T. Tamás Ferenc: A fény völgyében

A fény völgyében minden ragyog,
Az emberek vidámak és gazdagok,
Az égen csak apró felhőpamacsok,
Még az odaút is fényesen kanyarog.

A fény völgyében tágas, széles utak
Kanyarognak; szépek, harmonikusak.
Surrannak halkan a szép autók,
Nem bűzölögnek a kipufogók.

A fény völgyében évszakok nincsenek,
Mindenkivel a ragyogó nyár incseleg.
Tél, tavasz, ősz itt ismeretlen fogalom.
Sehol sincsen egy szem aggodalom.

A fény völgyében villákban laknak,
Ahol születnek üzletbirodalmak,
Bátran adnak helyet a dalnak,
Helye van minden csillagnak.

A fény völgyében ragyogó az élet,
Élvezik a mindent átható bőséget,
Örökkön örökké tart a boldogságérzet,
Kezükben tartják a tökéletességet.


A fény völgyében nem látszanak az árnyak
Melyek otthonai a boldogtalanságnak.
Hiszen őket tartják csúnyának,
Rabszolgái a monoton éjszakáknak.

A fény völgyén túl éjszaka rémület lakik,
Ott a boldogtalanság és a nyomor lakozik.
Reménytelenség, kilátástalanság,
Csak az örökös bizonytalanság!


T. Tamás Ferenc, 2020. júl.