Tamás Ferenc: Nyomtatók

Jegyzet az informatika c. tantárgyhoz

 

A nyomtatók (angolból származó, de meghonosodott néven: printerek) az egyik, ha nem a legnépszerűbb adatkiviteli eszközök. (output perifériák) Használatuk során több generációs változtatáson és igen komoly fejlődésen mentek keresztül; ráadásul ez tart a mai napig is. Az informatikai szakma igen komoly lépéseket tett a „papírmentes iroda” megvalósításáért, de ez csak részben sikerült. Nem tudom pontosan, hogy kitől hallottam legelőször, de tény – és én is mélyen egyetértek a következő kijelentéssel: „ A nyomtató csak lelassítja a papír útját a kuka felé.”

 

Nos, akkor legelőször is kezdjük az alapvető nyomtató típusokkal – más néven printer-családokkal:

• mátrix

• mátrix-tűs

• tintasugaras

• lézer

Mátrix-nyomtatók

 

Ez az a különleges fajta nyomtató, amely lassan, de biztosan kikopik a használatból. A mellékletképen egy Epson LQ300 Plus II típusú, igen korai gyártású nyomtató látható. (Képek forrása: www.epson.co.nz, illetve www.superwarehouse.com)

Működési leírása: egy keréken vannak a nyomtatható karakterek. A kerék előtt halad a festékszalag (másik képen), amelyet a kerék nyom rá a papírra. (Ábra eredetije: www.tpub.com)

 

Jellemzői:

• igen olcsó, ha még valahol lehet kapni (gyártása megszűnt, használtan itt-ott még kapható)

• nagyon hangos (a festékszalag tekeredik és a kerék rácsapódik a papírra)

• használata igen olcsó (1 festékszalag kb. 1000 lapot bír ki, míg ára pár száz Ft)

• minősége rossz – grafika nem lehetséges

• betűkészlete: általában 128 vagy 256 karakter

• színek nincsenek, bár egyes szalagokon létezik olyan megoldás, hogy a szalag felső széle fekete, míg az alsó széle piros; maga a nyomtató mechanikája emelgeti a szalagot

• sebessége igen lassú (1 lap jellemzően több perc)

• kapcsolódásuk többnyire soros, illetve párhuzamos porton keresztül – tehát elég régi gép kell hozzá.

• többnyire csak perforált szélű papírt (ún. leporelló) lehet adni a nyomtatóba, de ennek a beszerzése is egyre nehezebb. Alsó kép forrása: shop5.unas.hu

Jogosan merül fel a kérdés: ha ennyi hátránya van, akkor mégis ki használja még? Nos, leginkább azok, akik hatalmas mennyiséget nyomtatnak ki, de a minőség gyakorlatilag lényegtelen. Ilyenek például a könyvelők (leltár-nyilvántartás), a kórházi dolgozók (leletek és belső forgalmú anyagok), stb.

Jellemző (korabeli) gyártók: Epson, Olivetti, Panasonic, IBM, Citizen

 

 

Mátrix-tűs nyomtatók

Ebben a családban, az előzőhöz hasonlóan, még mindig kisebb eszközök ütögetik a festékszalagot, ami rányomtatja a kért képet a papírra, csak itt már a betűk helyét átvették a sokkal kisebb tűk. Alapértelmezésben 9 tű van egymás alatt: ezek segítségével többszöri leütéssel jön létre egy karakter. Minden egyes leütés után felemelkedik az összes leütött tű, hogy újra leüthessenek.

Rajz eredetije: img.zdnet.com/techDirectory/

Egy átlagos karakter 6-12 egymás melletti leütésből jön létre. Persze vannak nagyobb tűszámmal, így sokkal szebb megjelenítéssel is rendelkező nyomtatók. Gyakori tűszámok: 12, 15, 18, 21 esetleg 24. Jellemzően a nagyobb, 14 feletti tűszám esetén a tűket két, szorosan egymás melletti oszlopban helyezik el, így még jobb megjelenést tesznek lehetővé.

Jellemzői:

• elég olcsó (elődjével szemben ez még itt-ott kapható!)

