Böngésző háborúk és jelenlegi állásuk
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Böngésző háborúk és jelenlegi állásuk
(Kép forrása: http://hvg.hu/tudomany/20160805_windows_figyelmeztetes_chrome_firefox_akkumulator_hasznalat)
Valaha az internet hőskorában még nem voltak böngészők. Az első böngészőt (és magát a www-t is) Tim-Barners Lee alkotta meg 1991-ben. Az igen fapados, szöveges megoldás helyett hamarosan jött a grafikus felületű Mosaic (1993. március).
A Mosaic egyeduralmát kihasználva a fejlesztők névváltoztatással megalkották a Netscape-et (1994 közepén). 1995 nyarára a Netscape piaci részesedése 80% fölé nőtt, ám ez hamarosan megváltozott, mivel megjelent az ingyenes, Windows '95-be beágyazott Internet Explorer. A két nagy között kitört az első böngészőháború.
Az első böngészőháború alakulása
Jól látható, hogy 2003-ra az Explorer kiütéses győzelmet aratott, így az első böngészőháborút megnyerte.
Ubuntu Linux terminál
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Ubuntu Linux felhasználói szemmel
8. fejezet: A Terminál legfontosabb parancsai
Az operációs rendszerek parancssori használata nem tartozik a kedvencek közé. Az egyszerű felhasználónak semmiképpen sem, főleg egy átlagos Windows környezetben. Már 2002-ben kivezette az MS-DOS-t a Microsoft, azóta nincs támogatottsága. Viszont jelentősége még most is elég nagy, hiszen, ha valami igazán elromlik, akkor azt leginkább a szöveges üzemmódban tudjuk megoldani.
A Windows-zal ellentétben a Linux nem fagy le - nem véletlenül pingvin a legfőbb jelképe. (Kép forrása: https://1000logos.net/linux-logo/) A Windows egyik legnagyobb hátránya, hogy sokszor el vannak dugva a beállításai, a rendszer finomhangolásait igen nehéz megkeresni. Ezzel ellentétben a Linux rendszerek esetén minden egyes beállítás sima szövegfájlban van (általában INF végződéssel) és a legegyszerűbb jegyzettömbbel is már szerkeszthető. Minden beállítási sor részletesen meg van magyarázva. Ha egy beállítást másképp akarunk kipróbálni, akkor azt a sort elegendő kommentelni (#-et kell eléjre beszúrni) és simán egy másikat beilleszteni. A dologban csak a viszonylag nehéz, hogy a megfelelő információs fájlokat megtaláljuk, de némi utánjárás és keresgélés után ez is könnyedén mehet.
Optikai adattárolók
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Optikai adattárolók
CD-ROM
A Compact Disc, más néven optikai diszk a leghétköznapibb digitális adattároló. Legjobb évtizede az 1990-es évekre tehető, amikor szinte egyeduralkodónak számított a digitális formátumú adatok tárolása terén. Bár eredetileg kizárólag zenék tárolására fejlesztették ki, de később számos egyéb formátumra is alkalmassá vált. Hanghordozás terén az 1982-es debütálása után hamarosan átvette az uralmat és bár 2000 után az internetes zeneletöltésnek és a PenDrive-ok tömeges elterjedésének köszönhetően csökkent a forgalma, de a legtöbb zenei kiadványt még mindig ilyen formátumban dobták piacra. A 2010-es évek közepétől egyre erőteljesebb az online zene hódítása.
Az általános CD-ROM átmérője 120 mm és 74-80 percnyi tömörítetlen digitális zenét tartalmaz, ami 700 MByte adatnak felel meg. A MiniCD számos méretben próbálkozott, de soha nem vált igazán népszerűvé. Mérete leginkább a 60 és a 80 mm-es átmérővel hozzáférhető – átlagosan 24 percnyi zenét tartalmaz.
A legegyszerűbb zenei CD-től kezdve számos fejlesztési forma debütált, melyek közül a legnépszerűbbek a következők:
-
Audio CD
-
CD-ROM (Data CD)
-
CD-R (egyszer írható)
-
CD-RW (többször írható)
-
VCD = Video Compact Disc (filmlemez)
-
SVCD = Super VCD (újabb típusú filmlemez)
-
PhotoCD (fényképek tárolására)
CD-történet
Ubuntu Linux grafikus felület
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Ubuntu Linux grafikus felület
4. fejezet: A grafikus felület alapvető használata és főbb elemei
Bár sokan sokáig nem szerették a Linuxokat bonyolultságuk miatt, de azért be kell vallani, hogy a grafikus felületek megjelenésével, illetve egyre jobbá válásával sok minden megváltozott.
