feláldozod,
A végtelen sor végét nem láthatod.

Jönnek az őszi reggelek,
    ’Hol hideg kopogtat hajnalban.
A rideg októberi pirkadatok
    Mászkálsz a sötétben, a fagyban.
Az idő oly’ lassan csorog,
    Kedved keresed kétségbeesve.
A természet alig mozog,
    Teszed dolgod reménykedve.    

Álmosan, fáradtan, kócosan,
Örökkön-örökké kialvatlan.
Magadat mindig feláldozod,
A végtelen sor végét nem láthatod.

A szelíd nap épp’ csak pislákol,
    Alig cirógatnak gyér napsugarak.
Az álom is csendben bóbiskol,
    Rég elmentek a költözőmadarak.
Csendes, lomha ősz bekukkant,
    Még emlékszel a ragyogásra?
Amikor a nyári nap felbukkant,
    A forró napon való csillogásra?

Álmosan, fáradtan, kócosan,
Örökkön-örökké kialvatlan.
Magadat mindig feláldozod,
A végtelen sor végét nem láthatod.

T. Tamás Ferenc, 2022.okt.