• nyomtatási költsége laponként 1-2 forint (leporellóra értve)

• minősége elég gyenge! Grafikának csak némi jóindulattal nevezhető!

• sebessége elég lassú, laponként akár 2-3 perc

• elképzelhető 2-4 színben is nyomtatni képes kivitel, de nem jellemző

• strapabíró

• csatlakozása: túlnyomó többségében párhuzamos port, de néha előfordul USB is (Kép eredetije: www.cablesdirect.com)

Viszonylagos olcsósága és igen nagy terhelhetősége miatt sokan szeretik nagy tömegű nyomtatásra használni, bár a klasszikus felhasználási területe, a tömeges számlák, egyre inkább komolyabb kivitelben készülnek.

Érdekesség, hogy a nagyobb forgalmú üzletek (pl.: élelmiszer-áruházak) a pénztárgépekben is olcsósága miatt előszeretettel használják a mátrix-tűs printerek mai verzióját!

Jellemző gyártók: Epson, IBM, OKI, Panasonic

Kiegészítés Romhányi Orsolya mérnöktől:

"Sok analitikai műszer a mai napig RS-232 porton nyomtat általában Epson vagy OKI mátrix nyomtatóra. Természetesen a párhuzamos port is jelen van és mostanában az USB. Ezek lehetnek szalagos nyomtatók vagy A4-es A3-as nyomtatók. Dolgozhatnak leporellóra, tekercses papírra, egyedi lapokra. A papírtovábbítás lehet hengeres vagy flatbad. A nyomtatókra nem mondanám, hogy olcsó, 60-300 ezer Ft között van az áruk. Ahogy kopik ki a használatból, egyre drágább. Ezekkel lehet több példányt egyszerre nyomtatni, az iparban sok helyen még előírás az átírós felületű másod...x-ed példányok nyomtatása, ebben az esetben még nem tudunk más típusú nyomtatót használni. A flatbad nyomtatók ott fontosak ahol változó feladatokat kell megoldani, hol többpéldányos mérési jegyzőkönyveket, hol meg címkéket nyomtatni, amik a hengeres továbbítású nyomtatókba beragadnak. Így nem kell külön címkenyomtatót vásárolni. A lézeres címkenyomtató a vízállósága miatt fontos, ahol egyszerű papírcímke is elég, ott komoly megtakarítás egy FB mátrix nyomtató."

Köszönet a hozzászólásért!

 

Tintasugaras nyomtatók

Amikor először megjelentek az elektronikai boltok polcain a tintás nyomtatók, elcsodálkoztam egyrészt a minőségüktől, másrészt az áraiktól. Mostanra ezek lettek a legegyszerűbb, kifejezetten otthoni használatra javasolt nyomtatók. Mintaképen: Epson Stylus Photo 875 DC; Forrás: www.inkjetprinter.org.uk

Működési leírásuk: a nyomtatófejben egy kis festéksugár várja a hátulról jövő parancsot. Ha igenlő utasítást kap, akkor egy adag festéket köp a papír előtte lévő része, ha nemleges utasítást kap, akkor simán odébb ugrik.

Rajz eredetije: www.hsausa.com

Jellemzői:

• jó minőségű nyomtatás

• aránylag elfogadható ár

• szürke árnyalataiban is képes nyomtatni a legtöbbjük

• egy lap nyomtatási sebessége átlagosan ½-2 perc

• elég drága az eredeti festékkazetta (sok ezer forint !!!), kb. 1000 lapot bír

• a festékkazetták többsége szerencsére utántölthető, így a költségek töredékükre eshetnek

• vannak utángyártott kazetták is, amit sokkal olcsóbbak az eredetieknél (A cikk írásának napján az egyik patronokkal foglalkozó honlapom találtam összehasonlítható árakat. Eredeti HP patron: 7800,- Ft, utángyártott: 3000,- Ft) Képek forrása: www.tintacentrum.hu

• nem szereti a leporellót (vagy kifejezetten tiltja)

• csatlakozásuk: USB (Kép forrása: www.mainpcstore.com)

• kényes a betett papír minőségére és vastagságára

• sajnos a festékkazettának megvan az a rossz szokása, hogy hosszabb kihasználatlanság esetén beszárad, így kénytelenek vagyunk cserélni!

