25. fejezet: LINUX alapjai

Befejezve: 2003.

25.1.) ltalános bevezetés

TFeri.hu logo Az operációs rendszer egy olyan program, amely a számítógép hardware-ét és software-ét köti össze. Eredetileg az operációs rendszereket arra tervezték, hogy a számítógépek hardware-ét kezeljék. A korai op. rendszerekhez képest a mai, modern rendszereknél már a kezdeti nehézkességet könnyű, egyszerű kezelhet‘ség és (szinte) teljes megbízhatóság jellemzi. Jelvény-állatkája nem véletlenül a pingvin, hiszen ez soha nem fagy meg, ahogy a Linux sem!
Forrás: www.geocities.com/aboutlinux Az operációs rendszer a különböz‘ alkalmazások és fájlok kezelését is végzi. Ilyen alkalmazás lehet többek között egy fájlkezel‘, egy szövegszerkeszt‘, egy böngész‘, vagy bármi más is!
A fájl- és programkezelés, valamint a felhasználóval való kapcsolattartás minden operációs rendszerre jellemz‘. A Linux egy olyan speciális rendszer, amelyben sok minden a piacvezet‘ Windows-hoz hasonlóan, vagy éppen teljesen ugyanúgy működik. DE! Sok mindenben eltér a két rendszer. A Linux a Windows-zal ellentétben többfelhasználós és többfeladatos rendszer. Magyarul itt egyszerre több felhasználó is dolgozhat és egy id‘ben sok mindennel foglalkozhat a rendszer.
A Linuxot eleve úgy tervezték, hogy meg‘rizze el‘dje, a Unix legendás rugalmasságát, de alkalmazható legyen kicsi PC-ken is.
Op. rendszer Felhasználó Feladat r (kb., ezer Ft) Méret (kb., MByte)
DOS 6.22 1 1 1-5 5
Windows 9x/ME 1 több 10-20 300-
Windows NT/2000/XP 1 több 30-75 500-
Linux több több ingyenes, vagy 20 1-7000

25.2.) A Unix és a Linux története

1968-ban a General Electric, az AT&T Bell Laboratories és a Massachusets Institute of Technology kutatóinak egy csoportja speciális operációs rendszer kutatási programba kezdett, amelyet eleinte Multics-nak hívtak. A Multics számos, addig még sehol nem alkalmazott ötletet tartalmazott a fájlkezelés, a felhasználói beavatkozás és a többfeladatos feldolgozás területén. Magát a Unix operációs rendszert Ken Thompson és Dennis Ritchie fejlesztette ki az AT&T Laboratóriumában az 1970-ben. Ez a rendszer egyesítette a Multics számos ötletét és a rendszer méretét leegyszerűsítették úgy, hogy az miniszámítógépeken is elfogadható sebességgel fusson. Mivel a Unix kezdett‘l fogva egy hatékonyan működ‘, többfelhasználós és többfeladatos rendszer volt, ezért egyre nagyobb népszerűségnek örvendett. 1973-ban a két fejleszt‘ közösen újraírták a Unix programkódját C programozási nyelvben. Ezt a nyelvet is Dennis Ritchie fejlesztette ki, mivel célja volt egy egy rugalmas és könnyen programozható, általános utasításkészlettel rendelkez‘ nyelvet létrehozni. A C nyelv rugalmassága és könnyű kezelhet‘sége lehet‘vé tette, hogy az addig nehézkesen, géptípusonként újraírt operációs rendszert egyszer megírják és csak a C-fordítóval kellett egy másik géptípusra specializálniuk. Ezzel a Unix hordozhatóvá vált: telepíteni lehetett különféle számítógépeken anélkül, hogy a forráskódját meg kellett volna változtatni.
A Unix fokozatosan vált a pár személy által kitalált és elkészített programból egy általánosan használt és elfogadott rendszerré, amelyet olyan nagy keresked‘ cégek is terjesztettek, mint az IBM és a Novell. Az AT&T Bell Laboratories 1972-ben kezdte el a Unix hivatalos verzióinak terjesztését és a rendszer használatának engedélyhez kötését. Ezek egyike volt a Berkeley Egyetem is, ahol számos, kés‘bb általánosan elfogadottá vált újdonsággal is b‘vítették a rendszert. 1975-ben adta ki az egyetem a saját Unix-verzióját, melyet a BSD (Berkeley Software Distribution) kezdett terjeszteni. Más, független verziók is keletkeztek. 1980-ban a Microsoft kifejlesztette a Unix PC-s verzióját, a Xenix-et. Az AT&T is lépett, el‘bb a System 3-at, majd a System V-öt bocsájtotta ki. Az 1980-as évek elején annyira elburjánzott a Unix, hogy szinte lehetetlen volt a kiigazodás köztük. Az 1980-as évek derekára két f‘ standard maradt: az AT&T Unix-a, illetve a BSD-Unix. Ez a két rendszer még az 1990-es években is komolyan vetélkedett, mivel a System V 4-es verziója egyesítette a System V3-as, a BSD 4.3-as, a SunOS és a Xenix vonásait. Válaszul az IBM és a Hewlett-Packard megalapította az OSF-et (Open Software Foundation = Nyitott Szoftver Alapítvány), melyben létrehozták saját Unix-verziójukat. 1993-ban az AT&T saját Unix-érdekeltségeit eladta a Novell-nek, mely azóta kibocsájtotta saját verzióját, a UnixWare-t, mely értelemszerűen kapcsolatot tud tartani a Novell hálózati operációs rendszereivel is.
A Unix eredend‘ hordozhatóságát mi sem tanusítja jobban, mint az a tény, hogy szinte valamennyi számítógép-típuson megtalálható: minigépeken, munkaállomásokon és még szuperszámítógépeken is!
Forrás: www.to-tech.com Forrás: www.abcnews.go.com A Linux-ot a Helsinki Egyetem egy hallgatója, Linus Torvald kezdte kifejleszteni, hogy a saját PC-jén egy hatékony, többfelhasználós, többfeladatos, jól és megbízhatóan működ‘ operációs rendszert csináljon - Intel alapú gépeken. Abban az id‘ben a diákok egy Minix nevű, Andrew Tannebaum professzor által készített, Interneten szabadon terjesztett operációs rendszert használtak, mely jól emelte ki a Unix-ok legf‘bb erényeit. A 22 éves Linus eredeti szándéka az volt, hogy a Minix egy hatékony verzióját fejlessze ki PC-s felhasználók részére. Ezt nevezte el Linux-nak és már 1991 októberében elkészült a legels‘, 0.01-es verzió. Pár barátjának odaadta tesztelési céllal és az általuk nyújtott segítséggel 1991 december elejére közzé tesz a 0.11-es verziót. Bár maga Linus Torvalds 1997-ben elutazott az amerikai Szilikon-völgybe (USA, Silicon Valley), hogy a Transmeta cégnél dolgozzon, de ett‘l még nem szállt ki a fejlesztésb‘l. A Linux igen gyors, megbízható és kicsi volt, ráadásul teljesen ingyen terjesztették az Interneten, így hamarosan programozók tucatjai szálltak be a fejlesztésbe, hogy saját ötleteiket hozzáadják a projekthez és ezzel is fejlesszék az operációs rendszert. Az id‘k során a Linux igen sok mindent magába foglalt (ftp, telnet, web, internet-szerverek, irodai programok, grafika, zene, programozás, ...), de ennek ellenére megmaradt kicsi, stabil és gyors rendszernek. Jellemz‘, hogy Linux-ot már egyetlen floppy-n is némi izzadság árán működésre lehet bírni! Mind a mai napig bárki hozzáadhat saját ötleteket a Linux-hoz. Valamennyi Linux-programhoz kötelez‘en mellékelik a teljes dokumentációt és az eredeti forráskódot, hogy minél többen tudják azt fejleszteni. Ha valaki egy fejlesztési ötletet közread és azt a Linux-osok többsége elfogadja, akkor a következ‘ verzióba már bele is kerül!
Fontos forrás: CNN.com - Abridged history of Linux 2000. február 11.

25.3.) A Linux sajátosságai, a disztribúciók

Csak egy enyhe vicc... A Windows-programokkal ellentétben itt az összes beállítást egyszerűen szerkeszthet‘, szöveges fájlok tartalmazzák. (Tehát nincsen regedit-szerű szörnyedvény!) Mostanra már minden Linux-fejlesztés tud grafikát és a kezdeti idegöl‘ szöveges telepítési nehézségek is már a múlté, mivel egyes kiadványi szinte a végletekig leegyszerűsítették a telepítést (is). A régi beidegz‘dések miatt még most is sokan azt mondják, hogy a Linux lényege a szöveges felület és semmi más! Ez így nem teljesen igaz! Tény, hogy a Linux klasszikus értelmezés szerint leginkább szöveges felületeken (a shell-eken) keresztül működik igazán és minden beállítást itt (is) el lehet végezni, de a grafikus felület, az X-Windows már rengeteg rokon vonást mutat a Microsoft-féle Windows-zal.
Tanárként tapasztalom, hogy több tanítványom is a Linux bekapcsolása és pár perces használata után felkiált: "Hiszen ez olyan, mint a Windows!"
A Linux maga négy f‘ összetev‘re bontható: a kernelre (rendszermag), a shellre (burok), a fájlstruktúrára (fa-szerkezet), valamint a segédprogramokra.
A Linux sajátosságai közé tartoztik, hogy nincsen egységes verziója és nincsen egyetlen cég, amely a "Linux-piac Microsoft-ja". Mivel a rendszert gyakorlatilag bárki szabadon fejlesztheti, ezért elég nagy az anarchia. Bárki, aki rendelkezik elegend‘ türelemmel, az szabadon letöltheti a Linux forráskódjait és azokat szabadon fejlesztheti. Minden fejlesztés szigorú el‘feltétele, hogy a teljes forrásnyelvű programot is csatolni kell a fejlesztéshez. A rengeteg Linux-os több típusú rendszert fejleszt. Ezek a disztribúciók!
Egy-két fejleszt‘i csapat a saját fejlesztéseit önálló néven is kiadja, ezek lesznek a disztribúciós CD-k. Szerencsére a Linux természetéb‘l adódóan ezek a CD-k nagyrészt ingyenesek, illetve szabadon terjeszthet‘ek. Ezek az 1 CD-s verziók, melyek a disztribúció legfontosabb elemeit tartalmazzák és önállóan is hasznáhatók. A magyar számítástechnikai magazinok rendszeresen hoznak mellékletükben ilyen CD-t. m az egyes disztribúcióknak vannak nagyobb, dobozos kiadványaik is, melyek a Microsoft-féle dobozos termékek árának töredékéért kaphatóak.
Miért éri meg ez a felhasználónak? A dobozban nem egy, hanem disztribúciótól és verziószámtól függ‘en 3-8 CD található, rajtuk minél több információ és egyre több, jobbnál jobb alkalmazás! Ezen felül néhány olyan jól olvasható, hasznos könyvet, melyet a kezd‘ és a haladó Linux-osok is el‘szeretettel alkalmaznak.
Miért éri meg ez a disztribútoroknak? A terméken még így is van némi hasznuk és így a disztribútor profi szerveres alkalmazásaiért is szívesen kifizetnek a nagyvállalatok nagyságrenddel több pénzt.
Mit tartalmaz ez a dobozos termék? Egy önálló munkaállomást, benne a teljes szöveges rendszerrel, a több lehet‘ségb‘l szabadon választható grafikus (X-) felülettel, szövegszerkeszt‘kkel, táblázatkezel‘vel, bemutató-készít‘vel, adatbázis-kezel‘vel, CD-író software-rel, CD/DVD-olvasóval, zenejátszókkal, egyéb multimédiás alkalmazásokkal, scanner-kezel‘ programmal, jobbnál jobb grafikus programokkal, több-kevesebb játékkal és többféle, igen hatékonyan használható internetes szoftverrel; köztük teljes körű FTP-PHP-WWW-Proxy- szerverrel is. ‰s persze mindezt immár magyarul! Szóval ezek így együtt már igen tiszteletre méltó mennyiséget képviselnek!
A nagyobb Linux-disztibúciók - 2004 végi állapot szerint:

25.4.) A Linux fájlrendszere

Forrás: www.linux.hu Akár a Windows-ban, itt a Linux-ban is az egyes fájlok könyvtárakba szervez‘dnek. m a DOS-sal ellentétben a Linux sokkal nagyobb rugalmasságot enged meg a fájlok kezelésében. Az egész fájlrendszer egyetlen, nagy és szorosan összefügg‘ halmaz. Vannak könyvtárak, amelyet bármelyik Linux-felhasználó megtalálhatja. Ezeket a rendszer használja. Az egész fájlkezelés igen er‘sen hasonlít a Windows NT/2000/XP verzióira! Lehet‘ség van a személyes használatú fájljaink többiek el‘l való elrejtésére, de igény szerint ezeket másokkal meg is oszthatunk. Az összes könyvtár, valamint eszköz egyetlen kiindulópontból, a gyökérb‘l származik. Neve: root. Jele: /.
Valamennyi felhasználó számára lehet definiálni önálló könyvtárat, melyek számos joggal és lehet‘séggel vértezhetünk fel. Mivel a Linux az interneten "született", ezért óriási webes lehet‘ségei vannak, mint ezt látható is lesz.
Egy furcsaság, ami új lehet: a Linuxban alapvet‘en különböznek a kis- és nagybetűk. Tehát a StArtX és a startx két különböz‘ parancsszó! Erre érdemes vigyázni!

25.5.) Linux az interneten

Forrás: www.linuxforum.hu Alapelv: bármely felhasználó bármikor, bármit feltölthet a saját rendszerére, de ezzel vállalja is a kockázatot, hogy a rendszere nem fog tökéletesen működni. ltalában érdemes betartani azt, hogy csak a saját disztribúciónkra ajánlott fejlesztést töltsünk le a világhálóról és azt már igen nagy valószínűséggel installálhatjuk is. Aggódni nem kell! Ha valamilyen prgrammal nem vagyunk elégedettek, akkor egyszerűen leszedhetjük a teljes alkalmazást (Windows: uninstall) és itt tényleg a TELJES alkalmazásra gondolok. Itt nem maradhat egyetlen rejtett fájl sem sehol, mivel ezt a Linux telepítési módja eleve kizárja!
Információ, illetve szoftverforrások a világhálón - 2004-es állapot szerint:

25.6.) A Linux telepítése Forrás: www.linux.com

Nos, ez az a fejezet, ahol minden disztibúció más és más javaslatát kell(ene) leírni. Ez természetesen lehetetlen. Ami közös, azt viszont érdemes megjegyezni.
1. Ha teljesen tiszta (üres) gépre installál, akkor nem lesz semmi gond. Rakja be a CD-t, a bekapcsoláskor megjelen‘ feliratban válassza ki a magyar nyelvet, majd kövesse az utasításokat.
Ha a gép nem volna hajlandó CD-r‘l boot-olni, akkor állítsa át a BIOS-át (nem túl bonyolult és közvetlen bekapcsoláskror kezdeményezhet‘!) és onnantól már egyszerűen lásd az 1. lépést!
2. Ha nem üres gépre installál, akkor meg kell gondolnia, hogy mekkora helyet szán a Linux-nak. ltalános érvényű az a szabály, hogy 30 MByte alatt nem érdemes telepíteni. Egy tisztességes használathoz (szöveges + grafikus felület + irodai csomag) 1-2 GByte üres hely szükséges.
A Linux sajátossága, hogy itt önálló partíciós kér a tárterület (swap). Ezt mindig meg kell adni. ltalában a telepít‘ maga is javasol egy méretet, amit érdemes betartani. Többnyire ez a méret a gépben rendelkezésre álló memória kétszerese, de ett‘l lehetnek eltérések is. Linuxos telepítésre lehet használni az fdisk itteni verzióját, illetve a Disk Druid nevű célszoftvert is. A beállításokat és az újraprtícionálást a Linux maga elvégzi, de pl. DOS alatt lehet használni a jól ismert fdisk-et, valamint Windows alatt a PQMagic-et.
Tehát a Linux telepítéshez két partícióra lesz szükség: az els‘ a swap, míg a második az összes többi. A Linux sajátosságai miatt meg kell adni a 2. láncolási helyét (mount point). Ezt kötelez‘en a root-on (\) kell hagyni. Eme partíció típusa szintén eltér a Microsoft-rendszerekben megszokottaktól, itt ugyanis az ext2 vagy az ext3 típus lesz. Ezt a rendszer ajánlja fel - általában csak az egyiket - és jóvá kell hagyni.
3. Legels‘ lépésként a Linux rendszerbetölt‘ jelenik meg. (Linux Loader = LILO) Ez után a gép némi munkát végez (1-5 perc), majd felajánlja a telepítés nyelvének kiválasztását.
4. Következ‘ lépésben disztibúciótól függ‘en be kell állítani a partíciók méretét (lásd 2. pont). 5. Itt kell megadni az egyes hardware-elemeket. Például a billntyűzet típusát és kiosztását, a használt hálózati kártya címeit és beállítását (muszáj egyet megadni! Ha nincs, akkor szimulál egyet), a használt internet-kapcsolat típusát és beállításait, a felismert nyomtató paramétereit, a hangkártya beállításait, stb. El‘fordulhat, hogy egyes telepít‘knél ez a művelet oly' mértékben automatizált, hogy szinte mindent automatikusan felismer. Ilyen például a Suse 8.0. De el‘fordulhat olyan helyzet is, hogy a felhasználónak kell pár kattintással jóvá hagyni az egyes elemek felismerését, esetleg felülbírálni a rendszer által mutatott paramétereket. Egyes disztribúciókban el‘fordul, hogy a 4. és az 5. lépés felcserél‘dik!
6. Ki kell választani az egyes telepítési típust, illetve a csomagokat. Itt elég egyértelműen le van írva, hogy miket és hogyan lehet telepíteni. Amikor valaki csak ismerkedik a Linux rendszerrel, akkor mindenképpen érdemes a munkaállomást telepítenie (irodai csomag, játékok, KDE + GNOME X-felület, multimédia, grafika). Ha van a gépen internetes csatlakoztatási lehet‘ség (modem, hálózat, ADSL, kábel, stb.), akkor ezt mindenképpen telepíteni kell. Böngész‘ lehet a Konqueror, a KFM, illetve a Netscape, vagy bámi más. A jól ismert Internet Explorert ne keresse senki, mert az Linux alatt 2002. júliusában még nem létezik! Kezd‘ként semmiképpen nem javasolt telepíteni az els‘ ránézésre bonyolult szerver-alkalmazásokat (Apache, Squid, Inetd, .... ), de nem tilos!
Ekkor szólít fel a rendszer, hogy adjuk meg a root-jelszót. Ezt muszáj megadni, mivel a rendszer további fejlesztésére, illetve kezelésére felhasználókat tart nyilván. Ezt a jelszót TILOS elfelejteni, mivel itt nem érvényes a Windows 9x/ME alatti "védelem". Itt nem működik a hagyományos "ESCAPE" gomb a belépéskor! Ezt meg kell jegyezni. Ajánlott a biztos helyen való felírása. ‰rdemes megadni még egy felhasználót még akkor is, ha csak egyetlen felhasználó van, mivel így nem kell minden kis aprócska feladatra belépni a mindenható root-jelszóval...
7. A legtöbb disztribúció eddig a lépésig még egyetlen egy byte adatot sem írt a gép merevlemezére! A tényleges telepítés, azaz a csomagok másolása csak most kezd‘dik meg! Ez a CD-ROM, illetve a gép sebességét‘l függ‘en 5-50 percet vesz igénybe. Több CD-s verzióknál el‘fordulhat, hogy menet közben CD-t kell cserélni, tehát nem szabad otthagyni magányban a telepít‘t.
8. Csak itt, a telepítés legvégén kell kiválasztani a videókártya, valamint a monitor típusát; ám a rendszer erre is ajánl valamit, és ezzel tapasztalatom szerint nem igazán érdemes kötözködni...
9. Vagy menet közben, vagy csak most, a telepítés legvégén kell beállítani, hogy milyen legyen a boot-sorrend. A felhasználók dönt‘ többsége egy gépen szeretné használni a hagyományos Windows-t, illetve a Linux-ot. Erre tökéletes lehet‘séget ad a Linux fájlrendszere, mely a LILO-t az MBR-be (Master Boot Record) tölti be és ezt indítja közvetlenül a bekacsolás után. Innen egyszerű kattintással, vagy billentyű-választással cserélhetünk op. rendszert. Tapasztalatom szerint a helyesen beállított LILO gond nélkül együtt tud működni tetsz‘leges Windows-zal.
10. A rendszer felszólít, hogy távolítson el minden floppy-t és CD-t a gépb‘l. Ezt be kell tartani, különben újra indul a telepítés. Most egy újabb felszólítás következik a gép újbóli indítására. Minden további lépés felesleges, mivel itt tényleg nincsen többszöri újraindítási kényszer. Ezt a Linux nem ismeri. A rendszer azonnal használható!
Még valami: ha valami nem sikerült, akkor sincsen semmi gond, mivel a rendszer root-joggal korlátlanul átformázható és legvégs‘ esetben újra telepíthet‘. Némi gyakorlattal azért örökre el lehet felejteni a Windows-ra oly' jellemz‘ rendszeres újra-installálásokat.

25.7.) Az X-felület általában

Maga a Linux sokáig nem ismerte a grafikus felületeket és a Windows-szerű ikokkal játszadozást a Linux-guruk játéknak tartották. m a felj‘dés ‘ket is elérte, így minden disztribúcióban bekerült a GUI (=Graphical User Interface). A Windows-ban megszokhattuk, hogy egyetlen típusú felületünk van és tetszik vagy nem: ez a rendszer! Ezt a Linuxban alapvet‘en el lehet felejteni! Itt is a demokrácia jellemz‘, azaz több ablakkezel‘ felület létezik. Ezek a felületek nem csak egyszerű "b‘rök" (skin), mint egyes Windows-alkalmazásokban jellemz‘ek (pl.: WinAmp), hanem ténylegesen önálló felületek. Ami érvényes az egyiken, az nem feltétlenül igaz a másikon és viszont. Felületb‘l nagyon sok van! A legnépszerűbbek felsorolása:
KDE logo = KDE - Talán a legnépszerűbb.
Forrás: www.gnome.org - A másik nagyon népszerű felület.
- fvwm = Free Virtual Window Manager - Kicsi és könnyen használható.
- fvwm95 = Az el‘z‘ Win'95-szerű verziója.
- LessTif - Az egyik legels‘ X-felület. Alapötlet: Motif felület.
Forrás: www.afterstep.org - Az egyik legegyszerűbb felület. Alapötlet: NeXT op. rendszer felülete.
- XView - Egy régebbi X-felület. Alapötlet: SunSystem OpenLook felülete.
A lista koránt sincsen lezárva, mivel további felületeket lehet hozzá letölteni, illetve bárki számára nyitva áll az új egy újabb felület megírása el‘tt!
Ha valami beállítási gond miatt nem indulna el az X-felület, akkor a belépés után egyszerűen be kell gépelni a "startx" parancsszót, majd az ENTER leütése után el fog indulni a grafika.
Noatun MP3-játszó Ami általános érvényű a legtöbb felületben: itt is ikonok és ablakok vannak egy kisebb-nagyobb Start-szerű menü mellett. Az ikonokra EGYSZER vagy kétszer kell kattintani és ezzel elindul a megfelel‘ alkalmazás. Minden alkalmazás egy önálló ablakban fut, melynek középen fent van a fejléce. A bal fels‘ sarokban van az alkalmazás ikonja, valamint a jobb fels‘ sarokban található a jól megszokott 3 gomb: a minimalizás, a kicsinyítés/nagyítás és a bezárás.
Az ablakok fentr‘l 2. sorában itt is általában a manük találhatóak, majd az adott alkalmazásra jellemz‘ ikonok pár sorban. Az itt látható példában a KDE felület szövegszerkeszt‘je, a KWord látható ezen fájl szerkesztése közben.
A másik példában egy MP3-játszó látható. Az alkalmazás neve: Noatun. Az alkalmazott gombok és ikonok ismer‘sek, gondolom?! Ugye, hogy kísértetiesen hasonlít a Windows-ra?! KWord szövegszerkeszt‘

KDE logo 25.8.) KDE KDE 3-as verzió - Kandalf

Jelen leírás a Red Hat Linux 7.3 verziója alapján készült.
Az egyik legnépszerűbb felület a KDE. Teljes nevén: K Desktop Environment.
Indítása egyszerűen történhet, rögtön a grafikus felület indulása után be kell írni a felhasználó nevét, jelszavát, valamint ki kell választani a legördül‘ menüb‘l a KDE sort. Sok disztribúciónál ez az alapértelmezés. Beinduláskor nem kell megijedni, mivel egy kedves kis sárkány (Kandalf) bújik el‘ és ontja tippjeit. Bár ez a szolgáltatás is letiltható, én mégis le szeretnék beszélni mindenkit err‘l, ugyanis f‘leg kezd‘ Linux-osok igen jó ötleteket kaphatnak t‘le...
Maga a felület igen egyszerűen használható, mivel nagyon er‘sen hasonlít az unalomig ismert Windows-ra, mint ez az alábbi képen is látható. Nagyításért kattintson a jobb oldali képre.
KDE felület Menü-rendszer
Látható, hogy itt is ikonok és egy teljes menüsor áll rendelkezésünkre. Fontos, hogy itt csak EGYSZER kell kattintani az ikonokra, hogy elinduljon a program! Ha valaki megszokásból duplán kattint egy ikonra, akkor az illet‘ alkalmazás kétszer indul el. Az alsó menüsorban is számtalan alkalmazás vár az indulásra. Fontos, hogy a jobb alsó sarokban van egy aprócska nyíl, melynek segítségével az egész menüsort eltüntethetjük eme cetlicske kivételével és újabb megnyomására ismételten el‘csalogathatjuk. ‰rdemes használni, hiszen így az értékes képerny‘-felületünk kicsivel nagyobb részét tudjuk használni.
Lássuk egyesével a menüsorban alapértelmezésben látható ikonokat!
‰s most jön a talán legfontosabb tulajdonság: a menüsor korlátlanul átrendezhet‘ a Kate és az ablakváltó közt lév‘ nyilak segítségével. Tényleg korlátlanul, tapasztaltam... Ennek ellenére javaslom, hogy nem érdemes átrendezni a sort, csak végszükségben.

25.9.) KDE - tippek

Ezeket a tippeket a Red Hat Linux 7.3-as kiadás tartalmazza a KDE felület indításakor automaikusan induló "Kandalf tippjei" részben. Itt némileg átfogalmaztam a tippeket és csak néhány hasznosat másoltam le... Kandalf - KDE 2-es verzió

25.10.) Gnome alapok

Eredeti verzió: http://www.root.hu/?c=258 Forrás: www.gnome.hu A GNOME egy projekt, melyet Miguel De Icaza kezdett el, a GNU projekt támogatásával, mely a GNOME-ot munkakörnyezetévé tette. Célkitűzése hasonló a KDE projektéhoz: létrehozni egy teljesen grafikus környezetet és definiálni egy sor irányvonalat, melyet a többi alkalmazás követhet hogy "GNOME kompatíbilis" legyen.
A GNOME sokkal újabb, mint a KDE, de fejlesztése gyorsabb volt. Jelenleg is sok funkcionalitással bíró környezet, és sok területen fejlettebb, mint a KDE, de hiányzik a kompatíbilis alkalmazások érettsége.
Forrás: root.hu
A KDE-vel ellentétben, a GNOME nem saját ablakkezel‘vel jön, hanem küls‘ ablakkezel‘t használ. Ez lehet akármelyik ablakkezel‘, persze a GNOME definiál egy sor feltételt, amelyek meghatározzák, hogy az ablakkezel‘ "GNOME kompatíbilis" lehessen. Az els‘ ablakkezel‘, amelyet hozzáigazítottak ezekhez a szabályokhoz, az Enlightenment volt, ezt mutatja a fenti kép is.
A jobb fels‘ sarokban és a képerny‘ alsó részén panelok láthatóak. A KDE-vel ellentétben, a panel nem egyedi, a GNOME környezetben annyi panelod lehet, amennyit akarunk. Ezek a panelok tartalmazhatnak appleteket, gyorsindító ikonokat, lebeg‘ alkalmazásokat, fiókokat, és menüket.
Az indítók úgy lettek kialakítva, hogy képek segítségével pozícionálhatóak legyenek. Az indító, ahogy a neve is sugallja, elindít egy alkalmazást. Az indítók egy speciális fajtája a menü. Ebb‘l kett‘t láthatunk a kép bal oldalán, lent. Az egyik a f‘menü (egy talpnyom van rajta), a másik a felhasználói, vagy "Kedvencek" menü (ez van jobbra). Még egy speciális indítófajta van, a fiók. Ez panelt tartalmaz, mely ezek után tartalmazhat appleteket, menüket, fiókokat.
Az appletek X alkalmazások, melyek teljesen egybe vannak integrálva a GNOME panellal. Fölülr‘l lefelé, balról jobbra a következ‘ket láthatjuk:
három monitor: CPU load, swap load, memory load
a GNOME lapkezel‘ (csak kompatíbilis ablakkezel‘kkel)
egy óra. Három fajta panel van: Csúszó, elhelyezett, valamint élpanel. A csúszópanel a képerny‘ élekhez és sarkakhoz ragaszkodik, a pozíciója azokhoz köt‘dik. Az elhelyezett panel lehet a képerny‘ bármely részén, bárhová pozícionálható. Az élpanel méretében a képerny‘ szélességét‘l vagy magasságától, elhelyezkedésében pedig a képerny‘ széleit‘l függ. A panel szélein található gombok a panel elrejtését és mozgatását segítik.
Az ikonok, amelyek a képerny‘n láthatók, a GNOME fájlkezel‘, a gmc inkonjai. Ez sokkal kevésbé fejlett, mint a KDE fájlmenedzsere, amely kfm névre hallgat. A gmc ablakát láthatjuk a jobb alsó sarokban. Az ablak, mely a középen látható, a GNOME segédlet böngész‘je. Ugyanúgy, mint a KDE segédlete, a GNOME-é is meg tudja mutatni a kézikönyveket (man lapok), és az info lapokat is úgy, mint a HTML lapokat. A képerny‘ bal oldalán két ablak található, melyek a GNOME terminál-emulátorának ál-átlátszóságát mutatják be.
Drag'n Drop (Húzd és ejtsd)
A GNOME két Drag'n'Drop protokollt implementál, így mind a Motif, mind az Xdnd protokollt használó programokkal képes együttműködni. Ez azt jelenti, hogy mind a KDE alkalmazásokkal, mind a Netscape programmal képes adatokat cserélni. Példaképpen, egy gmc ablakból húzzunk át egy kép ikonját a Netscape ablakába. A Netscape meg fogja nyitni a képet. Ugyanezzel a módszerrel a Netscape ablakból húzzuk ki a Location kis zöld ikonját a panelra: Keletkezni fog egy indító, mely arra az URL-re fog betölteni egy böngész‘t.
Hogy bemutassuk a Drag'n'Drop el‘nyeit a GTK+ alatt írt alkalmazásokkal, példaként indítsuk el az xmms lejátszót, majd ragadjunk meg egy mp3 fájlt, és húzzuk bele az xmms ablakába. A szám megszólal.
Ugyanezen a módon csinálhatunk egyszerű lejátszás-listát (playlist), a fájlok elérési útjai bent lesznek.
Forrás: root.hu Mint a KDE-ben a kfm-b‘l, a gmc-b‘l is kihúzhatunk a képerny‘re fájlokat. De a GNOME többet nyújt ennél. Menüelemeket húzhatunk le a képerny‘re, ahelyett, hogy elengednénk az egérgombot a menüelemre kattintva, kihúzzuk a képerny‘re:
Egy + jel fog el‘tűnni: Ez jelzi, hogy ide lehet másolni az elemet. Engedjük el a gombot:
Most húzzuk ugyanazt a menüelemet a panelra. Ott egy indító fog keletkezni! Forrás: root.hu A képerny‘n lév‘ linkekb‘l is csinálhatunk indítót a panelre húzással ugyanezzel a módszerrel.
Indítóikonok
Direktben hozzáadhatunk indítót a panelhoz (a panelra jobb egérgombbal való kattintáskor el‘bukkanó menüben "Panelra helyezés" menüpont, abban pedig "új indítóikon"). A párbeszédablak, mely el‘bukkan, így néz ki: Forrás: root.hu
Az indító neve a generált fájl neve lesz, kiterjesztés nélkül. A megjegyzésbe a segédszöveg kerüljön, amely buborékban jelenik meg ha az indító fölött van az egérmutató. Végül a parancsot írhatjuk be, amely indul, ha rákattintunk az indítóikonra, valamint a "Nincs ikon" feliratú gombra kattintva kiválaszthatunk egy ikont az alkalmazásnak. Bizonyos esetekben szükség lehet a program terminálból futtatására is, a szöveges alapú általános unix parancsoknál, amelyek kimenetére kíváncsiak vagyunk.
Meg kell jegyezni, hogy a GNOME Imlib-et használ, ezért az ikonok szinte bármilyen formátumban lehetnek. Szintén megjegyezend‘, hogy a "Terminálban indítás" esetén az alap X-es alkalmazások esetén az alapértelmezett hibakimenet átirányítódik a terminálra, ami hasznos lehet a hibák felderítésénél.
Az indítóikonra való kattintás jobb egérgombbal egy menüt ad, amely megengedi az indítóikon tulajdonságainak szerkesztését, a panelról való törlést, azon vagy más panelekre való mozgatást.
Még többet a panelekr‘l
Egérrel való manipulálás
Az egérrel történ‘ műveletek panelra való hatása függ attól, hogy jobb, középs‘, vagy bal egérgombbal történik-e az. A középs‘ gombot nyomva tartva a panelt, vagy a rajta elhelyezked‘ elemeket mozgathatjuk, attól függ‘en, melyiken álltunk az egérmutatóval. Ha a jobb egérgombot nyomjuk le, egy kis menüt kapunk, mely a paraméterek, tulajdonságok beállításához enged hozzáférést, az appletek, indítóikonok mozgatását és panelról való törlését lehet megtenni segítségével. A bal egérgomb végzi a hagyományos műveletvégzést, indítja az alkalmazást, vagy nyitja a menüt.
Panel konfigurációs paraméterek
A paraméterek, melyek minden panelon azonosak, az animációs beállítások, az ikonhátterek, a különböz‘ megjelenítésbeli opciók: segédszövegek, menük tulajdonságai, globális dolgok. Ezek minden panelen egy "Globális beállítások..." menüpont alatt érhet‘k el.
Ha a GNOME nem is annyira sikeres jelenleg, mint a KDE, sok megkérd‘jelezhetetlen el‘nye van: bármilyen ablakkezel‘t használhatunk, így még rugalmasabban beállíthatjuk környezetünket, a megjelenése még csábítóbb, a működése gyorsabb, kevesebb er‘forrást igényel. Hátránya, hogy 'kevés' alkalmazás íródott eddig hozzá.
Mindkét környezethez sok memória szükséges és meg kell gondolnunk futtatását gyengébb kiépítésű gépeken. Ha a gépünk elég gyors, csak rajtunk múlik, mit választunk.
Ez a leírás a GNOME rendszer egy 'régebbi' verzióját mutatta be. Ha valakinek felkeltette az érdekl‘dését, az új verzió letölthet‘ a kapcsolódó Linkeknél.