Tamás Ferenc: Hangrendszerek

 

GramofonAz emberi hangrögzítéssel együtt született meg a hangzási rendszerek iránti igény. Már az egyik legrégebbi lejátszási eszköz, a gramofon esetén is fontos volt a hangzás. A felvett és akkoriban még elég drágán megvett viaszhengereket, majd később a lemezeket szerették volna minél pontosabban lejátszani.

Bal oldali képen: gramofon.

Forrás: https://www.vivre.hu/p-149749/vintage_gramofon

Innen nőtt ki az idők során a minél élethűbb lejátszás igénye.

Mono hangrendszerA kezdetek kezdetén még csak analóg rögzítés, illetve lejátszás létezett. A gramofont lassan felváltotta a bakelitlemezt lejátszó készülék, amely kategória nagyon sokáig uralta a piacot. Alapesetben itt is csak egyetlen hangszóró volt, tehát csak mono hangzásról beszélhetünk. (Lásd a jobb oldali grafikán!)

Ennek lényege, hogy a felhasználó valahol elhelyezi a hangszórót, amelyből szól a zene. Ennek a korszaknak a jelképe volt a Sokol típusú rádió, amely még a szocialista időkben szinte minden háztartás elengedhetetlen tartozéka volt, bőrtokkal és hordozó pánttal. Esetenként a hátuljára erősített, kiegészítő áramforrásként funkcionáló laposelemmel.

 Sokol rádió

Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/SOKOL_(r%C3%A1di%C3%B3)#/media/F%C3%A1jl:Radio_Sokol.jpg

A készüléknél még messze nem a kiváló hangzás volt a lényeg, hanem a hazánkban fogható rádióadók hallgatása.

A következő lépés az ál-sztereó rendszerek elterjedése volt, ahol már megjelent a két hangszóró, de ezek ugyanazt a csatornát játszották. A látszólagos sztereó hatás a hangok pl. frekvencia szerintStereoi szétválasztásával érték el.

Ez után már egy nagyobb ugrás következett: a valódi sztereó rendszerek jöttek forgalomba. Itt a két oldalon már két külön csatorna szól, amely helyes beállítások esetén már olyan érzést kelt, mintha a színpad előtt hallgatnánk a zenét.

Itt kell megjegyezni, hogy a bakelit lemezjátszók későbbi generációja már sztereó minőségben tudott lejátszani. Ezt a generációt az 1980-as években lassan felváltotta a sokkal jobb minőséget nyújtó asztali CD-játszók korszaka az idő múlásával egyre jobb minőségben.

 

Már két olcsóbb hangszóróval is van valami hatás, de a jobb hangzási élményért érdemes a szinte ingyen kapható (igen gagyi minőségű) műanyag dobozok helyett komolyabb, több csatornás hangzást biztosító ládákat venni. (Ez már pár ezer Forintért is kapható.) A másik lehetőség a fejhallgató használata.

Ha már a fej-, vagy fülhallgatóknál tartunk, akkor nem lehet elmenni az 1980-as és a ’90-es évek slágerterméke, a walkman mellett. Ez biztosított először egész élvezhető minőségben helyfüggetlen zenehallgatást. Ráadásul megfizethető ára miatt gyorsan tömegcikké vált. Ekkor jöttek divatba a klasszikus fejhallgatók, amik a lejátszott zene kis részét nem csupán a hallgató fülébe, hanem a környezetbe (is) továbbították. Bár az eredeti walkman kazettával működött, de később forgalomba hozták a CD-s verzióját is, amit praktikus okokból felváltott a hordozható MP3-as játszó.

Retro fülhallgató

(Képen: Oldskool 70 márkájú retró fülhallgató
kép forrása:
https://www.hu2021.ru/content?c=old%20skool%20headphones&id=1)

Ezt a környezetet zavaró hatást úgy érték el, hogy akkoriban a fejhallgatók még csupán a fülre voltak illeszthetők, nem pedig a fülbe dughatóak. Ráadásul egyetlen elég gyenge hangszóróból jött a dallam. Ezzel szemben a mai fülhallgatók már ténylegesen a fülbe dughatóak, így gyakorlatilag semmilyen zajt nem adnak a külvilág felé. Ez veszélyes is lehet, mert ugyanez miatt már külvilág zajai sem jutnak el a komolyabb hangerőt használó zenehallgatóhoz.