A gyártók többsége már egy nyomtatóba belezsúfolta a fekete és a színes patront is. Ez utóbbi hátránya, hogy ha egyik színe kifogy, akkor lehet feltölteni, illetve cserélni - az egész patront. Ezen gond ellen dolgozta ki a Canon a színenként cserélhető patronok technológiáját, melyet gyakorlatilag minden gyártó átvett.

(Kép forrása: http://www.nyomtassotthon.hu/custom/nyomtassotthon/image/data/cikk/patron.PNG)

Sajnos előfordulhat, hogy egyes nyomtatókban a szürke színt nem a feketéből állítják elő (ami logikus), hanem a többi színpatronból.

Fontos tudni, hogy a nyomtatók egy része kényes a festék, illetve a patron minőségére és nem hajlandó elviselni sem az utántöltött tintát, sem az utángyártott patront!

Még egy jó tanács: a tintás nyomtatók többsége 1-2 hetes használat-kimaradáskor hajlamos beszáradni! Saját tapasztalat :-( Megoldási javaslat: hetente legalább 1-2 oldalt érdemes vele nyomtatni.

Sokan esküsznek arra, hogy csak a gyári nyomtató festékpatron a jó. Személy szerint én ezt a nézetet – már csak pénztárca-kíméleti okokból – nem osztom. Szerintem kifejezetten használatra alkalmas az utántöltött tinta is. Az viszont igaz, hogy nem lelkesedem a saját kezű töltésért. Bemenve kedvenc üzletembe 2-3 perc alatt cseppmentesen és tisztán megoldják a töltést, így nem nekem kell szenvednem egy utántöltővel. Sokszínű patronok esetén pedig egyszerűen ki lehet cserélni a régi patront újra. Egyes nyomtatóknál használt 4-5 szín esetén például az utántöltés 1500 Ft, míg az utángyártott, de új parton 1700 Ft. Ebben az esetben már kár takarékoskodni!

Az árverseny szülte sajátosság viszont, hogy egyes üzletekben sajnos nem teljes értékű patront adnak a nyomtatókba, hanem csak úgynevezett "DEMÓ"-verziót. Az arányok érzékeltetése végett szeretném mondani, hogy a teljesen töltött patronban van pl. 105 gramm festék, a töltő-parton maga 70 grammot tartalmaz, míg az egyes üzletekben reklámcélból igen olcsón kapható nyomtatókban lévő DEMÓ-partonokban mindössze 10 gramm festék fért bele... No comment!

Jellemző gyártók: Epson, HP, OKI, Canon, Xerox, …

Lézernyomtatók

A jelenlegi egyik legjobb minőséget produkáló nyomtató.

Működési elve: a fotóvezető réteggel borított (általában szelén-)henger felületén először fényhatással elektromos hatással alakítja ki a képet. A hengert ellentétes töltésű festékporral hozzuk érintkezésbe, így azon a töltésképnek megfelelően alakul ki a nyomtatandó ábra. Végül a hengerről a festéket hőhatással ráhengereljük a papírra.

(Kép eredetije: www.ett.bme.hu)

Jellemzői:

• kiváló minőség

• drága lap-előállítási költség

• drága festékkazetta (Szerencsére a legtöbb nyomtató elfogadja az utángyártottat)

• gyors nyomtatás (percenként 2-5 oldal)

• aránylag lassú bemelegedési idő (akár 1-2 perc is)

• csak megfelelő papírra nyomtat (általában kényesek rá!)

• a szelénhengert is időnként cserélni kell, de ez igen durva költség! (pl.: nyomtató alapára: 35 ezer Ft; szelénhenger: kb. 25 ezer Ft)

• csatlakozásuk: USB

Tény, hogy megvételkor a nyomtató ára elég borsos és itt is érvényes, hogy a termékhez adott festékpatron sokszor nem egyéb sima demo-verziónál. Az is igaz, hogy a lézernyomtató árában a legfontosabb tétel a szelénhenger ára.

