9. fejezet: Novell Netware
Befejezve: 1999.
Most, 2003 közepén a Magyarországon hivatalosan megvett rendszerek
kb. 15 %-a Novell. A Novell hálózati
operációs rendszerek 4.1 alatti verziói elavultak. Iskolai szinten igen
gyakori a Novell 4.1, illetve 4.11. Üzleti alkalmazásokban gyakori a jóval
fejlettebb 5.0-ás verzió, esetleg az 5.1-es.
A Novell Netware-ek a fa-struktúra elven
felépülő hálózatok kiszolgálására lettek tervezve, de nem különösebben
válogatósak. Gyakorlatilag minden hálózati struktúrát ki tudnak szolgálni.
A Novell Netware-ek óriási előnye, hogy hatalmas fájltárolási kapacitást
tesznek lehetővé. Tegyük fel például, hogy rengeteg anyagot kell tárolni
egy 20 fős irodában, ahol mindenki számítógépen dolgozik. Természetesen
az is lehetséges, hogy mindenkinek csak a saját gépéhez lehet hozzáférése,
de ekkor a közös munka meglehetősen nehézkessé válik. Helyette valódi munkamegosztás
valósítható meg egy fájlszerverrel, ahol a közös anyagot helyet kapnak
egy jól felépített struktúra ágaiban.
A Novell hálózatok esetén megengedett, hogy egyetlen hálózathoz
több szerver is csatlakozhasson. A felhasználók lehetőségei:
- Önálló gép, azaz nem csatlakozik fel egyetlen hálózatra sem.
- Felcsatlakozik az egyik szerverre és ott dolgozik.
- Több helyre csatlakozhat.
9.1.) A szerver fizikai és logikai felépítése
Minden szerverben egy, vagy több HDD is
lehet. A szerverben lévő HDD-k teljességét hálózati meghajtókra lehet osztani.
Alapértelmezésben A:-tól E:-ig vannak a helyi meghajtók, míg F:-től
Z:-ig értelmezettek a hálózati meghajtók. Természetesen itt sem kell kitölteni
minden meghajtót, csak azokat, amelyeket a felhasználó igényel. Leggyakrabban
az F: meghajtó szokott lenni az alapértelmezett hálózati meghajtó. Itt
lehet bolyongani a szerveren, vagy a szervereken.
Az egy szerveren belüli összes HDD egy vagy több logikai egységre van
osztva, melyek neve: kötet. (Volume) Jelük: “Server/Volume:”
Minden egyes volume alatt lehet fa-struktúra.
Minden szerveren a kötelező egy volume neve: "SYS:". Ezt kell először létrehozni.
Ezen a volume-on belül kell lenniük a következő könyvtáraknak: SYSTEM,
PUBLIC, LOGIN, MAIL, ETC. Ezek kívül semmi különleges előírás nincsen.
A gyakran használt programokat érdemes egy-egy külön könyvtárba gyűjteni.
Ha igény van rá, akkor érdemes a főbb
programokat egy adott rendszer szerint egybegyűjteni.
Lehetőség van arra is, hogy egyes felhasználóknak,
vagy felhasználók csoportjának elérhetővé tegyünk egy könyvtárat, vagy
éppen ellenkezőleg: letiltjuk a hozzáférést.
9.2.) Fájlok és könyvtárak attribútumai, illetve jogai
Itt egy átlagos Novell-rendszer fájlkiterjesztései
találhatóak. A felsorolásban igyekszem értelemszerűen csoportosítani az
egyes jogok közül a leggyakoribbakat.
- Olvasási, keresési jog:
Angolul: Read, Search (Right)
A felhasználó látja a könyvtárat, benne
a fájlokat. Azokat tudja futtatni és tetszőleges keresési programmal kutakodhat
bennük. Lásd: Norton Commander, Windows Fájlkezelő,...
- Írási és módosítás jog:
Angulul: Write, Modify (Right)
A felhasználó írhat a könyvtárba, illetve
módosíthatja a benne lévő fájlokat.
- Alkönyvtár-létrehozási és törlési jog:
Angolul: Create, Delete (Right)
A felhasználó létrehozhat, illetve törölhet
a könyvtáron belül tetszőleges alkönyvtárakat.
- Törlési jog:
Angolul: Delete (Right)
A felhasználó törölhet a könyvtáron belül
tetszőleges fájlokat. (Nem feltétlenül kell együtt járnia a fájlok létrehozási
jogával!)