A Linux rendszereknél is van egy alapvető mag, a kernel. Ezt az érzékeny magot fejlesztik és egyre jobbá teszik. Átlagos felhasználóként ebből csak azt lehet érzékelni, hogy a rendszer időnként frissíti magát és újabbnál újabb szolgáltatások jelennek meg. A mag felett vannak különféle felhasználói interfészek, melyekből sokáig csak a szöveges felületek voltak elérhetőek. Ezek némi hasonlóságot mutatnak a Windows előtti DOS felületekhez. (parancssor, hosszabb-rövidebb parancsok, billentyű-kombinációk, stb.).
Viszont így a rendszer inkább a programozóknak volt kedvező, ezért idővel megjelentek a grafikus felületek, a Linux elnevezéstan szerint az X-felületek („X Desktop Manager”). Szándékosan írok többes számot, mert a legtöbb disztribúcióban többféle grafikus felület létezik. A fontosabb felületek: KDE, Gnome, Xfce, ...
KDE: A Windows-hoz leginkább hasonlító felület. Igen könnyen kezelhető, sok egyszerű szolgáltatással. (Kép forrása: https://kde.org/) Kicsit részletesebben a honlapról: A KDE szoftvereivel böngészhet az interneten, tarthatja a kapcsolatot kollégáival, barátaival és családjával, kezelheti fájljait, élvezheti a zenét és a videókat; valamint kreatív és produktív lehet a munkában. A KDE közösség több mint 200 alkalmazást fejleszt és tart karban, amelyek bármely Linux asztalon futnak, és gyakran más platformokon is. | |
Xfce: Jól kezelhető, sok mindenre alkalmas és kiválóan fejleszthető asztali grafikus környezet. (Kép forrása: https://xfce.org/) Kicsit részletesebben a honlapról: Az Xfce egy könnyűsúlyú asztali környezet UNIX-szerű operációs rendszerekhez. Célja, hogy gyors, tetszetős és felhasználóbarát legyen, miközben takarékosan bánjon a rendszer-erőforrásokkal. | |
Gnome: Egyszerű, elegáns, igen sok munkára könnyen alkalmazható grafikus környezet. (Kép forrása: https://www.gnome.org/) Kicsit több leírás a honlapról: A Tevékenységek áttekintése egy egyszerű módja annak, hogy hozzáférjen minden alapvető feladathoz. Egy gombnyomás elegendő a megnyitott ablakok megtekintéséhez, alkalmazások elindításához vagy új üzenetek ellenőrzéséhez. Mivel minden egy kényelmes helyen van, így nem kell a különféle technológiák útvesztőjében keresgélni. |
Ez a Gnome felület az Ubuntu Linux alapvető grafikus megjelenítője.
Alapállapotában ez a felület így néz ki:
Bal oldalon látható egymás alatt a kiemelt fontosságú tevékenységek. A logók egy része igen ismerős lehet, hiszen mindenfelé ezeket láthatjuk:
- Firefox webböngésző
- Thunderbird levelezőkliens
- Fájlok (Win alatt: Fájlkezelő)
- Rhythmbox (Win alatt: Médialejátszó)
- LibreOffice Writer (szövegszerkesztő)
- Ubuntu Software (csomagkezelő/telepítő)
- Súgó (értelemszerű!)
- Alkalmazások megjelenítése (minden más)
Web 2.0
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Web 2.0 (és 3.0)
A web 2.0 (vagy webkettő) mindazon második generációs internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek a közösségre, és/vagy a tartalommegosztásra épülnek. A felhasználók maguk készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. A hagyományos weblapok standard tartalmai csak a szolgáltató nyújtotta, de itt a szolgáltató csak magát a laza keretet adja (valamint a kinézetet, a design-t), annak feltöltéséről már a felhasználók maguk gondoskodnak. Ezen új-generációs portálok egyaránt a felhasználók kommunikációját-kapcsolatrendszerét veszik célba. Legegyszerűbb megvalósítása hazánkban: https://index.hu/velemeny, illetve https://blog.hu/dashboard. Nemzetközi viszonylatban: https://www.facebook.com/, illetve https://www.youtube.com/.
