Netscape Navigator/Communicator
Klasszikus Netscape logo |
Netscape 1994-2002 |
Netscape 2005-2007 |
1994 közepén Jim Clark, a Silicon Graphics alapítója Marc Andreessen-nel (és Kleiner Perkins Caufield & Buyers befektetőkkel) együtt megalapították a Mosaic Communication-s, amit később átneveztek Netspace Communications-re. Andreessen frissen diplomázott az Illinois Egyetemen, ahol a Mosaic program vezetője volt. Eddigre kezdett a Mosaic a tudományos körökön kívül is elterjedni és a két alapító látta az internetes kommunikációban rejlő remek lehetőségeket. Alig fél év alatt az NCSA Mosaic alapján létrehozták a friss böngészőt, a Netscape-et. (Konkrétan 1994.okt.13-án Mosaic Netscape 0.9 néven.) A Netscape hamar üzleti siker lett, nem elsősorban a nagyon gyorsa frissítései miatt. Ekkor találták ki az „internet idő” kifejezést is, ami a web és a böngészők eszeveszett ütemű fejlődését fejezte ki. Éppen az igen gyakori frissítései és az erőteljes piaci előretörése miatt 1995 nyarára a Netscape piaci részesedése már 80% fölé nőtt.
1995 augusztusában megváltozott a helyzet, mivel piacra került a Windows '95 Plus Pack és a beépített böngészője, az ingyenes Internet Explorer; így a Microsoft kihívta a szinte egyeduralkodó, ám fizetős Netscape-et. Tény, hogy ezek a kezdeti Internet Explorer-ek meglehetősen gyengék voltak és a sokat internetezőknek technológiailag gyenge volt. A Netscape 2.0 bevezetett egy csomó újdonságot (frame, Java, JavaScript, plug-in), így jelentősen megnövelte a piaci értékét. 1995 közepétől 1996 végéig igen fontos időszak volt a böngészők történetében, mivel szinte hetente rukkolt ki az egyik vállalat valamilyen frissítéssel vagy (béta-)verzióval.
Lépésenként bár, de az Internet Explorer előretört. A két böngésző negyedik generációjához érve az Internet Explorer technikailag beérte a Netscape-et. Az idő előrehaladtával a Netscape piaci részesedése csökkent: fölénybe került a Microsoft „kedvence”, az Internet Explorer.
1998 januárjában a Netscape egyre gyengülő részesedését féltve ingyenessé tette böngészőjét, ráadásul a program forrását is felszabadította egy nyitott kódú projekt (Open Source) számára. Ez a lépés csodaként hatott az internetre és nagy tömegeket mozgatott meg. Ennek ellenére csaknem 4 évnek kellett eltelnie, hogy az így alakult Mozilla közösség piacra dobja saját, immáron ingyenes böngészőjét. A munkát ráadásul az is lassította, hogy a Netscape kódja túl bonyolult volt a további fejlesztéshez, így a továbbfejlesztés helyett a fejlesztők a Netscape kódrészleteiből felépítettek egy következő generációs böngészőt – benne a Gecko motorral.
Netscape 6.1
Bár technikailag egyre több mindent zsúfoltak bele a böngészőbe (HTML, CSS, DOM, ECMAScript) a Netscape részesedése tovább esett: immáron 20% alatt volt. 1998. aug. 24-én azonban az AOL (az egyik legnagyobb amerikai internet-szolgáltató) megvette az addigra alaposan megroggyant Netscape-et 4,2 millió dollárért. A fejlesztések hatására 1999.márc.17-én, mire a felvásárlás véget ért, a Netscape már kb.10 millió dollárt ért. 2000.nov.14-én a Mozilla 0.6 kódbázisra alapozva jött a Netscape 6.0 (az 5-ös kimaradt), amitől a cég újbóli felvirágzását remélték, de sajnos a program igen lassúra sikeredett, ráadásul a még nem eléggé fejlett kódbázis miatt a megszokottaknál sokkal több hibával (bug-gal) adták ki. Amint a Mozilla-közösség elérte, hogy egy stabil böngészőt (1.0 verziószámmal) tudjon piacra dobni – ami immáron a Netscape 7.0-ban használtak – sokan remélték, hogy ez segíti az egyre jobban gyengélkedő Netscape-et. Remélték, hogy a 7.0 nagyon stabil lesz, sokkal gyorsabb és támogatni fogja az egyre nagyobb ütemben növekedő különböző szabványokat.
2003.júl.15-én az új tulajdonos, az AOL Time Warner feloszlatta a Netscape csapatát. A programozók többségét elbocsájtották, a Netscape logót is leszedték a székházról. Azonban házon belüli fejlesztéssel a Sun pekingi csoportjával együtt kiadták a Netscape 7.2-t (2004.aug.18-án).