- Ellenőrzési, illetve továbbadási jog:
Angolul: Supervisory (Right)
Eme jog segítségével a felhasználó a neki adott jogokat továbbadhatja
másoknak.
- Egyéniesítési jog:
Angolul: Non-Sharable (Right)
A fájlt egyszerre csak egy felhasználó láthatja. Csak az az egy személy
dolgozhat vele, senki más.
- Többszörös felhasználhatósági jog:
Angolul: Shareable (Right)
A fájlt egyszerre több felhasználó is
használhatja. Bárki el tudja menteni, de csak az előző verzióra tudja (újra)
rámenti, ha van rá felülírási engedélye.
9.3.) Felhasználók és felhasználói csoportok
A Novell rendszerek lényege, hogy felhasználókat
és felhasználói csoportokat definiáljunk. Minden felhasználónak, illetve
felhasználói csoportnak adhatók különböző jogosítványok.
- Supervisor vagy Admin: Az egész
rendszer legfőbb főnöke. Neki mindig mindenre megvan a joga. Alapértelmezésben
csak ő hozhat létre újabb felhasználókat. Joga van eme lehetőségét továbbadni
másnak is. A rendszer automatikusan létrehozza ezt a felhasználót. Eme
felhasználónak mindig javasolt jelszót
használni. Gyakran használt magyar neve: rendszergazda, illetve rendszeradminisztátor.
Gyakorlati tapasztalat, hogy egy Novell Netware rendszerben csak egy Admin
legyen, mivel így egyértelműen megvan, hogy kinek kell a panaszokat és
a kéréseket benyújtani. Nagy kár, ha a rendszergazda nagyon erőszakos és
túlságosan beleavatkozik a felhasználók életébe. Szerintem az ideális Supervisor
olyan, mint a kiváló focibíró: mindenhol ott van, ahol kell, de azon kívül
észrevehetetlen!
Gyakorlatban a rendszergazda felelőssége,
hogy a szabályok ellen vétő felhasználókat (meg)rendszabályozza és a dolgozni
akaró többségnek lehetővé tegye a napi rendes munkáját.
- User ...: A Supervisor által
létrehozott önálló névvel rendelkező felhasználó. Számukat a Novell rendszerek
elég lazán korlátozzák. Gyakoribb az a korlátozás, hogy egyszerre hány
felhasználó tud bejelentkezni a szerverre. Ezt egyes Novell Netware verziók
megvételénél érdemes megnézni, mivel egy 12 fős gépterembe nem feltétlenül
kell több ezer egyszerre bejelentkező felhasználót engedélyező (drága)
licensz!
- Operator: Egy adott eszköz kezelője, például printer operátor.
- Manager: Egy adott user, vagy egy csoport felügyelője.
(Egy iskola példájával a Userek a tanulók,
a Managerek az osztályfőnökök, az operátorok a részterületenkért felelős
igazgató-helyettesek, míg a Supervisor az igazgató.)
- Workgroup Manager: Munkacsoport-felügyelő.
Egy adott kicsi csoport felügyelője. Gyakorlatilag csak annyiban különbözik
a Managertől, hogy több felhasználót is felügyelhet.
- Guest, vagy Anonymous: Vendég-felhasználó.
A hálózatra be lehet jelentkezni idegenként, azaz nem nevesített felhasználóként.
Az így bejelentkező felhasználó minimális jogokkal rendelkezik, de már
tud egy-két dolgot művelni a rendszeren belül. Gyakori megoldás, hogy az
egyes nagyobb rendszerek esetén a saját dolgozóknak önálló felhasználói
nevük van (azaz ők teljes jogú Userek), míg a szerverre feljelentkező idegeneknek
meg kell elégedni a Guest-jogokkal. Ezt a Usert is a Supervisorhoz
hasonlóan automatikusan létrehozzák a Novell rendszerek. Gyakori megoldás
az is, hogy a felhasználók dolgozni a saját felhasználói nevükön dolgoznak,
míg játszani Guest névvel játszanak.
- Everyone: Ez az egyetlen csoport, amit a régebbi Novell rendszerek
automatikusan létrehoztak. Ehhez a csoporthoz tartozik automatikusan minden
egyes felhasználó. A Supervisor joga, hogy további csoportokat létrehozzon.