Ubuntu Linux
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Ubuntu Linux felhasználói szemmel
1. fejezet: Bevezetés
Ha egy számítógép operációs rendszeréről van szó, akkor a legtöbben csak a Windows-t tudják elképzelni. A Microsoft dominanciája és a jelenlegi piaci viszonyok miatt ez a valóság. Tudjuk azonban, hogy vannak ettől eltérő lehetőségek is. A jelenlegi pénzügyi lehetőségek miatt az Apple iOS rendszere túl drága (főleg az alapgép miatt), viszont sokunk zsebében ott van az Androidos telefon, ami a Linux egyik speciális fajtája. Tehát tudomásul kell venni, hogy létezik olyan is, hogy nem-Windows világ. Ráadásul aki a szerverek oldalán is érdekelt, annak mindenképpen meg kell barátkoznia a Linux világával.
A w3schools.com oldal gyűjtése szerint 2022. januárjában az operációs rendszerek aránya a következő volt:
Win 10 |
Win 8 |
Win 7 |
Win XP |
Linux |
Mac |
Chrome OS |
Mobil |
66,3 % |
1,5 % |
3,4 % |
0,0 % |
4,1 % |
9,1 % |
0,6 % |
15,0% |
(Forrás: https://www.w3schools.com/browsers/browsers_os.asp)
Jogos a kérdés, hogy miért kell foglalkozni egy alig 4%-os részesedésű operációs rendszerrel? Ez a statisztika csak az asztali gépek elsődleges operációs rendszereit mutatja a W3Schools.org oldalon, de az internetes szervereken egyes felmérések szerint 60-90 % a Linuxok aránya. Így már érthetőbb a fontosság!
NFT – a digitális művészet egy új formája
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: NFT – a digitális művészet egy új formája
A „non-fungible token” magyar fordítása körülbelül: nem helyettesíthető token. Értelme: egy olyan egyedi azonosítóval rendelkező digitális alkotás, ami csak igen korlátozott példányszámban hozzáférhető (csak néhány, rögzített példány létezik vagy akár teljesen egyedi) és a tulajdonosa egyértelműen rögzítve van.
Hagyományos pénzek vagy kriptovaluták esetén simán ki lehet cserélni egymással két egységet. Például két darab 1000 Ft-os értéke pontosan ugyanannyi és egymással tökéletesen helyettesíthető. Ugyanaz a helyzet két Bitcoin-nal is. Ám két NFT esetén már más a helyzet, mert mint az a nevében is benne van, ezek nem helyettesíthetőek, hiszen egymástól eltérő, egyedi dolgokat képviselnek.
Ezt az azonosítót a kriptovalutákhoz hasonlóan egy digitális blokkláncon keresztül tárolják. Maguk az NFT-k lehetnek digitális rajzok (JPG/PNG/GIF vagy egyéb), fényképek, zeneművek, hangok vagy bármilyen digitális alkotás. Az NFT-k létrehozásához nem kell különleges engedély, mivel azt lényegében bárki létre tudja hozni. Maga az alap-alkotás simán létrehozható bármilyen digitális eszközzel, majd abból egy megfelelő eljárás segítségével lehet szerzői jogokat, illetve tulajdonjogokat hozzárendelni. Nagy vonalakban így készül az NFT.
A SIM-kártyák fejlődése
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
A SIM-kártyák fejlődése
A mobiltelefónia napra pontosan 1973 április 3-án kezdődött, amikor a Motorola egyik mérnöke, Martin Cooper Manhattan közepén, az 53. és 54. utca között, az utcán állva felhívta a vetélytársa Bell Labs központját New Jerseyben. Az általa használt készülék egy Motorola DynaTAC 8000x volt.
(Kép eredetije: https://www.theatlantic.com/technology/archive/2013/04/the-first-mobile-phone-call-was-made-40-years-ago-today/274611/ )
Cooper emlékei szerint valami olyan volt a legelső hívásban, hogy: "Csak azért hívlak, hogy ellenőrizzem, ez a mobil hívás jól hallható-e."
Ehhez képest a világ legelső SMS üzenete egy sima "Boldog karácsonyt!" üdvözlet volt még 1992. december 3-án.