2003-ban a többi böngésző egyre jobban előretört, ám a Netscape részesedése az AOL minden igyekezete ellenére is 5 % alá zsugorodott. A böngésző 8-as szériáját hivatalosan már Netscape Browser-nek hívták, míg a 2007. októberben kiadott Firefox 2.0 kódján alapuló 9-es szériát Netscape Communicator-nak; ráadásul a tulajdonos AOL a 9-es széria fejlesztését átadta a Mercurial Communication-nek, így ez a verzió már „házon kívül” készült. Ekkorra a böngészőpiac kb. 77%-át már az Internet Explorer uralta. 2007.dec.28-án az AOL bejelentette, hogy 2008.febr.1 után már nem lesz újabb verziója a Netscape-nek. A dátum később 2008.márc.1-re módosult. Az utolsó verzió azért 2008.febr.20-án megjelent Netscape Navigator 9.0.0.6 néven.
Netscape
Verzió |
Dátum |
Leírás |
1.0B1 |
1994.okt. |
Az első béta-verzió (0.9-es verziószámmal). Minden HTML 20-ás elemet támogatott, valamint a legtöbb 3.0-ást is támogatta. |
1.0 |
1994.dec. |
Az első kiadás végleges verziója. |
1.1B1 |
1995.márc. |
Az 1.1 első béta-verziója, amely támogatta a táblázatokat és számos új HTML-elemet. |
'1.1 |
1995.ápr. |
Az 1.1 végső verziója. |
1.2B1 |
1995.jún. |
A Windows '95 kezelői felületéhez alkalmazkodó új kiadás, de nem tartalmazott új HTML-elemet. |
'1.2 |
1995.jún. |
Az 1.2-es végső verziója. |
2.0B1 |
1995.okt. |
A HTML 3.0 számos elemét támogató új böngésző első bétája. Új lehetőségek: keretek, Java alkalmazások. |
2.0B3 |
1995.dec. |
JavaScript programozási lehetősége. |
2.0 |
1996.márc. |
A 2.0 végleges kiadása. |
3.0B1 |
1996.ápr. |
Az eredetileg Atlas-nak evezett béta első kiadása, amely számos új plug-in mellett a táblázatok hátterét is támogatta. |
3.0B5 |
1996.júl. |
Támogatja az aláhúzást, a keretek színét, és a különböző betűtípusokat. Szintén támogatja az oszlopok elrendezését (multicol) és a térközöket (spacer). |
3.0B7 |
1996.aug. |
Egyetlen új HTML-elem, az APPLET Archive paraméterének támogatása. |
3.0-3.04 |
1996.aug.-1997.okt. |
A 3.0 végleges kiadása. Bár újításokat nem tartalmaz, de támogatja a teljes JavaScript-et. A 3.0x verziók kisebb biztonsági javításokat tartalmaznak. |
4.0B1 |
1996.dec. |
A Netscape Communicator első béta-verziója. A LAYER elem támogatása, amely lehetővé teszi a az egyes elemek precíz pozicionálását a dokumentumon belül. |
4.0B2 |
1997.febr. |
Második béta-verzió. Támogatja a kaszkádolható (Cascading) és a JavaScript stílusmezőket (Style Sheet). |
4.0B3 |
1997.ápr. |
A CSS-támogatás javított verziója. |
4.0B4 |
1997.máj. |
Újabb béta-verziók. A 4-es csak apróbb HTML-javításokat tartalmaz, míg az 5-ös több platformra is megjelent és támogatta a Netcaster technológiát. |
4.0-4.08 |
1997.jún.-1998.nov. |
A 4.0 végleges kiadása és biztonsági javítások. Támogatja a legtöbb CSS-elemet, minimálisan engedélyezi a dinamikus betűkészleteket és az OBJECT elemet. |
- |
1998.jan. |
A Netscape ingyenessé teszi a böngészőjét. A teljes kód ingyenesen hozzáférhető lesz az interneten. Elkezdődik a Mozilla-project. |
4.5B1 |
1998.júl. |
Számos apróbb újítás, de nincsen új HTML/CSS-elem. |
4.5B2 |
1998.szept. |
Újabb béta-verzió. |
4.5-4.8 |
1998.okt.-2002.aug. |
A 4.5 végleges kiadása. Nincsenek újabb HTML-elemek, csak biztonsági javítások. |
- |
1998.nov. |
Az AOL megveszi a Netscape-et 4,3 milliárd dollárért (vegyesen készpénzért és részvényekért) |
- |
2000.jan. |
A Mozilla-project eléri a 13-as számú mérföldkövet (Milestone 13), így kibocsájt egy „alfa” (értsd: béta előtti) verziót. |
5 |
Nincs dátum |
Ez a verzió érdekes módon kimaradt! (Semmi utalást nem találtam rá! - Tamás Ferenc) |
6.0B1 |
2000.ápr. |
Az új Netscape/AOL-böngésző legelső bétája – PR1 néven is ismert. Ez már a Mozilla 14-es mérföldkövét is integrálta. |