9.3.a.) Az iskolák számára javasolt megoldás
A nem számítástechnika szakos tanároknak hozzanak létre egy önálló
csoportot, egy másikat a számítástechnikusoknak, egy harmadikat pedig a
tanulóknak. A tanulókon belül osztályonként
érdemes egy-egy felhasználót létrehozni, míg a jobb képességű tanulók számára
önálló névvel hasznos létrehozni egy külön csoportot. Így a javasolt
felépítés a következő:
- TANAR1: - Számítástechnika szakos tanárok. (Széles jogokkal)
- TANAR2: - Nem számítástechnika szakos tanárok. (Kicsi jogokkal)
- TANULO: - Minden tanuló csoportja. (Kicsi jogokkal)
- 1A: - Az 1.a osztályosok csoportja.
- 1B: - Az 1.b osztályosok csoportja.
- ... - ...
- GENIUS: - A jobb képességű, önálló névvel rendelkező tanulók csoportja.
Másik lehetőség, hogy mindenkinek egyéni felhasználói nevet létrehozni
és a sorozatban gyártott felhasználóknál (például több száz diák) azonos
jogokat állítunk be, de persze mindenkinek lehet saját könyvtára, ha ez
szükséges. Tapasztalatom szerint ezzel az utóbbi módszerrel jobban kiszűrhetők
a renitensek!
9.3.b.) Egy gazdálkodó szervezet számára javasolt legegyszerűbb felépítés
(Minden részlegen belül természetesen sok felhasználó lehet.)
- DIRECTOR: - Az igazgató és környezete részére létrehozott csoport.
- MONEY: - Bérosztály.
- PERSON: - Személyzeti osztály.
- BUSINESS: - Üzletkötők csoportja.
- SCIENCE: - Kutatási részleg csoportja.
- PR: - Reklám- és marketing-csoport.
- OTHERS: - Egyebek csoportja.
9.4.) Az egyedi gép feljelentkezése egy hálózati szerverre
Az egyedi gépbe először is be kell építeni
egy hálózati kártyát. Javasolt, hogy egy hálózaton belül csak egyfajta
kártya legyen a gépekben, mert így az esetleges bonyodalmakat könnyebb
kikerülni, amelyek a különböző kártyák telepítése során a rendszergazda
idegrendszerében lezajlanak.
Sajnos nekem is van bőven olyan irányú
tapasztalatom, hogy egy adott teljesen tisztán megvett Novell hálózaton
belüli két-három különböző típusú, különböző gyártótól származó kártya
bőségesen tud gondot okozni.
Vannak olyan programok, melyek egy gép
beállításait teljes egészében át tudják másolni a másik gépre. (Például:
PowerQuest DiskImage) Ha a legelső gépen az Admin precízen beállított mindent
és valamennyi programot ideálisan "belőtt", akkor egy ilyen programmal
a HDD teljes tartalmát igen rövid idő alatt át tudja másolni. Ez után már
csak az egyes apróbb hálózati beállításokat kell átírni és kész is a teljesen
hasonló gép. Ez ideális megoldás olyan gépteremnél, ahol minden gép azonos
konfigurációjú. Ráadásul ha egy gépet sikerül valakinek "gallyra tennie",
magyarul teljesen elrontania, akkor simán és könnyedén visszaállítható rövid
idő alatt az eredeti HDD-tartalma! Ekkor nagy nehézséget okozhat gépenként
1-2 eltérő eszköz is!
A fellépéshez a különböző típusú Novell
rendszerek különböző programokat használnak, így igazából nincsen egységes
szerver-elérési varázsszőnyeg. De vannak bizonyos lépések, amelyek hasonlítanak
szinte valamennyi Novell rendszerben, íme:
- A gép felkészítése a hálózati csatlakozásra.
(Legyen elegendő definiált meghajtó a CONFIG.SYS-ben, legyen elegendő szabad
memória a gépben,...)
- A gép memóriájának lefoglalása a hálózati programok számára. (általában
100-200 kByte)
- A kártya csatlakozásának felismerése.
(Melyik helyre van berakva a kártya, melyik gyártó készítette, melyik szabvány
szerint működik, ...)
- A gép összeköttetésének megteremtése
a legközelebbi szerverrel. (Ez nem feltétlenül a fizikailag legközelebbi
szervert jelenti, hanem az elektronikusan leggyorsabban elérhetőt.)
- A szerver elsőként megjelenő meghajtójának
felsorolása a gép normál meghajtói közé. Ekkor lehet egy másik szerverre
is felcsatlakozni, ha az különbözik az automatikusan elérttől. (A leggyakoribb
megoldás szerint az első hálózati meghajtó az F:, de ez nem feltétlenül
szentírás. Ekkor a gép már látja a szerver egy adott alkönyvtárát, az abban
lévő programokkal együtt. Ez a könyvtár a LOGIN alkönyvtár. Itt lehet kiadni
egy SLIST parancsot, amelyre
válaszul az összes, elérhető szervert felsorolja a Novell, vagy megadja
azt az utasítást, amivel ez látható.)