Digitális oktatás eszközei
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Digitális oktatás eszközei
Jelen cikkem első verzióját 2020. szeptember elején írtam, amikor a koronavírus 2. hulláma felfutóban volt. A következő frissítést 2021. március közepén írtam, amikor az összes középiskola immár négy hónapja zárva volt. Technikumban tanítok, így a szakképzési centrumom kérésére összeszedtem a digitális oktatás lehetséges eszközeit, illetve lehetőségeit. Ennek nyomán írom ezt a cikket is.
A jelenlegi frissítést 2021.december végén írom amikor a tanév eddigi része kisebb-nagyobb döccenőkkel, de lezárás-mentesen lement.
Szeretném kihangsúlyozni, hogy ez a felsorolás messze nem teljes és középiskolai matematika-fizika-informatika tanár szemszögéből írom. A felsoroltak döntő többségét ki is próbáltam, illetve használom jó magam is. Saját osztályom informatika szakos, de tanítok építészeket, illetve rendészet szakosokat is. A diákok között vannak tehetségesek, átlagos képességűek, illetve gyengék is. Iskolámban a diákok 50-70 %-a bejáró igen vegyes szülői háttérrel. Tehát jöjjön az ötlethalmaz, amelyhez szeretnék továbbra is kérni véleményeket, illetve javaslatokat is! (Megj.: a képek forrásai a feltüntetett honlapok.)
- E-Kréta: Gyorsasága és elterjedtsége miatt célszerű használni. de sajnos jelenlegi kiépítettségében nem bírja a csúcsra járatást, valamint többször nem elérhető. Az újabb lezárás óta jól látható, hogy bár a funkciók bővültek, de a hozzá kapcsolódó szerverkapacitás és sávszélesség köszönő viszonyban sincs a realitásokkal. Hiba, hogy nem lehet változatos anyagokat, illetve fórumokat létrehozni és fenntartani az E-Krétán keresztül, illetve nehézkes az adminisztrációja. (Példa: telefonon a tanári adminisztrációs felület kb. használhatatlan!) Sok diák és szülő számára nem rokonszenves, így mindenképpen szükség van alternatív megoldásokra.
Örök optimista vagyok, így néha elképzelem, hogy minden teremben van működő és elég gyors internet, továbbá mindenhol ott az előkészített, használható tablet és mindenhol van legalább egy projektor (nem is merek gondolni digitális táblákra!) Aztán sajnos felébredek a magyar rögvalóságra és viszem az órára a hagyományos krétámat...
Tanári szempontból az órákat és a hiányzókat elég gördülékenyen lehet beírni az elektronikus napló részbe, de sajnos ez sem bírja mindig az országos szintű csúcsra járatást. Az e-ügyintézés modulban üzeneteket lehet írni/olvasni, valamint kérdőíveket kitöltetni; ha éppen nem omlik össze a rendszer. Az utóbbi aránylag könnyen adminisztrálható (tanári szempontból), de azért még van benne figyelmetlenségből adódó hiba. Az üzenetek hasznosak, mert itt azonnal a megfelelő célcsoportnak lehet írni (pl. saját osztályba járó diákok szüleinek). Ráadásul a szülők ide (is) feltölthetik gyermekeik igazolását, de ezt a funkciót jelenleg még kevesen használják. Más téma a Digitális Kollaborációs Tér, röviden: DKT. Itt eleve létre van hozva mindenkinek az osztályonkénti/csoportonkénti munkatere, ahol minden egyes beírt óra látható és a bejáratott üzenőfal mellett lehetőség van órai feladatok, valamint házik kiadására is. Eddig olyan, mint a Google Classroom. Amiben viszont jobb: lehetőség van digitális óra tartására feltéve, hogy a tanár gépén van jól működő webkamera és mikrofon. Ebbe diákok is aktívan bekapcsolódhatnak. Ez így olyan, mint a Zoom. Ami gond: a rendszer rettenetesen instabil és igen gyakran összeomlik. Nekem pl. délelőttönként gyakran vagy nem kapcsolódik, vagy hibajelzéssel kilép. Bár erősödik a rendszer, de még csak ritkán használható gördülékenyen. Az ötlet jó, de a megvalósítás csapnivaló! Ami további komoly gond: jelen állás szerint csak a tanár webkameráját lehet látni, nem pedig a tanári monitoron lévő képet. Nekem, mint matematika szakosnak ez