A tintasugaras nyomtatók ára olyan mértékben lecsökkent, hogy előállításuk már-már gazdaságtalan. A piacot leginkább a tintapatron-utántöltések tartják el. A lézernyomtatóknál ez a töltés jóval vaskosabb összeg, ráadásul az utántöltés többnyire tiltott saját kezűleg.

Jellemző gyártók: Epson, OKI, Brother, HP, Lexmark, Canon, Samsung

2019-es kiegészítés: a nagyobb tudású (professzionális minőségű) színes lézernyomtatók ára elég borsos, akár több százezer Ft is, de az otthoni „hobbi” felhasználásúak már 45ezer Ft-tól elérhetőek. A piac egy különleges lehetősége a fekete lézerek komoly megjelenése. Ez a különleges fajta nyomtató-alcsalád csak a szürke árnyalatiban tud produktumot előállítani, de azt elég olcsón. Sokan ezt szeretik otthonra használni. Ár: 25ezer Ft-tól.

 

Multifunkciós készülékek

Bár a kezdeti nyomtatók még önálló termékek voltak, de az egymással versengő gyártók hamar rájöttek, hogy újítani kell, így került sor a printer és a fax egyesítésére. Gyakorlatilag a termékekben csak a telefoncsatlakozót kellett beintegrálni, mivel a nyomtatási mechanizmus már készen volt. Tény, hogy a fax különleges nyomtatási formátumát elő kellett állítani, de ezt több gyártónak is sikerült hamar megoldania. Kezdetben az ilyen kivitelű kettős célú gépeket leginkább a faxok kinyomtatására használták és gyakori megoldás volt, hogy mellette külön működött egy hagyományos hőpapíros fax csak a küldéshez. Aki nem tudná, annak szeretném külön mondani, hogy a hőpapíros fax a papír minőségétől függően 2-6 hónap alatt kifakul és így olvashatatlan lesz. Tehát a legtöbb – hosszabb távon is megtartandó - faxot megérkezése után automatikusan fénymásolják!

Innen már csak egyetlen lépés volt, hogy a készülékbe integrálják a scannert is. Így már létre is jöttek a multifunkciós gépek, melyek (a fent leírtak szerint) tartalmaznak nyomtatót, scannert és igen sok esetben faxot is. Apró lehetőség, de sok esetben egyetlen gombbal megoldható a fénymásolás is, akár számítógép segítsége (és főleg bekapcsolása vagy összekötése) nélkül is!

Oldalsó képen: Samsung SCX-4521F multifunkciós gép, mely mind a négy funkciót tudja. Kép forrása: www.pannontheta.hu

Kiegészítés: a faxok kora gyakorlatilag lejárt, mivel gyakorlatilag mindenki e-mailt használ a megfelelő írásbeli kommunikációra, illetve az egyre jobb minőségű fényképezős mobiltelefonok elterjedésével célszerűbb a fényképben felvett adatokat valamelyik üzenetküldőn (pl.: Facebook) továbbítani. Ezt a kiegészítést 2016-ben írom, így már bátran le merem írni, hogy csak elvétve található itt-ott fax. A táviratok és a hagyományos, kézzel írott levelek után egy újabb klasszikus postai szolgáltatás haldoklik. Ezt a kiegészítést 2016-ben írtam, így már bátran le mertem írni, hogy csak elvétve volt itt-ott fax. A táviratok és a hagyományos, kézzel írott levelek után egy újabb klasszikus szolgáltatás haldoklik. A mai középiskolás informatikus tanulóknak már el kell mesélni, hogy mi is volt az a bizonyos fax-készülék.

Jól tudom, hogy ez a cikk korántsem a teljességre törekszik. Nem is ez a célja, csupán annyi, hogy az informatika világával most ismerkedőknek némi áttekintést nyújtson!

 

© TFeri.hu, 2009

Felújítva: 2013, 2016 és 2019.