- A konkrét rácsatlakozási program futtatása, ami után ténylegesen
is felcsatlakozik az eddigi egyedi gép a szerverre. (Ez szinte kizárólagosan
a LOGIN [Szervernév / Felhasználói név] parancs beírását jelenti.)
9.5.) Fontosabb hálózati parancsok
A Novell 4.11-nél korábbi verzióinak többsége
már ismeri az itt felsorolásra kerülő parancsokat. Ellenben a 4.11-essel
némi baj van, ugyanis ez a szerver-program egy kicsit átalakult és a szokásokkal
ellentétben nem hajtja végre a régi parancsokat, hanem kiírja azt a parancsot,
ami ő kér helyette. Ez igen egyértelmű, így én csak a régi verziók parancsaival
foglalkozom, bár kiírom zárójelben az új megfelelőket is.)
9.5.a.) ATTACH [Szervernév]
Rácsatlakozás a megnevezett szerverre. Gyakorlatban csak akkor használjuk,
ha egy másik szerverre akarunk átlépni.
9.5.b.) LISTDIR [Drive:] [Directory] [/Switches]
A könyvtárszerkezet képernyőre íratása
a “Drive:” nevű meghajtón, a “Directory” nevű alkönyvtárban a “/Switches”
kapcsolók szerint. A kapcsolók itt nem kerülnek részletes ismertetésre!
Valahol hasonlít a klasszikus DOS-béli TREE parancsra.
9.5.c.) LOGIN [Szervernév / Felhasználói név]
Bejelentkezés egy szerverre. Ha nem írunk be szervernevet, akkor a
legközelebbi szerverhez fog felcsatlakozni a gép. A felhasználói név hiánya
esetén a program rákérdez a névre. A LOGIN
parancs végrehajtásakor a gép kijelentkezik az aktuális szerverről, ha
már rá vagyunk csatlakozva.
Természetesen nem kérdez minden felhasználónál jelszót, hanem csak
azoknál, akiknél ez kell. A Supervisor szabályozhatja, hogy melyik felhasználó,
illetve melyik csoport jogosult jelszó felhasználására.
9.5.d.) LOGOUT [Szervernév]
Kilépés egy Novell szerverről. A szerver
nevét nem kell megadnunk! Ha megadjuk a szerver nevét, akkor csak arról
a szerverről lép ki. Kérés: A gépünk kikapcsolása előtt mindig lépjünk
ki a hálózatból, ha benne voltunk!
9.5.e.) MAP
A rendszer térképének (drive-kiosztásának) kiíratása. Kiegészítések
nélkül kijelzi az összes elérhető meghajtót.
A lehetséges paraméterezését itt nem részletezem! Akit jobban érdekel,
javaslom a MAP /? parancs begépelését.
9.5.f.) NDIR
Jogok és a fájlok tulajdonosainak (magyarul: aki létrehozta) kiíratása
az aktuális könyvtárban. Valahol hasonlít a klasszikus DOS-béli DIR
9.5.g.) RIGHTS
Az aktuális könyvtárban meglévő jogok listája.
9.5.h.) USERLIST
A rendszerben jelenleg felcsatlakozott
és elérhető userek listáját írja ki a képernyőre. Megjegyzés: Ha valaki
úgy kapcsolja ki a gépét, hogy előtte nem jelentkezik ki a szerverről a
LOGOUT paranccsal, akkor a rendszer nem veszi észre egyből a hiányát, csak
egy bizonyos idő múlva eszmél fel, hogy az a bizonyos user már nem elérhető!
9.5.i.) SEND "üzenet" [TO] {username}
Üzenet küldése a Novell hálózatokon belül.
Gyakorlatilag bárki bárkinek küldhet pár szavas üzenetet egy sima DOS-parancssorban.
A "TO" kiírása nem kötelező, de a "Username" helyett az illető felhasználó,
vagy felhasználói csoport nevét kell beírni.
Ha az üzenetet kapó gép tudja fogadni
az üzenetet, akkor a képernyő egy részén megjelenik az üzenet, majd utána
az üzenet, hogy ez a pár szó a CRTL+ENTER kombinációval törölhető. Tapasztalatom
szerint érdemes a SEND paranccsal élni, de nem szabad visszaélni!