alapvető fontosságú lenne. (Lásd: Discord) A szolgáltatás ingyenes és minden diák számára kötelező. Hátrány: a szülők egy részének a hozzáférését a gyerekeik kezelik, így a szülők számára elküldött levelek nem biztosan érik el a célcsoportot. A rendszert folyamatosan bővítgetik és ez nem mindig jár sikerrel. Elméletileg böngésző-független, de gyakorlatilag legjobban MS Edge alatt működik, valamint egész jól megbirkózik a G. Chrome böngészővel is. Sajnos jelen állapotában a DKT nem képes IOS Safari alatti működésre. Ekkora és ilyen sokak által kötelezően használt rendszernél alapkövetelmény lenne, hogy minden bővítés éjszaka és percek alatt történjen meg úgy, hogy másnap reggel minden gördülékenyen menjen. Ez sajnos nem valósul meg! Magát a rendszert (nem bevallottan) elsősorban a pedagógusok ellenőrzésére hozták létre, hiszen pár kattintással ellenőrizhető a tanár által adott jegyek mennyisége, milyensége és változatossága (ESL modul), valamint könnyedén hozzáférhető számos szebbnél szebb statisztika is (Fókusz modul). Létezik Tananyagtár, valamint Iskolaőr modul is, de ezek jelen verzió szerint nem igazán váltották be a hozzájuk fűzött elvárásokat. Mendemondák szerint ez alapján (is) akarják ellenőrizni a tanári munkát, de ez véleményem szerint a modulok jelenlegi igen halovány működése tükrében a vicc-kategóriába tartozik! Cím: iskolánként változó.
- NKP.hu: Ha már az állami anyagoknál tartunk, akkor meglepően használhatóak a tankönyvek digitális verziói. Szinte minden évfolyamon elég sok tantárgyból megtalálhatók a tankönyvek, melyek eredeti tartalmát digitális feladatok egészítik ki. A meglévő feladatok mellett lehet gyártani újakat is több feladatmotor segítségével. Ami technikumok számára viszont probléma: a szakmai tantárgyak egyáltalán nincsenek feldolgozva. Köszönet a kiegészítésért a beküldőnek! Cím: https://www.nkp.hu/
- Google Classroom: egyszerű használhatósága, könnyű adminisztrációja, valamint multiplatformos támogatottsága igen használhatóvá teszi. Mindezek mellett csaknem minden diáknak/szülőnek/pedagógusnak GMail-es címe van, így megszokták ezt a környezetet. Sok különféle anyagot, dokumentumot, linket lehet felrakni a felületre, valamint számos kommunikációs lehetőséget is lehetővé tesz. Könnyen használható (tan)anyagok és feladatlapok kiosztására; jól láthatók a kapcsolódó személyek, valamint figyeli a kiosztott feladatlapok beadási határidejét is. Azt is jelzi, hogy ki adta be időben és ki késett. Az érdemjegyek is jól adminisztrálhatóak. Soha nincsen elérési problémája, hiszen a lezárások idején is kiválóan vizsgázott. Telepítést nem igényel, simán használható böngészőben. Nem igényel komoly sávszélességet. A szolgáltatás ingyenes és igen népszerű. Iskolánkban elsődlegesen ezt a platformot használjuk, ha az E-Kréta nem megy megfelelően, ami sajnos elég gyakori. További előny: a Google Drive-val való teljes harmonizáció. Cím: https://classroom.google.com/ Megjegyzés: Az E-Kréta DKT-ben lévő munkaterei érezhetően a G. Classroomra "hajaznak", de ott még messze nem stabil sem a kapcsolat, sem a sávszélesség.
- Google Meet: Az egyik legjobb és talán legkönnyebben használható (videós) csevegő alkalmazás. Elődje: Hangouts. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges egy GMail-es cím, ami szinte mindenkinek van. A videókonferenciához már aránylag kis sávszélesség is elegendő, akár telefonról is használható. Ha bármilyen okból akadozik a képátvitel, akkor érdemes csak a hangra koncentrálni és a képet „lelőni”, mivel így is simán megy a rendszer. Még leterheltebb internet esetén sima chat-re is kiválóan alkalmas. Stabil, mindig jó és megbízható alkalmazás, amely telepítést sem igényel. Gond: néhány tucat felhasználó esetén már akadozhat a szolgáltatás, de ez nem jellemző. Cím: https://meet.google.com/.