A Microsoft Windows-ok története II. rész:

Az NT-vonulat

Sokan – és valljuk meg, hogy jogosan - bírálták a Microsoft-ot, hogy a Windows gyakran összeomlik és elég megbízhatatlan. Ezek a bírálatok különösen az agyonreklámozott Windows '95 piacra kerülésével kerültek előtérbe, majd a Windows '98-cal tovább erősödtek. Részint erre válaszul a Microsoft egy biztonságos, megbízható és stabil változatot is piacra dobott: az NT-t, ami a New Technology (Új Technológia) rövidítése. A célközönség ezúttal nem az otthoni felhasználók voltak, hanem a vállalatok, így nem került bele sem játék-, sem multimédia-támogatás, viszont jól lehetett vele hálózati műveleteket végezni és biztonságos volt! A fejlesztők ezúttal nem egy régebbi szoftvert foltozgattak, hanem kidolgoztak egy tényleg újat a jobbítás szándékával! A rendszer fő építésze Dave Cutler volt, VMS fő építészei közül az egyik volt a Digital Equipment Corporationnél (később vett Compaq által most Hewlett-Packard). Microsoft 1988 augusztusában kérte fel őt, hogy hozza létre OS/2 egy utódát, de Cutler helyette létrehozott egy teljesen új rendszert. Cutler hozta a szaktudást és körülbelül 20 vele rendelkező mérnököt a Microsoftnak, amikor is korábbi alkalmazója a DEC elengedte. DEC persze azt hitte, hogy hozta ottani munkája kódjait a Microsoftnak perelt. A Microsoft végül fizette 150 millió dollárt a DEC-nek és beleegyezett, hogy az NT kódszinten támogassa DEC Alpha CPU chipjét.

Az új rendszer kezelésének egyszerűsítése végett a fejlesztők megtartották a kompatibilitást a hagyományos (pl.: FAT16 vagy FAT32) fájlrendszerekkel és a megszokott MS-DOS alkalmazások is futtathatók az NT környezetben. Viszont létrehoztak egy új, fejlettebb fájlrendszert NTFS néven. („New Technology File System” = új technológiás fájrendszer) A rendszerbe eleve bele volt építve a hálózati támogatás, a felhasználói jogok nyilvántartása és védelme, a modemek kezelése, valamint a rendszeresemények naplózása. Változatai: NT Advanced Server és NT Workstation. Minimális hardware-követelmény: 486-os CPU min. 25 MHz seb, 12-16 MByte RAM, 110-160 MByte szabad hely a HDD-n és VGA monitor.

A Microsoft marketingesei javaslatára a Windows NT 3.1 elnevezésű rendszer Béta verzióját (Cairo kódnéven) 1992 júliusában mutatták be San Franciscóban a Professional Developer Conference-en (profi fejlesztők konferenciája). A további ötletek beépítése után 1993. július 27-én dobták piacra simán Windows NT néven – egyszerre a szerver és a munkaállomás verzióként is!

A Windows NT Advanced Server 3.1 alkalmazás- és fájlszerver szolgáltatásokat nyújtott (az akkor népszerű) Microsoft, Novell és Unix hálózatokban, valamint az NT-re is megjelent az adatbázis-kezelő SQL Server és az elektronikus levelezést szolgáltató MS Mail is. A Windows NT szerver változata lehetővé tette a központi hálózati adminisztrációt és a felhasználói jogosultságok kiosztását.

	Képek forrása: http://www.digibarn.com/

Az operációs rendszert kétszer is átesett kisebb frissítésen:

1994. szeptember 21.: Windows NT Server 3.5 (kódnév: Daytona)

1995. május 30.: Windows NT Server 3.51

Minimális hardware-követelmények: 386 vagy 486/25 MHz CPU, 12 Mbyte RAM és 90 Mbyte üres hely a HDD-n.

A várt nagyobb lépés mégis a 4.0-ás verzióval történt meg (kódneve: Impala) – immáron a Windows '95 grafikus elemeinek felhasználásával! 1996 július 29-én a következő verziók jelentek meg: Workstation, Server, Server Enterprise Edition, Terminal Server, Embedded. Sajnos minden akarat ellenére itt sem oldódott meg a driver-támogatás hiánya. Sok eszközhöz egyszerűen nem létezett megfelelő meghajtóprogram! Ez a probléma az egész NT-sorozatot sújtotta – ideértve a következő, 2000-es verziót is! A szerver változat integrált webszerver szoftvert (Internet Information Server, IIS 2.0), a FrontPage weboldal-szerkesztőt, újított fájl- és nyomtatási szolgáltatásokat, szerverfürtözési lehetőséget, valamint hálózati adminisztrációs eszközöket is tartalmazott.

Minimális hardware-követelmények: 486/33 MHz CPU, 12 Mbyte RAM, 110 Mbyte üres hely a HDD-n.

Ezt a verziót volt szerencsém tanítani és így gyakorlati tapasztalataim miatt is bátran mondhatom, hogy a rendszer nagyon stabil, de eszméletlenül lusta volt. A szerver verzió hosszú évekig szolgált iskolánk, a székesfehérvári Jáky József Műszaki Szakközépiskola nagyszervereként és bátran merem mondani, hogy megbízható és stabil volt minden idegölő bosszantása és szinte hetenkénti javítgatási kényszere ellenére is.

	Képek forrása: http://www.digibarn.com/

Volt egy másik, igen komoly probléma is. Ez a nevezetes „Blue Death”, azaz kék halál. A stabilnak és biztonságosnak hitt WinNT néha egyszerűen fejre állt és egyszerűen nem lehetett újraindítani, csak a RESET gomb megnyomásával. Íme a nevezetes képernyő és egy élő CNN-bemutató közbeni halál.

Sokáig, nagyon sokáig nem dobta piacra a Microsoft az NT 5.0-ás verzióját. A végén nem is ilyen néven látott napvilágot, hanem Windows 2000 lett belőle. (Névváltoztatás: 1998. október 27.) Itt is megtalálható a munkaállomás-szerver páros, de itt az NT 4.0-val szemben a szerver-verzióból is létezik nemzeti nyelvű. Ráadásul a szerver-verzióból is több típus létezik feladat és méret szerint. A Windows 2000 az eddigi verziókkal ellentétben nem volt kódnévvel ellátva, de a Service Pack 1 már Asteriod kódnéven futott; míg a 64 bites verzió kódneve Janus volt (nem összetévesztendő a Windows 3.1 hasonló kódnevével!) Nagyon sokat változott a rendszer és látványosan fejlődött is. Maga a Windows 2000 operációs rendszer 2000. február 17-én jelent meg a következő verziókban: Professional, Server, Advanced Server, Datacenter Server, Advanced Server Limited Edition, Datacenter Server Limited Edition. Ez utóbbi kettő, 2001-ben kiadott verzió csak a 64 bites Intel Itanium CPU-kon futott.

Az első működő Béta-verzió már 1997 szeptemberében elkészült, a harmadik béta-verzió már csak 1999 április 29-én. Innentől a Microsoft három, megjelenés előtti (Release Candidate) verziót adott át partnereinek 1999. december 12-ig. A 2000. február 17-i megjelenés előtt mindössze három nappal kiszivárgott egy MS-emlékeztető, hogy a biztonságosság új szabványaként hirdetett rendszernek kb. 63 ezer hibáját ismerik.

Hardware-követelménye: Pentium/133 Mhz CPU, min. 32 Mbyte RAM és min. 650 Mbyte üres hely a HDD-n.

A Windows 2000 újításai közé tartozott az Active Drectory, melynek előzményeit már megtalálhattuk az NT 4.0 Server hálózati szolgáltatásaiban is. A korábban csak az NT 4.0 külön bővítményeként elérhető Terminal Services immár minden szerverkiadás szerver részévé vált. A Windows '98-ban sikeressé lett Device Manager (eszközkezelő), illetve a Windows Media Player egyaránt a Windows 2000 része lett – némileg az itteni specialitásokhoz igazítva. Továbbá a felülvizsgált DirectX-et is beépítették, melynek segítségével az eddig játékokra nem igazán használt kernel képest volt némi támogatást nyújtani a könnyedebb használathoz. Más problémák viszont megmaradtak: az egyes virtuális meghajtók fejlesztéseit NT/2000 alatt rendszeresen frissítették, míg ezek 95/98 alatt sokszor elmaradtak, ám ezt a magatartást a felhasználók meglehetősen nehezményezték.

A Windows NT megjelenésével két fő ágra bomlott a Windows termékek fejlesztése. Egyrészt fejlesztették az üzleti szféra által kedvelt, stabil Windows NT-vonulatot (3.1, 3.5, 3.51, 4.0, 2000), másrészt az otthoni felhasználóknak szánt Win '95/98/ME-szériát. A két termékvonal egyesítése csak a Windows XP-ben történt meg.

Folytatása következik!

Források: