14. fejezet: Az Internet alapjai

Befejezve: 2008.


Új verzió: http://tferi.hu/kulturtortenet-uj-verzio

14.1.) Történelmi alapok

logo Az Internet a hálózatok hálózata, avagy egy mindent és mindenkit összekötő világméretű informatikai szupersztráda. Tény, hogy a világot sokkal kisebbé tette, mint volt valaha. Sokan azt mondják, hogy a világot négy találmány tette hirtelen egy-egy nagyságrenddel kisebbé: az első a tengeri hajózás, a második a vasút, a harmadik a telefon, a negyedik pedig az Internet. Van benne valami ...
Nos, lássuk azt a bizonyos történelmet!
1969: Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma, a Pentagon úgy alakítja ki a saját belső hálózatát, az Arpanetet, hogy egy esetleges atomháború után is tudjon működni. Így a fizikailag messze lévő számítógépek között több lehetséges közvetlen, vagy közvetett összeköttetés is létesült. Kezdetben volt négy nagygép (host), amelyekről adatokat és állományokat lehetett lehívni. (ARPA = Advanced Research Project Agency) Pentagon épülete
Pentagon épülete
Forrás: http://www.innerx.net/

Lezárva: 2006
Új verzió: http://tferi.hu/kulturtortenet-uj-verzio

Az internetes domain-ek növekedése

(Forrás: http://www.zakon.org/) 
 Date       Hosts        |      Date       Hosts     Networks   Domains
   -----    ---------      +      -----    ---------   --------  ---------
   12/69            4      |      07/89      130,000        650      3,900
   06/70            9      |      10/89      159,000        837
   10/70           11      |      10/90      313,000      2,063      9,300
   12/70           13      |      01/91      376,000      2,338
   04/71           23      |      07/91      535,000      3,086     16,000
   10/72           31      |      10/91      617,000      3,556     18,000
   01/73           35      |      01/92      727,000      4,526
   06/74           62      |      04/92      890,000      5,291     20,000
   03/77          111      |      07/92      992,000      6,569     16,300
   12/79          188      |      10/92    1,136,000      7,505     18,100
   08/81          213      |      01/93    1,313,000      8,258     21,000
   05/82          235      |      04/93    1,486,000      9,722     22,000
   08/83          562      |      07/93    1,776,000     13,767     26,000
   10/84        1,024      |      10/93    2,056,000     16,533     28,000
   10/85        1,961      |      01/94    2,217,000     20,539     30,000
   02/86        2,308      |      07/94    3,212,000     25,210     46,000
   11/86        5,089      |      10/94    3,864,000     37,022     56,000
   12/87       28,174      |      01/95    4,852,000     39,410     71,000
   07/88       33,000      |      07/95    6,642,000     61,538    120,000
   10/88       56,000      |      01/96    9,472,000     93,671    240,000
   01/89       80,000      |      07/96   12,881,000    134,365    488,000
                           |      01/97   16,146,000               828,000
                           |      07/97   19,540,000             1,301,000

 Date      Hosts      |   Date      Hosts      |   Date      Hosts
   -----  -----------   +   -----  -----------   +   -----  -----------
   01/95    5,846,000   |  07/98    36,739,000   |   01/02  147,344,723
   07/95    8,200,000   |  01/99    43,230,000   |   07/02  162,128,493
   01/96   14,352,000   |  07/99    56,218,000   |   01/03  171,638,297
   07/96   16,729,000   |  01/00    72,398,092   |   01/04  233,101,481
   01/97   21,819,000   |  07/00    93,047,785   |   07/04  285,139,107
   07/97   26,053,000   |  01/01   109,574,429   |   01/05  317,646,084
   01/98   29,670,000   |  07/01   125,888,197   |   07/05  353,284,187

14.2.) Címzési eljárások


Többféle címzési eljárás létezik. Ezek közül csak a négy legalapvetőbb ismertetésére vállalkozom. Igaz, hogy ezek a legfontosabbak.

14.2.a.) IP-számok


Jelenleg 32 biten vannak kiosztva az IP-számok, négyesével csoportosítva. Ezeket tízes számrendszerbe visszafordítva használjuk. Egy számnégyes 0-tól 255-ig terjedő értéket vehet fel.
Sajnos hamarosan “betelik” a számtartomány, mivel maximum 4 294 967 296 darab gép lehet bekötve és nem minden számot osztanak ki precízen. A rendszer viszont nem a teljes telítettségig megy, mivel 4 különböző kategóriájú gép van:
Sajnos ez a klasszikus IPv4-es számmező gyarkolatilag betelt. Főleg a hihetetlen ütemben gyorsuló ázsiai országok követelték a számukra igen előnytelen rendszer megújulását. Megoldásként jött az IPv6! Ez a régi rendszerrel együttműködik, ugyanis egy 16-bájtos mezőn alapszik, melynek utolsó négy mezője a klasszikus IPv4-es mód. Ám az első 12-t szabadon ki lehet osztani! Hogy nem kelljen mindent megjegyezni, ezért a 00-ás tartalmú mezőket lehet rövidíteni a következő módon:
Rövid cím: ff::fe:195.199.100.65
Teljes cím: ff.00.00.00.00.00.00.00.00.00.00.fe:195.199.100.65

14.2.b.) Domain-elv


Egy konkrét példa: tferi_jaky@mail.datatrans.hu
Ez a saját elektronikus címem volt. Ez a következőképpen épül fel - hátulról előre menetben:
hu: Magyarországra jellemző országkód, azaz a legfelső szintű név (TLD = Top Level Domain)
datatrans: Azon cég neve, amely kiadja ezt a címet.
mail: A cégen belüli szabvány. Jelentése: posta.
@: Megkülönböztető jel, mely a szervezet kódjait zárja le.
tferi_jaky: Az egyedi felhasználó neve a konkrét iskolán belül.
Másik példa: tferi@jaky.hu
Ez is a saját címem, de ez iskolai. Nézzük a felépítését!
hu: Magyarországra jellemző országkód.
jaky: Az iskolánk internetes neve (= domain-je).
@: Megkülönböztető jel, mely a szervezet kódját zárja le.
tferi: A saját postaládám felhasználói neve.
Most nézzük ugyanezt precízebben felépítve!

Elektronikus posta címzése

Forrás: corbis.com
Most balról jobbra nézzük meg! Alapvető előírás eme címzésnél, hogy csak az angol abc betűit lehet használni, tehát az ékezetes betűket nem lehet használni! A kicsi és nagybetűk szabadon használhatók, erre a rendszer általában nem allergiás, bár többnyire érdemes a csupa kisbetűs változatot használni. Még valami: az internetes kiszolgálók egyre nagyobb része Linux-os és ez a rendszer teljesen különbözőnek tekinti a kis- és nagybetűket, tehát mégis érdemes betartani a HeLyEsÍrÁsI sZaBáLyOkAt!
Az egész névben nem lehet SPACE, felkiáltójel, vessző, vagy egyéb közbülső karakter, bár az egyes részeket pontok, illetve a speciális kukac karakter választja el egymástól.
@A sorban következő lehet a szerver(ek) neve. Ezt nem mindig kell beírni, lásd az MTV Híradójának címét, ahol ez a rész hiányzik. Természetesen vannak olyan bonyolult helyek, ahol nem elegendő egyetlen egy megkülönböztető szervernév, ilyenkor több szervernevet is fel lehet sorolni, de csak a fordított fontossági sorrendben. Például egy-két Naprendszerbeli példával élve:
A Föld Holdjára utalás moon.earth.solsys
A Jupiter Io holdjára utalás io.jupiter.solsys
A Plútó Charon holdjára utalás charon.pluto.solsys
Utána jöhet a szervezet neve, melyet általában minden szervezet vagy vállalat igyekszik pontosan megtartani. Ilyen szervezeti példák:
Jáky József Műszaki Szakközépiskola jaky
Szegedi Egyetem u-szeged
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest elte
NASA, USA nasa
NBA, USA nba

Földrajzi elvű TLD-k


A sorban végül az ország kódja következik, ha az ország nem az Egyesült Államok. Ilyen országkódok például:
Ország magyarul Ország angolul Internetes rövidítés
Magyarország Hungary hu
Nagy-Britannia United Kingdom uk
Izrael Israel il
Belgium Belgium be
Svájc Switzerland ch
Svédország Sweden se
Spanyolország Spain es
Hollandia Netherlands nl
Új-Zéland New Zealand nz
Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a "us" domain létezik, de nem igazán sokan használják az Egyesült Államokban.
Az élet furcsasága, hogy Tonga sziget nem igazán tudta kihasználni a neki jutott "to" nevet, de a MAIL.COM cég unszolására végül is kiadta és nem kis hasznot húz mind a mai napig ebből. Minta: www.mail.to, illetve www.okta.to.
A helyzetet megirigyelte Tuvalu szigete is, aki a neki jutott "tv" TLD-t adja ki nem csekély haszonnal a televíziók számára! Minta: viva.tv.
A címzés egyedül az USA-n belül bonyolultabb, ahol is nem alkalmaznak országkódot, hanem tevékenységi kör szerint különülnek el a címek, például:
Tevékenységi kör
magyarul		 Tevékenységi kör
angolul		 Internetes rövidítés
Oktatási Educational edu
Kormányzati Government gov
Üzleti Commercional com
Katonai Military mil
Non-profit Organization org
Hálózati kapcsolati intézmények Network Organizations net
Szerencsére a .COM, .NET és a .ORG címeket mára mindenki regisztrálhatja. Ennek ára 70 USA-dollár 2 évre, majd évente 35 dollár. További részletek és az újabb domainek a 27.5.a.) Domain-ek címen olvashatóak!
14.1. feladat: Elemezzük ki az alábbi hálózati címeket:
ferenctamas@hotmail.com - Magáncím.
tferi@yahoo.com - Magáncím.
suli358@szfv.sulinet.hu - Az iskolánk rendszergazdai elektronikus címe.
webmaster@un.org- Az ENSZ elektronikus címe.
mail@hq.nato.int - A NATO elektronikus címe.
socint@gn.apc.org - A Szocialista Internacionálé elektronikus címe.
publications@imf.org - A Nemzetközi Valutaalap elektronikus címe.
tic@worldbank.org- A Világbank elektronikus címe.
omt@dial.eunet.es- Az Idegenforgalmi Világszervezet elektronikus címe.
100555.3251@compuserve.org- A Nemzetközi Sakkszövetség elektronikus címe.
inf@who.ch- Az Egészségügyi Világszervezet elektronikus címe.
wjc@jerl.co.il- A Zsidó Világkongresszus elektronikus címe.
FIGYELEM! Tekintettel az Internet igen gyorsan változó, naponta átalakuló világára, lehetséges, hogy eme fenti címek némelyike immáron nem létezik!

14.2.c.) URL címzés


Ilyen címzést legtöbbet a Web-felhasználók alkalmaznak. A címzés ugyancsak domain-elvű, mint az iménti részben, de a domain-elv mögött más is megbújik, nevezetesen egy fa-struktúrához hasonló felépítés. Lássunk ismét két példát!
Íme saját honlapom címlapja: http://www.tferi.hu/index.html
http: Ez a protokoll leírása.
www: Az Interneten belüli rendszer leírása.
tferi: Ez a regisztrált magyar domain-nevem.
hu: Magyarország betűkódja.
index.html: A konkrét file leírása. Forrás: microsoft.com
Másik példa legyen a Microsoft International Web-címe: http://www.microsoft.com/
http: Ez a protokoll leírása.
www: Az Interneten belüli rendszer leírása.
microsoft: A vállalat konkrét neve, illetve kódja.
com: Az üzleti szféra jelzése.
Mint látható lesz itt is sokféle címzési eljárárás működik, de a dolog nem olyan bonyolult, mint első rálátásra tűnik. Az URL-címzési eljárásokban a legelső hely a protokoll leírása. A lehetséges legfontosabb protokollok a következők:
A négy módszer használata elvileg egyenértékű, de nem feltétlenül érdemes mindent használni. A kezdő felhasználók számára egyértelműen a HTTP-protokoll a legjobb, mivel ehhez kell a lehető legkisebb előképzettség, valamint csak ebben lehet multimédiás alkalmazásokat alkalmazni, azaz audió- és videófájlokat csak itt lehet futtatni.
A második helyen az URL-címzési eljárások következő részében a host-gépet kell megadni. Ez pár betűből, esetleg számból álló kombináció.
A harmadik helyen az ország, illetve a tevékenységi kör kódja következik, majd egy elválasztó karakter, ami szinte kizárólagosan egy darab “/” jel. Az elválasztó karakter után az alkönyvtár, illetve a fájlnév következik. Természetesen több része is lehet mindegyik csoportnak, de ezek a csoportok szinte mindig kötelezőek.
14.2. feladat: Elemezzük ki az alábbi hálózati címeket:
http://www.un.org/- Az ENSZ címe.
http://www.gn.apc.org/socint/- A Szocialista Internacionálé címe.
gopher://gopher.imf.org/- A Nemzetközi Valutaalap címe.
http://www.worldbank.org/- A Világbank címe.
http://www.hvg.hu/- A HVG magazin címe.
http://www.fsz.bme.hu/hungary/- Magyarország honlapjának címe.
http://www.adidas.de/- A németországi Adidas cég címe.
http://www.microsoft.com/hun/- A Microsoft Magyarország címe.