Huawei AM 155 headset

(Képen: Huawei AM 115 fehér gyári headset (vezetékes) fülhallgató
Kép forrása:
https://www.mediamarkt.hu/hu/product/_huawei-am-115-feh%C3%A9r-gy%C3%A1ri-headset-f%C3%BClhallgat%C3%B3-1201796.html)

A legtöbb zeneimádó ilyen modern fülhallgatót visel és ennek káros hatásaira rájöttek az MP3-játszók, illetve a mobiltelefonok gyártói is, ezért sok készüléken (főleg az EU-n belül) eleve gátolva van a túl erős hangzás, vagy maga a készülék figyelmeztet a káros hangerőre.

quadrofoneA következő hangzási rendszer a négy külön csatornán keresztül áradó quadrofone rendszer volt, amelyet a felhasználó köré kellett telepíteni. A két első és a két hátsó hangszóróból álló rendszer előnye volt a minden addiginál jobb hangzás, viszont hátránya volt, hogy nem igazán lett népszerű az elérhető kevés tartalom miatt.

A rádiók pár évvel az új rendszer debütálása előtt álltak át sztereó hangzásra és nem szerettek volna megint rengeteg pénzért egy még újabb rendszerre átállni, ráadásul a hallgatók nagy részének bőven elegendő volt a hagyományos mono adás is. A sztereó hangzás elterjedése elegendő volt, így a 4-csatornás megoldás nem lett sikeres.

Voltak ilyen adások hazánkban is, ahol a Petőfi Rádió közvetítette a két hátsó sávot, míg a Bartók Rádió (akkor még 3. műsor néven) közvetítette a két első sávot.

 

A mozik mindig is különleges hangzásvilágra törekedtek. Direkt erre az igényre fejlesztette ki 1976-ban a Dolby Laboratories cég a 4+1 csatornás hangzást, amely a sztereó sávon bal, közép és jobb oldalt vitt fel, valamint egy surround (környezetet) is, amely mellett fontos szerepet játszott a mély hangok külön kiemelése egy külön hangszóróval. Ez volt a Dolby Stereo hangzás. Az első nevezetes filmek, melyek ezt a hangzást kihasználták:

Dolby Stereo

 

5.1A következő lépést a CD-korszak végén megjelenő 5.1-es hangrendszer jelentette. Itt már 6 különféle csatorna létezett. Az első kettő és a hátsó kettő mellett megjelent a felhasználóval szembeni hangszóró, valamint valahol egy mélynyomó is. Ez utóbbi térbeli elhelyezkedése elég lényegtelen, mert a mély hangok könnyebben "beterítik" a teret, mint az öt szatellit hangszóró által közvetített közepes és magas hangok. A filmekben az elöl középen elhelyezkedő hangszóró általában a sima szövegért felelt, valamint egyes technikai trükkökben vett részt.

A technika finomodása során a kis hangszórók további (belső) osztásához vezetett, mivel a sugárzón belül szétválasztották a különféle frekvenciájú hangokat, amelyek így élethűbben tudtak megszólalni. A képen egy mai 5.1-es rendszer látható. Típus: Orion HT-601 5.1. (Ár kb. 20 ezer Ft)

Orion HT-601 5.1

Kép forrása: https://www.mediamarkt.hu/hu/product/_orion-ht-601-5-1-hangfalszett-1273091.html

Az elsősorban házimozik számára kifejlesztett 5.1-es hangrendszerre gyorsan rácsapott a filmgyártás is. Maga a Dolby cég is több verziót adott ki belőle (Dolby Digital, DTS, THX, …). Az első 5.1-es hangzást a Batman visszatér (1992) vitte piacra, akkor még 35 mm-es filmtekercsen. A nem sokkal később debütáló DVD lemezeken eleinte csak sztereó hangzás volt, de azt hamarosan felváltotta egyes lemezeken az új 5.1-es.

2.1

Menet közben a háztartások igényei és a gyakori helyhiány miatt létrejött a 2.1-es rendszer is, ahol a sztereó hangrendszert kiegészítették egy központi szatellit hangszóróval, valamint egy mélynyomóval. Ez a rendszer akkor lett igazán sikeres, amikor szoftveres vagy hardveres trükkök segítségével kvázi térbeli hangzás lett elérhető. Itt kell megjegyezni, hogy egyes mai fejhallgatók is ezt a térbeli hangzási rendszert vették át.

7.1A filmezés egyre komolyabb követelményeket támasztott a hangzással szemben, így létrejött az 5.1-es rendszerhez képest bal és jobb oldali középső hangszóróval kiegészített 7.1-es rendszer. Ez a nyolc csatornás hangátvitel már nem volt lehetséges sima DVD-n, így ezek a filmek jellemzőek Blu-Ray lemezeken jöttek forgalomba. Bár a BR-technika nem lett igazán sikeres, de ettől függetlenül a komolyabb mozikban mindenhol ez a rendszer található. A Dolby cég TrueHD néven adott ki a rendszerre vonatkozó, veszteségmentes tömörítésű szabványt. A legelső 7.1-es filmek 2010-ben kezdtek megjelenni, pl.: Toy Story 3. (Játékháború).

A felmerülő extra igények persze létrehozták az úgynevezett High-End termékeket, amelyek többutas megszólaltatási lehetőséggel a legjobb hangzást biztosítják akár 1 millió Ft-os ár felett is.

 

A nagy hangdobozok mellett a kis fülhallgatók is egyre jobb hangzást biztosítottak. A régi fejhallgatók mintájára megjelentek a nagyon jó minőséget biztosító, egész fület beborító modern fejhallgatók, amelyek immár valódi térbeli hangzást biztosítanak, valamint sokszor külső zajszűréssel is rendelkeznek.

A képen egy Sony MDR-XB910 fejhallgató látható. Ár kb. 73 ezer Ft.
Kép forrása: https://www.av-online.hu/teszt/uj-sony-fejhallgato-modern-zenekhez_672

Sony MDR-XB910

A hordozható CD-játszó helyett az 1990-es évek végén jött divatba a hordozható MP3-játszó, amit kb. tucatnyi évvel később elavulttá tett az egyre okosodó mobiltelefon. Az eszközhöz adott fülhallgató viszont egyre természetesebb hangzást adott.

Ráadásként a hangzás átviteléhez már nem feltétlenül kell zsinór, mivel egyre többen használnak bluetooth-technikával vezérelhető fejhallgatókat is. Pl.: Apple AirPods.

Másik irányú fejlesztés a méretek megfelelő zsugorodásával elért kis fülhallgatók létrejötte. Ezek is jellemzően mobiltelefonhoz csatlakoztatva vezérelhetők. A zökkenőmentes hangátvitelt általában bluetooth biztosítja. Ami gondot jelenthet: ezeket az apró "kütyüket" elég gyakran kell tölteni.

Lenovo X9

Képen: Lenovo X9 vezeték nélküli fülhallgató. Ár kb. 14 ezer Ft.
Kép forrása: https://www.lightinthebox.com/hu/p/lenovo-x9-vezetek-nelkuli-bluetooth-fulhallgato

Mivel kisebb társaságokban gyakran fel szokott merülni a közös zenehallgatás igénye (gondoljunk itt pl. házibulikra, vagy egy tanterem ad-hoc kihangosítására), ezért megjelentek a nagyobb méretű, jó hangzást biztosító vezeték nélküli hangszórók. Ezek is többnyire mobiltelefonról vezérelhetők, ráadásul két egyforma hangszóró képes összekapcsolódni és sztereó hangzást biztosítani. Előnye a jó hangzás. Hátránya: sajnos tölteni kell.

JBL Flip 5

Képen: JBL FLIP 5 hordozható Bluetooth hangszóró (Ocean Blue) kék. Ár kb. 38 ezer Ft.
Kép forrása: https://audiocentrum.hu/JBL/FLIP-5-hordozhato-Bluetooth-hangszoro-/Ocean-Blue

 

 

A cikkben található grafikák IrfanView programmal készültek.

 

Felhasznált irodalom:

 

 

© Tamás Ferenc, 2021. márc.