6.0B2 |
2000.aug. |
A PR2-es kiadás, a Mozilla 17-es mérföldkövével. |
6.0B3 |
2000.okt. |
Újabb béta-verzió. |
6.0 |
2000.nov. |
Végső verzió, amely a Mozilla 0.6-os verzióján alapul. |
'6.01 |
2001.febr. |
Biztonsági kiadás, amely a Mozilla 0.6.1-es verzióján alapul. |
6.1PR1 |
2001.jún. |
Az újabb verzió bétája. |
'6.1 |
2001.aug. |
Számos kisebb hibát javít ki, valamint kicsit gyorsabb és sokkal stabilabb, mint az ingatag 6.0-ás verzió. Alapja: Mozilla 0.9.2. |
'6.2 |
2001.okt. |
Újabb biztonsági frissítés. Alapja: Mozilla 0.9.4. |
'6.2.3 |
2002.máj. |
Biztonsági frissítés. |
- |
2002.máj. |
A Mozilla eléri az 1.0-ás kiadást! |
7.0PR1 |
2002.máj. |
A 7.0-ás verzió próba-kiadása, amely a Mozilla 1.0 PR2-n kódján alapul. |
7.0 |
2002.aug. |
A 7.0 végleges kiadása, amely a Mozilla 1.0.1-en alapul. A Mozilla nagyon népszerű felugró ablak-blokkoló technikáját deaktiválja alapértelmezésben. |
'7.01 |
2002.dec. |
Biztonsági frissítés. Alapja: Mozilla 1.0.2. |
'7.02 |
2003.febr. |
Kisebb biztonsági javítások. |
'7.1 |
2003.jún. |
A Netscape frissítését hozzáigazítják a Mozilla 1.4-es kódjához. |
- |
2003.júl. |
Az AOL-Netscape a veszteségeket megelégelve 50 alkalmazottját elbocsájtja és a Mozillát 2 millió dollár támogatással önálló non-profit szervezetté alakítja át. |
8.0 |
2005.máj.19. |
A Mozilla 1.0.3-asán alapuló verzió. Hivatalos név: Netscape Browser. Ez a program immáron csak a böngészőt tartalmazza és semmi egyebet. |
8.0.1 |
2005.máj.19. |
Csak pár órával (!) az előző verzió után újabb kiadás jelent meg, ami a Mozilla 1.0.4-esén alapszik. |
8.0.2 |
2005.jún.17. |
Biztonsági frissítés. |
8.0.3.1/3/4 |
2005.júl.-aug. |
Újabb biztonsági frissítések. |
8.0.4. |
2005.okt.19. |
Biztonsági frissítés. Alapja: Mozilla 1.0.7. |
'8.1 |
2006.jan.25. |
Kisebb javítások. Több Firefox plug-in támogatása, illetve integrálása. |
'8.1.2 |
2006.szept.27 |
Biztonsági frissítés. Alapja: Mozilla 1.0.8 |
'8.1.3 |
2007.ápr.2. |
Biztonsági frissítés. |
9.0B1 |
2007.jún.5. |
Az első béta-verzió. |
9.0B2 |
2007.júl.12. |
A második béta-verzió. |
9.0B3 |
2007.aug.16. |
Az új verzió utolsó bétája. |
9.0RC1 |
2007.okt.1. |
Kiadás előtti utolsó-utáni verzió. |
9.0 |
2007.okt.15. |
A végső verzió, melynek megjelenése egyáltalán nem keltett feltűnést. Támogatja a hírolvasókat (news-feed), továbbá nem csak Windows-on működik. |
9.0.0.x |
2007.okt.-2008.febr. |
Biztonsági frissítések (1-től 6-ig). |
- |
2008.márc.1. |
A program hivatalos támogatása megszűnt! |
Felhasznált irodalom (többek között):
– http://www.blooberry.com/indexdot/history/mosaic.htm
– http://www.livinginternet.com/w/wi_browse.htm
– http://www.webhero.org/Browsers/history.asp
– http://www.blooberry.com/indexdot/history/browsers3.htm
– http://browser.netscape.com/
– http://en.wikipedia.org/wiki/Netscape_Browser
– http://en.wikipedia.org/wiki/Netscape_Navigator_9
– http://www.mozilla.org/about/timeline.html
– http://hu.wikipedia.org/wiki/Mozilla_Firefox
– http://en.wikipedia.org/wiki/Mozilla
– http://en.wikipedia.org/wiki/Timeline_of_web_browsers
– http://www.mozillazine.org/archive.html
– http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_Explorer
– http://computerworld.hu/internet-explorer-8-elozetes.html
– http://www.microsoft.com/windows/internet-explorer/default.aspx
– http://www.opera.com/docs/history/
– http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_the_Opera_web_browser
– http://www.chromefans.org/chrome-tutorial/google-chrome-version-history.htm
– http://en.wikipedia.org/wiki/Google_Chrome#Version_history
– http://hu.wikipedia.org/wiki/Chrome
– http://en.wikipedia.org/wiki/Google_Chrome
– http://blogoscoped.com/google-chrome/