14.3.) Internetes lehetőségek

Több feltétel is kell ahhoz, hogy ma Magyarországon valakinek Internetes hozzáférése lehessen. Elsősorban három dolog kell: pénz, pénz és pénz. De kicsit pontosítva: kell egy megfelelően felkészített PC és egy telefonmodem. Alapesetben a PC-nek legalább 486-osnak kell lennie, de jobb, ha egy Pentium-kategóriájú alaplapunk van egy megfelelően jó processzorral.
Ez egy 486-os alaplap esetében legalább 60 MHz-et jelent, míg Pentium-kategóriás gép esetében legalább 100 MHz-est. Természetesen kell egy megfelelő monitor, legalább 800x600-as felbontású. Javasolt az 1024x768-as felbontás legalább 1 millió színnel. A monitor mellé feltétlenül kell egy AT- vagy egy Win'95-ös billentyűzet, valamint egy megfelelően jól működő egér. A megfelelő böngésző programok jó futtatásához javasolt egy olyan HDD, amelyen van legalább 20-50 MByte üres hely. Ha több Internetes lapot is le szeretnénk tölteni, akkor nem árt, ha legalább 100-250 MByte üres helyünk van. Ez a felszerelés a mai árak mellett használtan már pár ezer forintból is megkapható.
A legfontosabb eszköz alapesetben a telefonmodem, illetve az adat-összeköttetést végző eszköz. Az összeköttetés sebességét Bps mérik. (1 Bps = 1 bit /sec) A legkisebb modem-sebesség 14 400 Bps. Ez már 1-2 ezer forintért kapható. De érdemesebb kicsit többért beszerezni 33 600-as modemet, vagy 55 600-ast. Igazság szerint a piacon nem is kapható 33.6 alatti. Ha több telefonvonal is rendelkezésünkre áll, akkor érdemesebb még gyorsabb lehetőség után nézni. Lehet ISDN, 1 MBps-os, vagy még gyorsabb eszközöket is beszerezni. Hogy miért? Egyszerű! Mindez a telefonköltségeket csökkenti, illetve növeli az egyes oldalak letöltési sebességét, ami időnként igen lassú! Az USA-ban, ahol a helyi hívások ingyenesek, nem törekednek a telefonköltségek csökkentésére. Európában viszont mindenhol pénzdíjasok a hívások, így a felhasználók kénytelen-kelletlen csökkentik a hálózaton töltött időt. Ezen kívül még egy dolog számít: időnként az Internet egyszerűen "bedugul", az egyes lapok letöltésének sebessége szinte teljesen lelassul.
Természetesen van lehetőség arra is, hogy a helyi telefontarifák megkerülésével közvetlenül kössük össze egy bérelt vonal segítségével gépünket a helyi szolgáltató gépével. Ez 24 órán keresztüli telefonkapcsolatot biztosít, és lényegesen olcsóbb, mint a 24 órán keresztüli vonal. Vannak úgynevezett speciális vonalak (pl.: ISDN), és ezek egyre olcsóbbak.
Komolyabb internetes szolgáltatás igénybevételéhez kicsit mélyebben bele kell nyúlni a zsebünkbe. Mindenképpen kell egy jobb PC. Ajánlat: min. 2 GHz-es Pentium IV vagy hasonló AMD. Memória: min. 256 MByte. CD-író és/vagy DVD-játszó ajánlott, esetleg DVD-író is. Ez a mai, 2003 közepi árakon nézve 150-300 ezer Ft. Ajánlott kapcsolódás, ha messze vagyunk a városközpontoktól: ISDN. Ha egy megfelelően felszerelt vezetées telefonközpont közelében vagyunk: ADSL. (Asszimmetrikus digitális előfizetői vonal) Ezt az újabb szabványt az tette lehetővé, hogy bár a telefonvonalat használja, de ettől még nyugodtan lehet telefonálni, mivel csak egy picike zúgás jön be a készülékbe. (Gyakorlat: más frekvencia-tartományon folyik az információ, mint a hang...) Tehát a kapcsolódás telefondíj-mentes!
Viszont csak korlátozott számú előfizetőt képes kiszolgálni 1 központ és megfelelően közel (3 km) kell lakni a központhoz.
VIGYÁZAT! Ne csak a gépünk és a szolgáltató gépe közötti összeköttetést nézzük meg, hanem a szolgáltató és a magyar vagy valamelyik nemzetközi gerincvezeték közötti összeköttetést is. Ugyanis hiába van használatunkban nagy sebességű modem, ha a szolgáltató gépe és a gerincvezeték közötti kapcsolat éppen csak lassacskán csordogál. Tapasztalataim szerint azon szolgáltatók, amelyek igen olcsón kínálják magukat, meglehetősen gyengén csatlakoznak a gerincvezetékekhez. Érdemesebb valamelyik nagynevű, de drága szolgáltatóhoz csatlakozni, bár ez nem éppen a legolcsóbb, viszont ez visszajön a telefonszámla megspórolásával. A mai, 2003 közepi árakon és kínálaton végignézve kb. 3-5 ezer forint a teljes körű csatlakozás. Tapasztalataim szerint a jobb országos cégek a következők:
http://www.datanet.hu/
http://www.elender.hu/
http://www.axelero.hu/
http://www.vivanet.hu/
Választáskor fontos, hogy ne csak az árat nézzük, hanem azt is, hogy a cég mennire rugalmas és milyen kapcsolatot tart fenn előfizetőivel!
Megjelentek a piacon a mobiltelefonos cégek is, mivel bizonyos feltételekkel mind a Pannon GSM, mind a Westel, mind a Vodafone szolgáltat teljes körű internetet az erre képes GPRS-készülékeken. Alternatívaként szóba jöhet a kábeltelevíziók hálózatát igénybe vévő kábeles internet is, ami egy adott sávszélességet oszt el az összes előfizető között, illetve az egyenlőre igen borsos áron kínált műholdas internet is.
Persze azért akadnak olyanok is, akiknek nem okoz gondot a sávszélesség mivel a kormányzati pénzeknek hála igen sok főiskola, illetve egyetem (és kollégiumai) megkapták a direkt optikai kábelt, mely az eddigi sebességeket messze felülmúlja a maga 10-100 MByte/sec-es sebességével.
Természetesen nincs jogom azt állítani, hogy csak eme cégek a jók, mivel ez így nem igaz, de róluk lehet a legtöbb jót hallani szaklapokban és tőkeerőben is talán ők állnak a legjobban.
Szerencsére hazánkban is megjelentek az ingyenes internet-szolgáltatók, bár egyenlőre iszonyúan zsúfoltak és sok technikai gond van velük (pl. sok a leszakadás), de kipróbálásra mindenképpen megéri. A félreértés elkerülése végett szeretném tisztázni, hogy eme cégeknél csak az internet-szolgáltatás ingyenes, de a telefon ettől függetlenül még pénzbe kerül! Ráadásul a lassú kapcsolat miatt elég sokba is... Szóval a két cég: FreeStart: http://www.freestart.hu/, illetve Kiwwi: http://www.kiwwi.hu/ Egyenlőre mindegyik csak pár nagyvárosban szolgáltat, de ígéretük szerint hamarosan bővítik a kört! Sajnos itt is volt tönkremenés (Kiwwi), illetve szolgáltatáskorlátozás (FreeStart), de mindig van újabb próbálkozás. 2002 során jelent meg ingyenes korlátozott szolgáltatásával a hírszolgáltató Index.hu, illetve a szerver-fenntartó Freeweb.

Még valami: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az 1997/’98-as tanév során bonyolította le a Sulinet-projectet, melynek keretében minden középiskola kapott kb. 6 multimédiás számítógépet teljes körű Internet-kapcsolattal, legalább ISDN-sebességgel. Én személy szerint úgy érzem, hogy ez egy olyan lépés, amely igen jelentőset lök a honi számítástechnika piacán, ha az adott intézmények pedagógusai élnek is eme lehetőséggel.

Tehát a konkrét csatlakozási lehetőségek, sebességek és a 2006 közepi árak:
MódSebesség Havi korlátlan árTelefonköltség
Modem55.6 kbit/s3-5 ezer FtTöbb ezer Ft
ISDN64 kbit/s4-10 ezer FtIgen sok!
2*ISDN128 kbit/s6-12 ezer FtNagyon sok!
ADSLFel: 92; Le: 512 kbit/s5-6 ezer FtNincs!
ADSL 1MBFel: 128; Le: 1024 Kbit/s8-10 ezer FtNincs!
ADSL 2MBFel: 192; Le: 2048 Kbit/s10-12 ezer FtNincs!
ADSL 3MBFel: 384; Le: 3008 Kbit/s14-18 ezer FtNincs!
ADSL 6MBFel: 512; Le: 6144 Kbit/s18-21 ezer FtNincs!
KábelTV1-5 Mbit/s3-10 ezer FtNincs
Mobiltelefonos10-100 kbit/s2-20 ezer FtCégenként változó
Műholdas1-20 GBit/s2-18 ezer FtCégenként változó
T1 optikai1,544 Mbps10-500 ezer FtNincs!
T3 optikai44,736 Mbps0.1-5 milió FtNincs!

14.3.a.) Konkrét rácsatlakozás


Nézzük a legegyszerűbb esetet lépésenként:
1. lépés: Ellenőrizzük saját gépünkön még bekapcsolás előtt, hogy biztosan be van-e dugva a csatolás. (modem, telefonvonal, közvetlen csatolás, vagy valami más technika)
2. lépés: Kapcsoljuk be a gépünket, valamint, ha még nem lenne bekapcsolva, akkor a csatlakoztató eszközt is.
3. lépés: Indítsuk el gépünkön a Windows programot, ha az nem indult el magától és takarítsunk ki belőle mindent, amit csak lehet.
4. lépés: Indítsuk el a Windows alatt azt a programot, amely a csatlakozó eszköz segítségével fellép a szolgáltatónk szerverére. (Ez a mai böngészők esetén általában automatikusan elindul.)
5. lépés: Ha ez a program visszajelzett, hogy benn vagyunk a szerveren, akkor indítsunk el egy Internetes böngésző programot. Ez a valószínűleg Microsoft Internet Explorer vagy a Mozilla FireFox lesz, de lehet egy kisebb is.
6. lépés: Most már kedvünkre mászkálhatunk a világhálón.

14.4.) Microsoft Internet Explorer

A program leírásához kattintson ide!

14.5.) Netscape Navigator/Communicator

A program leírásához kattintson ide!

14.6.) URL-specifikációk

Mi is az az URL? Angol mozaikszó. Eredetije: “Universal Resource Locator”, azaz egységes forrásazonosító. Ez adja meg a megjelenítő-program számára, hogy az adott Web-lap, dokumentum, kép vagy grafika pontosan is hol található az Internet dzsungelében. Ez a bizonyos URL-megjelölés azt is tartalmazza, hogy pontosan milyen protokollban íródott a kívánt dokumentum. Kicsit szabatosabban fogalmazva az URL a következő információkat tartalmazza:
- Protokoll leírása, pl.: http, gopher, ftp, news,...
- A kiszolgáló Internet neve, amelyen a forrás-dokumentum megtalálható. Ha szükséges, akkor ez a rész tartalmazza a felhasználó nevét is, ha nem bárki számára szabadon hozzáférhető a dokumentum.
- A kiszolgáló szabad portjának (kapujának) számát. Megadása nem kötelező. Ha nincs megadva, akkor az alapértelmezett portot fogja használni a böngésző-program.
- A forrás pontos helyét a kiszolgáló fa-rendszerű vagy tetszőleges más rendszerű állomány-rendszerében.
1. példa az URL-specifikációra:
http://www.vein.hu:8000/WWW/Univ/Bemutat.html
Protokoll: http
Kiszolgáló gép neve: www.vein.hu
Kiszolgáló portjának száma: 8000 (alapértelmezés: 80).
Könyvtár-struktúra: WWW/Univ
File neve: Bemutat.html
Amúgy a fenti URL így a Veszprémi Egyetem bemutatkozó-file-ja.
2. példa az URL-specifikációra:
http://www.datanet.hu/capuccino/index.html
Protokoll: http
Kiszolgáló gép neve: www.datanet.hu
Kiszolgáló portjának száma: nincs megadva, tehát az alapértelmezés érvényes.
Könyvtár-struktúra: /capuccino/
File neve: index.html
Ha nincs megadva egy könyvtárban a file neve, akkor a böngésző programok többnyire az INDEX.HTML vagy a WELCOME.HTML nevű file-t keresik és mutatják meg. A fenti URL például a Danubius Rádió Capuccino c. reggeli műsorának helye.
3. példa az URL-specifikációra:
gopher://gopher.mek.iif.hu/
Protokoll: gopher
Kiszolgáló gép neve: gopher.mek.iif.hu
Kiszolgáló portjának száma: nincs megadva, tehát az alapértelmezés érvényes.
Könyvtár-struktúra: nincs megadva
File neve: nincs megadva, tehát az alapértelmezett fájl jön be.
A fenti URL a Magyar Elektronikus Könyvtár egyik lehetséges címe.
14.28. Feladat: Elemezzük ki az alábbi URL-eket:
Szegedi Vállalkozói Kalauz: http://www.tiszanet.hu/ping/vin/szvk/
Valutaárfolyamok: http://www.fornax.hu/fmon/valuta/index.html
Ace Of Base együttes: http://www.dacc.cc.il.us/˝mulberry/music/aceofbase/
Fejér Megyei Információk: http://wwwmondat.datanet.hu/fejerinf.htm
Porsche Múzeum: http://192.253.114.31/Stuttgart/Porsche/
Chicago Bulls, amerikai kosárlabdacsapat: http://www.nba.com/bulls/
Magyarország honlapja: http://www.fsz.bme.hu/hungary

14.6.a.) HTTP-URL

A HTTP segítségével kiszolgálók, dokumentumok és azok részei is elérhetőek. Most, 2003. májusában ez a protokoll uralja az Internetet. A feltett anyagok döntő többsége így érhető el.
Formailag a HTTP után minden esetben kettőspont jön, majd két darab törtvonal. ( http:// ) A http protokollok döntő többsége WWW-rendszerű, azaz World Wide Web szervezésű. Természetesen található ettől formailag eltérő példa is, de ez igen ritka! Például ilyen formailag eltérő az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) űrsiklókkal (Space Shuttle) foglalkozó honlapja. Címe: http://shuttle.nasa.gov/
Természetesen egy ilyen szabvány is tökéletesen meg tud jelenni egy arra alkalmas böngészőn. A mai böngészőknél gyakorlatilag minden szabvány meg tud jelenni.
A HTTP után általában három csoport jön, mint arról már a fejezet elején is szó esett. Ezek közül az első a szabvány, amiről az imént esett szó, a második a cég vagy kiszolgáló neve, míg a harmadik az ország vagy tevékenységi kör.
Az országok egy részében ez teljes mértékben igaz is, de vannak eltérő felosztású országok, mint például a szomszédos Ausztria, Nagy-Britannia, vagy Japán. Itt az országon belül követték az amerikai szisztémát és tevékenységi körök szerint osztották ki a címeket. Az említett három államból egy-egy minta-címet láthatunk:
Nemzetközi Atomenergia Hivatal, Ausztria: http://www.iaea.or.at/
Suzuki , Anglia: http://www.suzuki.co.uk/
Nissan, Japán: http://www.nissan.co.jp/
Ettől függetlenül általánosan megfigyelhető az a szisztéma, hogy a komolyabb nemzetközi cégek mind rendelkeznek egy egyéni azonosítóval, mely szinte mindig a http://www.cégnév.com/ cím. A "cégnév" mezőben természetesen az angol mintájú ékezet nélküli írásmód javasolt. (gyakorlatilag kötelező)
Néhány nemzetközileg ismert cég honlapja:
Adidas: http://www.adidas.com/
Boeing: http://www.boeing.com/
British Airways: http://www.british-airways.com/
Fiat: http://www.fiat.com/
HBO International: http://www.hbo.com/
IBM: http://www.ibm.com/
Intel International: http://www.intel.com/
Kodak: http://www.kodak.com/
Microsoft International: http://www.microsoft.com/
Novell International: http://www.novell.com/
Subaru: http://www.subaru.com/
Toyota: http://www.toyota.com/
Walt Disney Studios: http://www.disney.com/
A klasszikus DOS-béli hagyományokat a HTTP-kiszolgálók többsége a könyvtár-struktúrát tekintve megőrizte, mivel a kiszolgáló szerverek túlnyomó többsége fa-struktúrájú. Ha rálépünk egy http-szerverre, akkor az ott megjelenített címek, alkönyvtárak és fájlok közül azokra léphetünk rá, amelyek fölött a hagyományos egérkurzorunk átalakul egy kis mutató kézzé. Ez csak így leírva bonyolult, valóságban igen egyszerű!
A módszernek van egy óriási előnye: nem nekünk kell beírni a pontos URL-nevet a teljes útvonallal, ugyanis ezt helyettünk megteszi a böngésző-program. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy a cég szerverét beírjuk (kézzel) a böngésző erre szolgáló ablakába.
Még valami: a klasszikus DOS és Windows 3.x-es beidegződések szerint egy file kiterjesztése maximum 3 angol karakter lehet. Ez az Internet alatt nem igaz. Itt előfordulhatnak 4-5, vagy esetleg még több betűs kiterjesztések is. A jelenlegi leggyakoribb fájl-kiterjesztés a HTML. Ez az Internetes oldalak leíró-nyelvének angol rövidítése. Eredetije: “HyperText Markup Language”. (magyarul kb.: HiperText Bejelölési Nyelv)
14.29. Feladat: Lépjünk rá valamelyik nagy nemzetközi cég szerverére és bolyongjunk belátásunk szerint a szerveren belül. Figyeljük meg, hogy a kiszolgáló szerverén belül az egyes alkönyvtár-szinteket is a jobbra döntött per-jel (/)különbözteti meg.
14.30. Feladat: Lépjünk rá a magyar honlapra és keressük fel a megyeszékhelyünkre vonatkozó információkat.

14.6.b.) Gopher-URL

Ez az URL-szabvány is hasonló a HTTP-hez. Természetesen ezt is el lehet érni az Interneten. A dolog lényege, hogy míg a HTTP-lapokan leginkább multimédiás oldalak találhatók, addig a mozgó-zenélő Windows-os oldalakhoz szokott felhasználó számára meglehetősen fapados Gopher-oldalakon csak egyszerű szövegek vannak minden különleges körítés nélkül. A dolog egyik lényege, hogy az ilyen szabványú szerverekről sokkal gyorsabban tölthetők le oldalak azok viszonylag kisebb mérete miatt, mint az előzőleg tárgyalt multimédiás HTTP-szerverekről. Az ilyen szolgáltatás javasolt a lassabb sebességgel csatlakozók számára. A Gopher alatt megjelenő szerveren csak egy DOS-szerű tartalomjegyzéket látunk. Itt beléphetünk az alkönyvtárakba, illetve egy adott fájlt kiválasztva letölthetjük azt a saját gépünkre.
Néhány Gopher-rel elérhető szerver:
Veszprémi Egyetem: gopher://gopher.vein.hu/
Magyar Elektronikus Könyvtár: gopher://gopher.mek.iif.hu/
IMF (Nemzetközi Valutaalap): gopher://gopher.imf.org/
Bátran ajánlom mindenki becses figyelmébe a középső címet, ahol pár kérdés után nagy mennyiségű, folyamatosan bővülő anyag található főleg magyar nyelven.
14.31. Feladat: Lépjünk be a Magyar Elektronikus Könyvtár szerverére, majd keressük meg a Jókai Mórral kapcsolatos összes anyagot.

14.6.c.) FTP-URL

FTP-URL Angol mozaikszó. Eredetije: File Transfer Protocol. (magyarul kb.: file-küldési eljárás)
Ez egy újabb szabvány, amely természeten elérhető a Web-en keresztül, de akár önállóan. A lényege, hogy egy tőlünk távol lévő gépre belépjünk, majd ott programokat futtassunk, illetve adatállományokat töltsünk le és fel. Ez volt a http-url szabvány megjelenése előtt a legnépszerűbb url. A távoli gépre (host-ra) természetesen be kell jelentkezni egy felhasználói névvel. Ezt az adott szerver rendszergazdájától lehet igényelni, de a legtöbb gép megengedi az “Anonymous” (névtelen) felhasználó bejelentkezését, de ezt néha nevezhetjük “Guest”-nek (Vendég) is. Amíg az adott távoli szerverre be vagyunk jelentkezve, addig az FTP-szolgáltatók nyitva tartják az élő vonalat, így a programokat óriási sebességgel tudjuk futtatni. Ha ellenben Web-en keresztül jutottunk be az FTP-be, akkor a kapcsolat a csomagkapcsolt küldési módszer miatt szakadozott, ami jelentős sebesség-lassulást eredményez, főleg a zsúfolt Internetes időszakokban. (USA munkaideje, magyar éjszaka)
Egy FTP-példa: (WinMosaic program)
FTP://ftp.ncsa.uiuc.edu/SDG/Software/WinMosaic/General.html
Egy másik FTP-példa: (DosLynx program, DOS alatti böngésző)
FTP://ftp2.cc.ukans.edu/pub/WWW/DosLynx/
Jáky Műszaki Szakközépiskola FTP-szervere: ftp://ftp.jaky.hu/ - Ez látható a fenti képen is!
Mára az FTP-rendszer hazánkban nem igazán használt az amatőr felhasználók között.

14.6.d.) Mailto-URL

Ez egy automatikus üzenet- (értsd: E-mail) küldési lehetőség az Internet egy előre meghatározott vagy szabadon választott címére. Leggyakoribb formája, hogy egy letöltött Web-lap alján lehet vele üzenetet küldeni a Web-lap szerzőjének vagy tulajdonosának.
FIGYELEM! Az eddigi leírásokhoz képest ez egy másik módszert követel! Példa:
mailto:hivatalos@tferi.hu
Ha erre az URL-re rábökünk, akkor megjelenik egy hagyományos levelezési ablak, melynek a címzett rovata tartalmazni fogja a fenti címet, de a többi részt az adott felhasználónak kell kitöltenie.

14.6.e.) News-URL

Ez a szabvány, mint a neve is mutatja, hírek és hírcsoportok közötti barangolásra szolgál. Ez volt a WWW-megjelenése előtt a legnépszerűbb szolgáltatás az Interneten. A hírcsoportokat a USENET hálózat fogja össze, amely természetesen a szokásos Web-en keresztül is elérhető.
Az egyes hírcsoportokon belül a konkrét cikkek könnyedén letölthetők akár egy csak szöveget ismerő programmal is. Viszont a NEWS-t használó USENET sajátossága, hogy a vitafórumokon, illetve hírcsoportokon belüli egyes cikkek viszonylag rövid időn belül törlődnek. Ez az idő lehet pár hét, esetleg 1-2 hónap.
Az egyes főbb hírcsoportokon belül vannak kisebb hírcsoportok, azon belül még kisebbek, stb. Egészen addig, amíg a konkrét cikkig el nem jutunk. Például a NEWS:comp.infosystems.www URL jelentése a következő: Számítógépes hírek (comp = computers). Azon belül informatikai rendszerek (infosystems). Azon belül a Web-bel kapcsolatos hírek.
Sajnos a mai Magyarországon nem minden Internetes szolgáltató érzi úgy, hogy az ún. teljes körű szolgáltatásba beletartozna a NEWS-URL is, így akik hozzájuk csatlakoznak, azok képtelenek ezt a fajta rendszert használni!

14.6.f.) Telnet-URL

A Telnet segítségével egy másik gépre lehet bejelentkezni, mint ama gép távoli terminálja. Például: Telnet://mscd.edu
Ez a szolgáltatás csak látszólag azonos az FTP-vel, mivel ez valamivel másabb és míg az FTP-t főleg a DOS-Windows operációs rendszerű böngészők használják, addig a Telnet főleg a UNIX rendszeresek kedvenc URL-je. UNIX gépeken a kapcsolat felépíthető rlogin-nal is, például:

rlogin://nev@clem.mscd.edu
FIGYELEM! Ez csak egy példa. Kipróbálva a valódi felhasználói nevet kell beírni, ha van ilyen!
Még valami: az Internethez mostanában kapcsolódó nem profi felhasználók igen ritkán használják eme alkalmazást.

14.6.g.) File-URL

Ez a hagyományos URL-ekhez képest csak annyiban más, hogy itt a helyi gépe egyik file-jára utalunk. Például a 94. képen egy alaposan lecsökkentett méretű, meglehetősen régi Explorer-ben a C:\TEMP könyvtárban található TF_START.HTM file-t mutatja a böngésző program. Ez a kapcsolat nem érhető el az Internetről, csak a helyi megjelenítésre szolgál.
Explorer 6
File-URL használata az Explorerben

Ez volt az utolsó URL. Most arról lesz szó, hogy milyen file-ok találhatók a világhálón.

14.7.) Internetes file-típusok

Természetesen nincs különösebb megkötés a file-okra, mivel akárki felrakhat a világhálóra egy VALAMI.XYZ nevű file-t is, de itt a leggyakoribb file-típusokról szeretnék beszélni.

14.7.a.) HTML és HTM kiterjesztésű file-ok

Alapvetően a legtöbb Web-szerver egy index.html vagy hasonló nevű fájllal jelentkezik be. Mivel ez az Internet jelenlegi legfontosabb nyelve, ezért erről a témáról igen sok anyag található. Még valami, ami az Internetet és azon belül a HTML-t olyan fontossá tette: minden gépen, minden programozási környezetben a HTML megközelítőleg ugyanúgy néz ki!
A HTML-fájlokban lehet utalás más helyekre és fájlokra, dokumentumokra. Lehetnek benne szövegek, képek, animációk, zenei effektusok, kísérőzenék, videóklip-ek,...
Gyakorlatilag nincsen korlátozás!
Még valami: a HTM-kiterjesztés is ugyanaz, mint a HTML, csak többnyire Windows-alapú szerkesztők nem engedik meg a 4-betűs kiterjesztést.

14.7.b.) Grafikus file-ok

Az Internet egyik legfontosabb eleme, hogy rengeteg grafika, kép, fotó található rajta. A felhasználható grafikus formátumok: Ha más típusú grafikus fájlt szeretnénk felrakni a hálózatra, akkor előbb kénytelenek vagyunk egy segédprogrammal átkonvertálni a fentiek valamelyikére.

14.7.c.) Dinamikus, mozgó képek és multimédia file-ok

Ez a fajta fájltípus csak az után jelenhetett meg, hogy az Internet átviteli sebessége nagyságrendekkel növekedett. Természetesen ez nem működik a lassú kapcsolati sebességű modemmel, illetve csatlakozással rendelkezők számára. Mára már nem ritka jelenség, hogy az Interneten videókonferenciát rendeznek, illetve egy-egy kamerát is rákötnek a hálózatra, melynek aktuális képét bárki láthatja, ha elég gyors a kapcsolata.
Használható fájlkiterjesztések:

14.7.d.) Zenei és hang file-ok

Eme típus letöltését már közepes átviteli sebességgel is érdemes megvárni, ha van a gépünkben egy megszólaltatásra alkalmas hangkártya. Így ugyanis a háttérzenével együtt olvasgathatjuk a fájlokat.
Használható kiterjesztések:

14.7.e.) Egyszerű szöveges file-ok:


Itt leginkább a hagyományos TXT-formátumra gondolok, ami egy sima kis Jegyzettömb programmal is olvasható. Előfordulhat, hogy ez a megjelenítés enyhén szólva különös karaktereket hoz elő, mint ez a lenti képen is látható, de semmi probléma, mivel csak arról van szó, hogy egy másik szövegszerkesztővel kell megnézni.

Egy érthetetlen, furcsa karakterekkel tarkított szöveg a Jegyzettömb programban

Ilyenkor érdemes kipróbálni a WordPad-et, vagy akár egy komolyabb szövegszerkesztőt. Tapasztalatom szerint legalább az egyik eredményre vezet. Különben a fenti problémák csak a nem angol nyelvű szövegeknél jöhetnek elő, mivel ott előfordul, hogy a forrásdokumentum megírásakor más szabvány-lapot használt a szerző, mint olvasáskor a felhasználó.
Természetesen előfordulhat, hogy a Web-lap más szöveges formátumot is tartalmaz, például a közkedvelt DOC-kiterjesztést, de ezzel sem kell sokat bajlódni, mivel az ilyen formátumokra egyszerűen alkalmazni kell a közkedvelt WinWord szövegszerkesztőt, amivel eme tankönyvben még nem foglalkoztunk. A szövegszerkesztő újabb verziói igen sok formátumot értenek.

14.8.) Keresőszerverek

Az Interneten található keresőszerverek legfontosabb funkciója, hogy a világhálón lévő gyakorlatilag totális káoszban valami keskeny kiutat mutassanak. A legfontosabb törekvésük az, hogy témák szerint gyűjtsék össze a fellelhető lapokat. Miután az ilyen speciális keresőszerverek iránt meglehetősen nagy a kereslet, ezért jócskán található belőlük. Néhány keresőszerver csak külön díjért látogatható meg, de a döntő többségük ingyenes. Sajnos mivel ingyenesek, ezért a reklámokból tartják el magukat. A manapság egyik legsikeresebb ilyen szolgáltató, a Yahoo, például minden egyes keresési oldala fölé tesz hirdetéseket, amelyekre rábökve az adott cégről vagy Web-lapról tudhatunk meg információkat. Forrás: yahoo.com Természetesen ez valamivel lassabbá teszi a tényleges információ letöltődését, de az ingyenességnek ára van!
A szerverek döntő többsége nem csak tematikus keresést tesz lehetővé, hanem egy vagy több kulcsszó szerintit is. Ekkor be kell írni a megfelelő kulcsszót, majd egy nem túl hosszú várakozás után a szerver visszadobja a találatok számát és az első pár (10-50) konkrét találatot. A találat itt azt jelenti, hogy eme lapok címében vagy tartalmában megtalálta a kívánt szót. Ez a módszer csak első látásra tűnik érthetetlennek, de kipróbálás után a dolog egyértelművé válik.

14.8.a.) Tematikus keresések

Nézzünk egy gyakorlati példát! Tegyük fel, hogy a középiskolai matematika-tanításról szeretnénk anyagot gyűjteni. Először ki kell választanunk a keresőszervert, legyen ez a már fent is emlegetett Yahoo. Címe: http://www.yahoo.com/
Ha ez megtörtént, akkor menjünk le a tudományos rovatba. (Science) Utána kereshetünk olyan címet, hogy természettudományi (Natural Sciences), vagy olyat, hogy matematikai (Mathematical). Ha ez is megtörtént, akkor a rovaton belül újabb olvasgatás árán megtalálhatjuk a középfokú jelzőt (Secondary Level) is és máris ott vagyunk a kívánt eredménynél. Itt megnézhetjük a további bontást, ha van ilyen, vagy elkezdhetjük kitotózni, hogy melyik cím mit tartalmaz. Tehát egyenként letöltögethetjük a listán szereplő Web-lapokat. Jobb esetben ez csak pár tucat címet jelent, de én már kaptam több ezer találatot is a keresés eredményeként.
14.32. feladat: Találjuk meg a Mars kutatásáról szóló címeket a Yahoo keresőszerverén.
14.33. feladat: Találjuk meg a Star Trek sci-fi sorozatról szóló oldalakat. (Vigyázat! Igen nagy találatszám várható, mivel ez a világ legsikeresebb sci-fi sorozata!)

14.8.b.) Címszó szerinti keresések

Ebben az esetben nem kell külön-külön keresgélni az egyes csoportokon belüli alcsoportok szövevényében, hanem egyből megtalálhatjuk a célt. Vigyázat! Nem szabad túl általános kulcsszót adni, például “computer”, mivel arra akár több tízezer találatot is kaphatunk, inkább igyekezzünk célirányosan finomítani a keresést. Ehhez első megközelítésben be kell írni a címszó szerinti keresési ablakba a kívánt szót angolul (vagy legalább ékezetek nélkül), majd megindítani a keresést. Ekkor még igen sok találatot kaphatunk. Utána érdemes pontosítani a kulcsszót. Például az első lépésben csak az autókra rákérdezni, majd utána például a Porsche autómárkára.
Ilyen finomításkor, ha már több kulcsszót használunk, akkor azokat össze kell kötni valamilyen jellel. A Szerverek többségében erre a plusz jel (+) vagy az angol és (AND) szolgál. A két kapocs valamelyike a kulcsszavak közti ÉS kapcsolatra utál, vagyis csak az olyan címeket jelzi találatként, ahol valamennyi, ilyen módon összekapcsolt szerver megtalálható.
14.34. feladat: Keressük meg az előző két  feladatban leírt címeket kulcsszavak segítségével is a Yahoo szerveren.

14.8.c.) Javasolt szerverek

Ez a címlista természetesen az én egyéni véleményem alapján készült, így nem szentírás, de használata javasolt.
Elsődlegesen is a jelenlegi egyik legnépszerűbb, a “Yahoo”. A tartalom szerinti jegyzéke igen jó és rendkívül széles. Óriási előnye, hogy bárki regisztráltathatja frissen készített lapját egy nem túl bonyolult kérdőív segítségével. Sajnos éppen eme módszer miatt a találatok száma egyes címszavakra hatalmas és gyakori a nem létező címek találatként való kijelzése. Véleményem szerint érdemesebb a kulcsszavas keresési lehetőséget használni, mivel ezt akár egy adott témakörön belül is megtehetjük. Így a találatok számát egy fondorlatosan megszerkesztett kulcsszó-lánccal lecsökkenthetjük. A szerver másik előnye, hogy működik rajta egy ingyenes postaszolgáltatás. A szerver címe: http://www.yahoo.com/
Másodszor jön a tartalmi szempontból szerintem legjobb, az AltaVista. Természetesen ebből is van egy működő (on-line verzióban "éles") keresőcsík! Külön érdekesség, hogy itt lehetőség van képek (Image), zenék (MP3/Audio), illetve videók (Video) keresésére is! További érdekesség a http://babelfish.altavista.com/, ahol angolról, illetve angolra lehet fordítani spanyol, olasz, francia, stb. honlapokat. Ez a fordítás persze messze áll a művészitől, ám a lényeget meg lehet érteni belőle...
Forrás: google.com A Google több szempontból is érdekes, mivel csak címszavas keresőrendszere van, primitív a grafikus megvalósítása, de a keresőmotorja pokoli gyors! Címe: www.google.com, illetve www.google.co.hu .
Érdemes még próbálkozni az Forrás: excite.com honlapján: www.excite.com

Több cég is összegyűjtötte a legtöbb találatot kapott lapok toplistáját. Eme szervereken azoknak érdemes körülnézni, akik szeretnének sokak által jónak tartott, népszerű lapokra rátalálni. Az adatbázis természetesen folyamatosan újul, mivel bármely toplista csak akkor érdekes, ha friss. Cím - például:
Web100: http://www.web100.com/
Nagyon jó levelezőlistákat (erről a témáról hamarosan szeretnék beszélni) lehet találni a LISZT szerveren. Ez a lap nem a magyar zeneszerző, Liszt Ferenc után kapta a nevét, hanem az általam nem ismert amerikai rövidítésből. Címe: http://www.liszt.com/
Az eddigi angol nyelvű szerverek után jöjjön (végre) egy magyar nyelvű is. Ez a Heuréka szerver. Szerencsére itt lehet magyar ékezeteket is használni. A rendszer lényege, hogy hazánkra orientált és (főleg) magyar nyelvű. Címe:http://www.heureka.hu/
További magyar nyelvű kereső szerverek:
Letöltéshez a következőket javaslom:

14.8.d.) Keresőcsíkok

Egyre több és több pénz áramlik az Internetbe. Sajnos a Weben lévő lapok növekedésével egyenlőre nem tud megbirkózni egyik kereső sem. Ezért pár cég elkezdte a keresőcsíkját bérbe kiadni, azaz bárki beleszerkesztheti a honlapjába. Minden egyes keresésért kap az illető rendszergazda pár dollárcentet. Ilyen cégek például: 7Search.com, 321Free.com, Affiliatetraders.com, TotalClicks.com, Webvivekar.com, Webmasterorder.de, 4webmastertools.com és még számtalan más cég. Az egyik legjobb a piacvezető Google.com keresőcsíkja. Érdemes kipróbálni...
A dolog oly' annyira működik, hogy én már kaptam némi aprópénz is pár cégtől.
Mellékesen ebből a fajtából is látható itt működő verzió!