9.5.j.) SLIST
Ismert (értsd: elérhető) szerverek listája.
9.5.k.) VOLINFO
Az adott kötetről (Volume-ról) az összes fontosabb információ kiírása a képernyőre.
Nem gyakran használt!
9.5.l.) WHOAMI [Server_Name] [/Switches]
Saját felhasználói nevünk és a szerver
néhány alapinformációjának kiíratása a képernyőre. Gyakorlatban
akkor lehet hasznos, ha egymás után több szerverre is bejelentkezünk, akár
több felhasználói névvel is, és a végén már nem tudjuk, hogy hol vagyunk
és mi a nevünk. Másik gyakorlati eset: találunk egy hálózatba bekapcsolt
gépet, amelyet otthagyott a felhasználója. A WHOAMI parancs segítségével
ki tudjuk deríteni az eredeti usert, aki galádul elhagyta a gépét.
9.6.) Egy iskolai Novell hálózat gyakorlati felépítése, illetve működtetése
Bevallom, hogy sokat ültem hálózatokon.
Egyszerű felhasználó is voltam, tanár is, operátor is, majd rendszergazda
is. Ezek a Netware-ek szinte kivétel nélkül Novell-szervezési
PC-alapú hálózatok voltak. Nem szeretnék tévedhetetlen
prófétának látszani, mivel nem vagyok az! Ennek ellenére szeretnék néhány
apró tanácsot, illetve észrevételt tenni, ami esetleg segíthet az egyes
iskolai hálózatok ésszerűbb felépítésében.
- Csak és kizárólag jogosított, abszolút tiszta Novell szoftvert
használjunk, kizárólag egy hivatalos Novell-forgalmazótól
megvéve! Tudom, hogy ez így jóval drágább, mint kölcsönkérni a szomszéd
iskola, vagy művelődési ház hálózati szoftverét, de így biztos, hogy nem
tud (ezért) háborgatni a BSA. (Business Software Alliance = Üzleti Szoftver
Szövetség, magyarul Szoftver-rendőrség. Célja: az illegális software-ek
felhasználásának csökkentése)
- Törekedjünk arra, hogy csak tiszta szoftvereket használjunk,
illetve szabad forgalmazásúakat. Ebben az esetben viszont meg kell lenni
a forrásnak, akitől vagy amiből a szoftvert beszereztük. Vigyázat! Minden
szoftverről a számlát meg kell tartani és ami még ennél is fontosabb: a
felhasználói licenszet is! Most, 2001 elején a BSA még nem háborgatja
az iskolákat, de lehet, hogy előbb-utóbb eljön az az idő is!
- Csak egy Supervisor, illetve Admin legyen a serveren.
Ezzel a jelszóval ha lehet, akkor ne jelentkezzen be sose. Csináljon
magának egy privát felhasználói nevet és adja meg annak az összes főnöki
jogot. A Supervisor jelszavát tegyük bele egy lepecsételt zárt borítékba,
majd a borítékot tegyük bele a cég páncélszekrényébe. A borítékra legyen
ráírva annak a számítástechnikához
igen jól értőnek a neve, aki ezt végső vészhelyzetben kibonthatja. Így
bármi is történne a rendszergazdával, tovább lehet használni a rendszert.
Sajnos, erre muszáj gondolni, mivel senki sem hallhatatlan!
- Törekedjünk arra, hogy minél több nem számítástechnika szakos kollégát
is bevonjunk a gépek használatába. Ötlet:
dolgozatok gépelése, osztályfőnöki statisztikák készítése, szakmai programok
demonstratív bemutatása, Internetes levelezés,... Néhány gyakorlati tapasztalat:
az ő felhasználói nevükkel csak egy gépen lehessen egyszerre belépni, a
saját szakterületükön és az alapprogramokon kívül ne lássanak semmi extrát,
törölni sehol se tudjanak! További gyakori felhasználó hibák kikerülése
érdekében javasolt a nem-szakos kollégák könyvtárának gyakori ellenőrzése.
- A számítástechnikát tanító kollégák gyakoroljanak teljes felügyeletet
az
általuk tanított osztályok könyvtárai felett, bár ez igen komoly személyiségi
jogi problémákat vet fel!
Minden osztályt, illetve minden tanulói felhasználót korlátozzunk
a szerver-használatban. Érdemes 100-200 Kilobyte-ban meghatározni azt
a maximumot, amit egy osztály, vagy egy önálló
gyerek használhat. Így nem telik meg olyan könnyen a szerver! Ha valaki
többet igényel, akkor érdemes indoklást kérni tőle és csak ebben az esetben
megadni.
- A programokat logikus rendben, egyértelmű
nevekkel rakjuk fel.
Nagyon sok gondot okozhat,
ha például a Norton programok több helyen is megtalálhatók a rendszeren,
több különböző név alatt.
- A rendszeren tegyünk szabaddá egy helyet, ahová bárki szabadon felrakhat
tetszőleges, de nem futtatható adatfájlokat. (Például "Levelesláda" néven.)
Szintén teremtsük meg a kisebb játékprogramok helyét,
amihez mindenki hozzáférhet. Így könnyebb kikerülni a billentyűzetroncsoló,
idegölő software-ek hetenkénti újabb helyeket való fellelésének "örömét".
Tegyük
egyértelművé, hogy mikor lehet játszani és hetente pár órában
(ha lehet, akkor délután) tegyük lehetővé
a játékot! Ha valami jó játékot látunk, amit a tanulók szeretnek játszani
és nem foglal túl sok helyet, akkor érdemes a hálózatra felrakni.
A
hálózati játékok összes terjedelmét, illetve számát mindig maximáljuk!
- Tanórán érdemes megmutatni egy-két
egyszerű, de jól kezelhető játékot.
Indoklás: így a kezdő felhasználók is szívesen nekiülnek a gépnek. Érdemes
felvetni egy esetleges játék-bemutató ötletét is, amikor a tapasztaltabb
felhasználók behozhatják otthoni kedvenc játékaikat.
- Az egyes szóló gépek hard disk-jein próbáljunk meg ugyanolyan
neveket adni az azonos programoknak. Használjunk
erre mindenki számára érthető, egyértelmű elnevezéseket
Az ilyen elnevezéseket érdemes egy jól látható helyre kifüggeszteni a gépteremben.
- Feltétlenül csináljunk géptermi viselkedési kódexet,
amiben szerepelnie kell az alapvető viselkedési normáktól kezdve (ne egyél,
ne igyál) a programok használatán keresztül a büntetésekig (Mi jár hard
disk formattálásért, mi jár vírus behozataláért,...) mindennek!
Ennek is jól látható helyen kell lennie.
- Bárkinek lehet jó, megfontolásra érdemes ötlete! Hallgassuk
meg ezeket, bárhonnan is jönnek. Az esetleges javítási kérelmeket, ötleteket
célszerű írásban, vagy elektronikus úton kérni. Erre a
célra különítsünk el egy könyvtárat, ahol lehet levelezni. Esetleg rakjunk
fel egy egyszerű hálózati levelezést biztosító szoftvert, vagy tegyük közzé
az ilyen célre rendszeresített E-mail címet! Nekem például a legjobb karbantartási
ötleteket, rejtett könyvtárakat a saját tanulóim írják meg E-mail-ben.
Ismétlő kérdések:
9.1. kérdés: Milyen gyakori Novell jogok vannak?
9.2. kérdés: Milyen köteteket hoz létre kötelezően a Novell Netware?
9.3. kérdés: Milyen felhasználók, illetve csoportok vannak?
9.4. kérdés: Térképezze fel saját iskolájának, illetve cégének
felhasználóit és csoportjait!
9.5. kérdés: Mi a LOGIN parancs párja?
9.6. kérdés: Mik a LOGIN parancs paraméterei?
9.7. kérdés: Melyik paranccsal lehet
felderíteni a hálózatban jelen lévő fájlszervereket?
9.8. kérdés: Hogyan lehet sima üzenetet küldeni a Novell Netware-ben?
9.9. kérdés: Hogyan lehet kiíratni jogainak egy Novell Netware könyvtárra?
Külön köszönet a JATE
Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium rendszergazdájának értékes segítségéért!
Felhasznált irodalom:
- Microsoft kiadás: MD-DOS 6.22
- Microsoft kiadás: Windows 95
- Microsoft kiadás: Windows 98
- Microsoft kiadás: MS-DOS User's Guide
- ComputerBooks kiadás: MS-DOS 6, 6.2, 6.22 kiegészítéssel
- LSI Oktatóközpont: Operációs rendszerek (Knapp Gábor-Adamis Gusztáv)
- Panem-McGraw-Hill: Lokális hálózatok menedzselése (Terplán Kornél)
- Szak Kiadó: Winternet (Kis Balázs)
- Kiskapu Kiadó: Linux hálózatok (Fred Butzen-Christopher Hilton)