T. Tamás Ferenc: Csak egyetlen szó van


Csak egyetlen szó van, ’mit mondhatok: szeretlek.
Nem tudom ezt másként mondani: szeretlek.
Szeretném szonettbe foglalni,
De oly’ nehéz bonyolultan kimondani.

Szeretek elveszni a szemed nézésében,
A mindenek feletti érzés átélésében.
Szeretem simogatni hosszú hajad fonatát,
Ahogy csókolni ajkad édes vonalát.

Imádom simogatni bőröd selymét,
Mint egy kellemesen lágy kelmét.
A parfümöd illata selymesen lágy,
Nézésedtől elönt a szerelmi vágy.

Szeretem fogni a kezed,
Hisz’ ez a legegyszerűbb üzenet.
Immár láthatja mindenki,
Hogy ezt a párt valami körüllengi.

Szeretem a reggeli álmatag fejedet
Elönt ilyenkor a szeretet.
Este mikor hozzám bújsz fáradtan
Az érintésed mindig páratlan.

Immár vakon bízom szerelmemben,
Te megtaláltad zordon álarcom alatt az embert bennem.
Csak egyetlen szó van, ’mit mondhatok: szeretlek.
Nem tudom ezt másként mondani: szeretlek.