14.9.) Javasolt érdekes Web-címek

Nos, ez az a fejezet, ahol nem lehet eleget írni ahhoz, hogy a lehetséges igények pár százalékát kielégítsem. Általános igazság, hogy a világcégek többsége megtalálható a http://www.cégnév.com/ címen, ahol értelemszerűen a cégnév helyére kell beírni a kívánt világmárkát, vagy annak rövidítését. A nem amerikai cégek egy részének van saját nemzetiségére utaló honlapja, ha ez a cég jellegzetesen kacsolódik az országához. Ilyen például a francia Louvre galéria, az olasz Ferrari, vagy a német SAT1 televízió.
A komolyabb magyar cégek többsége a http://www.magyarcégnév.hu/ cím alatt található meg, illetve sok cég folyamodik ahhoz a módszerhez, hogy egy magyar Internetes szolgáltató Web-lapja alatt bérel magának helyet. A következőkben párat felsorolok a lehetséges címekből.

14.9.a.) Világcégek honlapjai

AC Milan, olasz focicsapat: http://www.acmilan.it/
Benetton divatcég: http://www.benetton.com/
BMW, német autómárka: http://www.bmw.com/
CNN amerikai hírtelevízió: http://www.cnn.com/
Egyesült Államok Légiereje: http://www.af.mil/
Ferrari, olasz autómárka: http://www.ferrari.it/
FIFA, Nemzetközi Labdarúgó Szövetség: http://www.fifa.com/
Heritage Térképmúzeum: http://www.carto.com/
Hugo Boss divatcég: http://www.hugo.com/
IBM, számítástechnika: http://www.ibm.com/
Louvre Múzeum, Párizs: http://www.louvre.fr/
Mercedes Benz, német autómárka: http://www.mercedes.com/
Microsoft, számítástechnika: http://www.microsoft.com/
Music Television, zenei televízió: http://www.mtv.com/
NASA, amerikai űrkutatási hivatal: http://www.nasa.gov/
National Geographic tudományos havilap: http://www.nationalgeographic.com/
NBA, amerikai profi kosárlabdaliga: http://www.nba.com/
Netscape International, számítástechnika: http://www.netscape.com/
Paramount Pictures: http://www.paramount.com/
Philips, elektronikai világcég: http://www.philips.com/
Porsche autók, USA: http://www.porsche-usa.com/
SAT1, német televízió: http://www.sat1.de/
Walt Disney filmstúdió: http://www.disney.com/

14.9.b.) Magyar cégek lapjai

Albacomp számítástechnikai cég: http://www.albacomp.hu/
Danubius Capuccino, magyar rádióműsor: http://www.datanet.hu/capuccino/
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest: http://www.elte.hu/
Figyelő magazin: http://www.figyelo.hu/
HVG, hetilap: http://www.hvg.hu/
Internetto Kft.: http://www.internetto.hu/
KFT magyar együttes: http://www.kft.hu/
Magyarország (félig) hivatalos honlapja: http://www.fsz.bme.hu/hungary
Magyar Nemzeti Múzeum: http://www.origo.hnm.hu/
Magyar Tudományos Akadémia: http://www.mta.hu/
Miniszterelnöki Hivatal: http://www.meh.hu/
Népszabadság napilap: http://www.nepszabadsag.hu/
RTL Klub, tévécsatorna: http://www.rtlklub.hu/
Korridor, a tv2 csatorna híroldala: http://www.korridor.hu/
FIGYELEM! Az Internet gyakori változásai miatt előfordulhat, hogy a fenti címek némelyike már nem él!

14.10.) Levelezési listák


Az Interneten rengeteg érdekes cím található, de eddig főleg a WWW segítségével elérhető címekről volt szó. Ennek a módszernek előnyei és látványossága mellett van egy határozott hátránya: nem igazán lehet beleszólni a tartalomba. Ha viszont benevezünk egy olyan csoportba, ahol a saját ízlésünk szerinti témákról van szó, akkor már sokkal érdekesebb lehet a dolog. Főleg abban az esetben, ha mi magunk is bele-beleírhatunk egy-két ilyen cikket a levelezési csoportba, illetve listába. Levelezési listák természetesen a lehető legkülönbözőbb témákról találhatók az Interneten, de nem túl sok található (egyenlőre) magyar nyelven.
Listák alapvetően kétfajták lehetnek: zártak, illetve nyíltak. Ha zártak, akkor csak a tagok léphetnek bele és csak a tagok szólhatnak hozzá E-mail útján. Tagság többnyire zártkörű és feltételekhez kötött. (pénz, valamilyen szervezetbe belépés,...) Gyakori feltétel az is, hogy a tagok száma maximálva van.
A nyílt listák óriási előnye, hogy bárki beléphet. Itt nincs semmilyen extra igény, ráadásul nem szükséges teljes Internet hozzáférés, mivel elegendő az egyszerű E-mail is. Pár feltétel persze van: be kell tartani a lista alapszabályát (többnyire tilos nem odaillő vagy nyomdafestéket nem tűrő szavakat használni) és el kell fogadni, hogy a lista minden tagját számon tartják. Igen gyakori, hogy a listák moderáltak, azaz van egy szerkesztő, aki átolvassa a tagok által beküldött cikkeket és csak a listába illőket engedi megjelenni. Ha a listák nem moderáltak, akkor nincs korlát, bárki bármit beírhat, ami meg is jelenik. Még ebben az esetben is előfordulhat, hogy valakit letiltanak beküldött cikke(i) miatt.
A nyílt listák lényege, hogy bizonyos időközönként megjelenik és a lista minden tagja megkapja a teljes anyagot. Az anyag egyrészt a szerkesztőség által hozott anyagból áll, ha van szerkesztőség, másrészt az olvasók által beküldött levelekből. Éppen ez a dolog lényege! Az olvasók egymásnak írnak, mivel a levelezési listákba csak olyanok írnak, akiket a téma érdekel.
Az ilyen magyar nyelvű levelezési listák egyik legjobbika (és legrégebbike) a rendkívül népszerű HIX.
Web-címe: http://www.hix.com/ , illetve E-mail címe: help@hix.com
Ez a rendkívül népszerű lista-gyűjtemény több ezer tagot számlál. Sok rész-listája van, érdekes megnézni.
Általánosan igaz, hogy a többnyire SUBSCIBE paranccsal történő belépés után rendszeresen megkapjuk a kiadványokat, amikor bejelentkezünk az E-mail programba. Ez akár naponta 10-100 KByte is lehet, tehát csak óvatosan a listákkal.
14.35. Feladat: Nézzük meg a HIX Web-lapját, majd nevezzünk be egy-két általunk érdekesnek gondolt rovatára. (Szerintem a HIX-TIPP a legjobb.)

14.11.) Mozilla

A program leírásához kattintson ide!

14.11.) (Mozilla) Firefox

A program leírásához kattintson ide!

14.12.) Programok letöltései

14.13.) RSS - a hírolvasó

A leíráshoz kattintson ide!

Felhasznált irodalom: