9. fejezet: Novell Netware

Befejezve: 1999.
logo Most, 2003 közepén a Magyarországon hivatalosan megvett rendszerek kb. 15 %-a Novell. A Novell hálózati operációs rendszerek 4.1 alatti verziói elavultak. Iskolai szinten igen gyakori a Novell 4.1, illetve 4.11. Üzleti alkalmazásokban gyakori a jóval fejlettebb 5.0-ás verzió, esetleg az 5.1-es.
Forrás: www.novell.com A Novell Netware-ek a fa-struktúra elven felépülő hálózatok kiszolgálására lettek tervezve, de nem különösebben válogatósak. Gyakorlatilag minden hálózati struktúrát ki tudnak szolgálni.
A Novell Netware-ek óriási előnye, hogy hatalmas fájltárolási kapacitást tesznek lehetővé. Tegyük fel például, hogy rengeteg anyagot kell tárolni egy 20 fős irodában, ahol mindenki számítógépen dolgozik. Természetesen az is lehetséges, hogy mindenkinek csak a saját gépéhez lehet hozzáférése, de ekkor a közös munka meglehetősen nehézkessé válik. Helyette valódi munkamegosztás valósítható meg egy fájlszerverrel, ahol a közös anyagot helyet kapnak egy jól felépített struktúra ágaiban.
A Novell hálózatok esetén megengedett, hogy egyetlen hálózathoz több szerver is csatlakozhasson. A felhasználók lehetőségei:
- Önálló gép, azaz nem csatlakozik fel egyetlen hálózatra sem.
- Felcsatlakozik az egyik szerverre és ott dolgozik.
- Több helyre csatlakozhat.

9.1.) A szerver fizikai és logikai felépítése


Minden szerverben egy, vagy több HDD is lehet. A szerverben lévő HDD-k teljességét hálózati meghajtókra lehet osztani. Alapértelmezésben A:-tól E:-ig vannak a helyi meghajtók, míg F:-től Z:-ig értelmezettek a hálózati meghajtók. Természetesen itt sem kell kitölteni minden meghajtót, csak azokat, amelyeket a felhasználó igényel. Leggyakrabban az F: meghajtó szokott lenni az alapértelmezett hálózati meghajtó. Itt lehet bolyongani a szerveren, vagy a szervereken.
Az egy szerveren belüli összes HDD egy vagy több logikai egységre van osztva, melyek neve: kötet. (Volume) Jelük: “Server/Volume:”
Minden egyes volume alatt lehet fa-struktúra. Minden szerveren a kötelező egy volume neve: "SYS:". Ezt kell először létrehozni. Ezen a volume-on belül kell lenniük a következő könyvtáraknak: SYSTEM, PUBLIC, LOGIN, MAIL, ETC. Ezek kívül semmi különleges előírás nincsen. A gyakran használt programokat érdemes egy-egy külön könyvtárba gyűjteni. Ha igény van rá, akkor érdemes a főbb programokat egy adott rendszer szerint egybegyűjteni.
Lehetőség van arra is, hogy egyes felhasználóknak, vagy felhasználók csoportjának elérhetővé tegyünk egy könyvtárat, vagy éppen ellenkezőleg: letiltjuk a hozzáférést.

9.2.) Fájlok és könyvtárak attribútumai, illetve jogai


Itt egy átlagos Novell-rendszer fájlkiterjesztései találhatóak. A felsorolásban igyekszem értelemszerűen csoportosítani az egyes jogok közül a leggyakoribbakat.
- Olvasási, keresési jog:
Angolul: Read, Search (Right)
A felhasználó látja a könyvtárat, benne a fájlokat. Azokat tudja futtatni és tetszőleges keresési programmal kutakodhat bennük. Lásd: Norton Commander, Windows Fájlkezelő,...
- Írási és módosítás jog:
Angulul: Write, Modify (Right)
A felhasználó írhat a könyvtárba, illetve módosíthatja a benne lévő fájlokat.
- Alkönyvtár-létrehozási és törlési jog:
Angolul: Create, Delete (Right)
A felhasználó létrehozhat, illetve törölhet a könyvtáron belül tetszőleges alkönyvtárakat.
- Törlési jog:
Angolul: Delete (Right)
A felhasználó törölhet a könyvtáron belül tetszőleges fájlokat. (Nem feltétlenül kell együtt járnia a fájlok létrehozási jogával!)
- Ellenőrzési, illetve továbbadási jog:
Angolul: Supervisory (Right)
Eme jog segítségével a felhasználó a neki adott jogokat továbbadhatja másoknak.
- Egyéniesítési jog:
Angolul: Non-Sharable (Right)
A fájlt egyszerre csak egy felhasználó láthatja. Csak az az egy személy dolgozhat vele, senki más.
- Többszörös felhasználhatósági jog:
Angolul: Shareable (Right)
A fájlt egyszerre több felhasználó is használhatja. Bárki el tudja menteni, de csak az előző verzióra tudja (újra) rámenti, ha van rá felülírási engedélye.

9.3.) Felhasználók és felhasználói csoportok


A Novell rendszerek lényege, hogy felhasználókat és felhasználói csoportokat definiáljunk. Minden felhasználónak, illetve felhasználói csoportnak adhatók különböző jogosítványok.
- Supervisor vagy Admin: Az egész rendszer legfőbb főnöke. Neki mindig mindenre megvan a joga. Alapértelmezésben csak ő hozhat létre újabb felhasználókat. Joga van eme lehetőségét továbbadni másnak is. A rendszer automatikusan létrehozza ezt a felhasználót. Eme felhasználónak mindig javasolt jelszót használni. Gyakran használt magyar neve: rendszergazda, illetve rendszeradminisztátor. Gyakorlati tapasztalat, hogy egy Novell Netware rendszerben csak egy Admin legyen, mivel így egyértelműen megvan, hogy kinek kell a panaszokat és a kéréseket benyújtani. Nagy kár, ha a rendszergazda nagyon erőszakos és túlságosan beleavatkozik a felhasználók életébe. Szerintem az ideális Supervisor olyan, mint a kiváló focibíró: mindenhol ott van, ahol kell, de azon kívül észrevehetetlen!
Gyakorlatban a rendszergazda felelőssége, hogy a szabályok ellen vétő felhasználókat (meg)rendszabályozza és a dolgozni akaró többségnek lehetővé tegye a napi rendes munkáját.
- User ...: A Supervisor által létrehozott önálló névvel rendelkező felhasználó. Számukat a Novell rendszerek elég lazán korlátozzák. Gyakoribb az a korlátozás, hogy egyszerre hány felhasználó tud bejelentkezni a szerverre. Ezt egyes Novell Netware verziók megvételénél érdemes megnézni, mivel egy 12 fős gépterembe nem feltétlenül kell több ezer egyszerre bejelentkező felhasználót engedélyező (drága) licensz!
- Operator: Egy adott eszköz kezelője, például printer operátor.
- Manager: Egy adott user, vagy egy csoport felügyelője.
(Egy iskola példájával a Userek a tanulók, a Managerek az osztályfőnökök, az operátorok a részterületenkért felelős igazgató-helyettesek, míg a Supervisor az igazgató.)
- Workgroup Manager: Munkacsoport-felügyelő. Egy adott kicsi csoport felügyelője. Gyakorlatilag csak annyiban különbözik a Managertől, hogy több felhasználót is felügyelhet.
- Guest, vagy Anonymous: Vendég-felhasználó. A hálózatra be lehet jelentkezni idegenként, azaz nem nevesített felhasználóként. Az így bejelentkező felhasználó minimális jogokkal rendelkezik, de már tud egy-két dolgot művelni a rendszeren belül. Gyakori megoldás, hogy az egyes nagyobb rendszerek esetén a saját dolgozóknak önálló felhasználói nevük van (azaz ők teljes jogú Userek), míg a szerverre feljelentkező idegeneknek meg kell elégedni a Guest-jogokkal. Ezt a Usert is a Supervisorhoz hasonlóan automatikusan létrehozzák a Novell rendszerek. Gyakori megoldás az is, hogy a felhasználók dolgozni a saját felhasználói nevükön dolgoznak, míg játszani Guest névvel játszanak.
- Everyone: Ez az egyetlen csoport, amit a régebbi Novell rendszerek automatikusan létrehoztak. Ehhez a csoporthoz tartozik automatikusan minden egyes felhasználó. A Supervisor joga, hogy további csoportokat létrehozzon.

9.3.a.) Az iskolák számára javasolt megoldás


A nem számítástechnika szakos tanároknak hozzanak létre egy önálló csoportot, egy másikat a számítástechnikusoknak, egy harmadikat pedig a tanulóknak. A tanulókon belül osztályonként érdemes egy-egy felhasználót létrehozni, míg a jobb képességű tanulók számára önálló névvel hasznos létrehozni egy külön csoportot. Így a javasolt felépítés a következő:
- TANAR1: - Számítástechnika szakos tanárok. (Széles jogokkal)
- TANAR2: - Nem számítástechnika szakos tanárok. (Kicsi jogokkal)
- TANULO: - Minden tanuló csoportja. (Kicsi jogokkal)
- 1A: - Az 1.a osztályosok csoportja.
- 1B: - Az 1.b osztályosok csoportja.
- ... - ...
- GENIUS: - A jobb képességű, önálló névvel rendelkező tanulók csoportja.

Másik lehetőség, hogy mindenkinek egyéni felhasználói nevet létrehozni és a sorozatban gyártott felhasználóknál (például több száz diák) azonos jogokat állítunk be, de persze mindenkinek lehet saját könyvtára, ha ez szükséges. Tapasztalatom szerint ezzel az utóbbi módszerrel jobban kiszűrhetők a renitensek!

9.3.b.) Egy gazdálkodó szervezet számára javasolt legegyszerűbb felépítés


(Minden részlegen belül természetesen sok felhasználó lehet.)
- DIRECTOR: - Az igazgató és környezete részére létrehozott csoport.
- MONEY: - Bérosztály.
- PERSON: - Személyzeti osztály.
- BUSINESS: - Üzletkötők csoportja.
- SCIENCE: - Kutatási részleg csoportja.
- PR: - Reklám- és marketing-csoport.
- OTHERS: - Egyebek csoportja.

9.4.) Az egyedi gép feljelentkezése egy hálózati szerverre


Az egyedi gépbe először is be kell építeni egy hálózati kártyát. Javasolt, hogy egy hálózaton belül csak egyfajta kártya legyen a gépekben, mert így az esetleges bonyodalmakat könnyebb kikerülni, amelyek a különböző kártyák telepítése során a rendszergazda idegrendszerében lezajlanak.
Sajnos nekem is van bőven olyan irányú tapasztalatom, hogy egy adott teljesen tisztán megvett Novell hálózaton belüli két-három különböző típusú, különböző gyártótól származó kártya bőségesen tud gondot okozni.
Vannak olyan programok, melyek egy gép beállításait teljes egészében át tudják másolni a másik gépre. (Például: PowerQuest DiskImage) Ha a legelső gépen az Admin precízen beállított mindent és valamennyi programot ideálisan "belőtt", akkor egy ilyen programmal a HDD teljes tartalmát igen rövid idő alatt át tudja másolni. Ez után már csak az egyes apróbb hálózati beállításokat kell átírni és kész is a teljesen hasonló gép. Ez ideális megoldás olyan gépteremnél, ahol minden gép azonos konfigurációjú. Ráadásul ha egy gépet sikerül valakinek "gallyra tennie", magyarul teljesen elrontania, akkor simán és könnyedén visszaállítható rövid idő alatt az eredeti HDD-tartalma! Ekkor nagy nehézséget okozhat gépenként 1-2 eltérő eszköz is!
A fellépéshez a különböző típusú Novell rendszerek különböző programokat használnak, így igazából nincsen egységes szerver-elérési varázsszőnyeg. De vannak bizonyos lépések, amelyek hasonlítanak szinte valamennyi Novell rendszerben, íme:
- A gép felkészítése a hálózati csatlakozásra. (Legyen elegendő definiált meghajtó a CONFIG.SYS-ben, legyen elegendő szabad memória a gépben,...)
- A gép memóriájának lefoglalása a hálózati programok számára. (általában 100-200 kByte)
- A kártya csatlakozásának felismerése. (Melyik helyre van berakva a kártya, melyik gyártó készítette, melyik szabvány szerint működik, ...)
- A gép összeköttetésének megteremtése a legközelebbi szerverrel. (Ez nem feltétlenül a fizikailag legközelebbi szervert jelenti, hanem az elektronikusan leggyorsabban elérhetőt.)
- A szerver elsőként megjelenő meghajtójának felsorolása a gép normál meghajtói közé. Ekkor lehet egy másik szerverre is felcsatlakozni, ha az különbözik az automatikusan elérttől. (A leggyakoribb megoldás szerint az első hálózati meghajtó az F:, de ez nem feltétlenül szentírás. Ekkor a gép már látja a szerver egy adott alkönyvtárát, az abban lévő programokkal együtt. Ez a könyvtár a LOGIN alkönyvtár. Itt lehet kiadni egy SLIST parancsot, amelyre válaszul az összes, elérhető szervert felsorolja a Novell, vagy megadja azt az utasítást, amivel ez látható.)
- A konkrét rácsatlakozási program futtatása, ami után ténylegesen is felcsatlakozik az eddigi egyedi gép a szerverre. (Ez szinte kizárólagosan a LOGIN [Szervernév / Felhasználói név] parancs beírását jelenti.)

9.5.) Fontosabb hálózati parancsok


A Novell 4.11-nél korábbi verzióinak többsége már ismeri az itt felsorolásra kerülő parancsokat. Ellenben a 4.11-essel némi baj van, ugyanis ez a szerver-program egy kicsit átalakult és a szokásokkal ellentétben nem hajtja végre a régi parancsokat, hanem kiírja azt a parancsot, ami ő kér helyette. Ez igen egyértelmű, így én csak a régi verziók parancsaival foglalkozom, bár kiírom zárójelben az új megfelelőket is.)

9.5.a.) ATTACH [Szervernév]

Rácsatlakozás a megnevezett szerverre. Gyakorlatban csak akkor használjuk, ha egy másik szerverre akarunk átlépni.

9.5.b.) LISTDIR [Drive:] [Directory] [/Switches]

A könyvtárszerkezet képernyőre íratása a “Drive:” nevű meghajtón, a “Directory” nevű alkönyvtárban a “/Switches” kapcsolók szerint. A kapcsolók itt nem kerülnek részletes ismertetésre! Valahol hasonlít a klasszikus DOS-béli TREE parancsra.

9.5.c.) LOGIN [Szervernév / Felhasználói név]

Bejelentkezés egy szerverre. Ha nem írunk be szervernevet, akkor a legközelebbi szerverhez fog felcsatlakozni a gép. A felhasználói név hiánya esetén a program rákérdez a névre. A LOGIN parancs végrehajtásakor a gép kijelentkezik az aktuális szerverről, ha már rá vagyunk csatlakozva.
Természetesen nem kérdez minden felhasználónál jelszót, hanem csak azoknál, akiknél ez kell. A Supervisor szabályozhatja, hogy melyik felhasználó, illetve melyik csoport jogosult jelszó felhasználására.

9.5.d.) LOGOUT [Szervernév]

Kilépés egy Novell szerverről. A szerver nevét nem kell megadnunk! Ha megadjuk a szerver nevét, akkor csak arról a szerverről lép ki. Kérés: A gépünk kikapcsolása előtt mindig lépjünk ki a hálózatból, ha benne voltunk!

9.5.e.) MAP


A rendszer térképének (drive-kiosztásának) kiíratása. Kiegészítések nélkül kijelzi az összes elérhető meghajtót. A lehetséges paraméterezését itt nem részletezem! Akit jobban érdekel, javaslom a MAP /? parancs begépelését.

9.5.f.) NDIR

Jogok és a fájlok tulajdonosainak (magyarul: aki létrehozta) kiíratása az aktuális könyvtárban. Valahol hasonlít a klasszikus DOS-béli DIR

9.5.g.) RIGHTS

Az aktuális könyvtárban meglévő jogok listája.

9.5.h.) USERLIST

A rendszerben jelenleg felcsatlakozott és elérhető userek listáját írja ki a képernyőre. Megjegyzés: Ha valaki úgy kapcsolja ki a gépét, hogy előtte nem jelentkezik ki a szerverről a LOGOUT paranccsal, akkor a rendszer nem veszi észre egyből a hiányát, csak egy bizonyos idő múlva eszmél fel, hogy az a bizonyos user már nem elérhető!

9.5.i.) SEND "üzenet" [TO] {username}

Üzenet küldése a Novell hálózatokon belül. Gyakorlatilag bárki bárkinek küldhet pár szavas üzenetet egy sima DOS-parancssorban. A "TO" kiírása nem kötelező, de a "Username" helyett az illető felhasználó, vagy felhasználói csoport nevét kell beírni.
Ha az üzenetet kapó gép tudja fogadni az üzenetet, akkor a képernyő egy részén megjelenik az üzenet, majd utána az üzenet, hogy ez a pár szó a CRTL+ENTER kombinációval törölhető. Tapasztalatom szerint érdemes a SEND paranccsal élni, de nem szabad visszaélni!

9.5.j.) SLIST

Ismert (értsd: elérhető) szerverek listája.

9.5.k.) VOLINFO

Az adott kötetről (Volume-ról) az összes fontosabb információ kiírása a képernyőre. Nem gyakran használt!

9.5.l.) WHOAMI [Server_Name] [/Switches]

Saját felhasználói nevünk és a szerver néhány alapinformációjának kiíratása a képernyőre. Gyakorlatban akkor lehet hasznos, ha egymás után több szerverre is bejelentkezünk, akár több felhasználói névvel is, és a végén már nem tudjuk, hogy hol vagyunk és mi a nevünk. Másik gyakorlati eset: találunk egy hálózatba bekapcsolt gépet, amelyet otthagyott a felhasználója. A WHOAMI parancs segítségével ki tudjuk deríteni az eredeti usert, aki galádul elhagyta a gépét.

9.6.) Egy iskolai Novell hálózat gyakorlati felépítése, illetve működtetése

Forrás: www.novell.com Bevallom, hogy sokat ültem hálózatokon. Egyszerű felhasználó is voltam, tanár is, operátor is, majd rendszergazda is. Ezek a Netware-ek szinte kivétel nélkül Novell-szervezési PC-alapú hálózatok voltak. Nem szeretnék tévedhetetlen prófétának látszani, mivel nem vagyok az! Ennek ellenére szeretnék néhány apró tanácsot, illetve észrevételt tenni, ami esetleg segíthet az egyes iskolai hálózatok ésszerűbb felépítésében.
- Csak és kizárólag jogosított, abszolút tiszta Novell szoftvert használjunk, kizárólag egy hivatalos Novell-forgalmazótól megvéve! Tudom, hogy ez így jóval drágább, mint kölcsönkérni a szomszéd iskola, vagy művelődési ház hálózati szoftverét, de így biztos, hogy nem tud (ezért) háborgatni a BSA. (Business Software Alliance = Üzleti Szoftver Szövetség, magyarul Szoftver-rendőrség. Célja: az illegális software-ek felhasználásának csökkentése)
- Törekedjünk arra, hogy csak tiszta szoftvereket használjunk, illetve szabad forgalmazásúakat. Ebben az esetben viszont meg kell lenni a forrásnak, akitől vagy amiből a szoftvert beszereztük. Vigyázat! Minden szoftverről a számlát meg kell tartani és ami még ennél is fontosabb: a felhasználói licenszet is! Most, 2001 elején a BSA még nem háborgatja az iskolákat, de lehet, hogy előbb-utóbb eljön az az idő is!
- Csak egy Supervisor, illetve Admin legyen a serveren. Ezzel a jelszóval ha lehet, akkor ne jelentkezzen be sose. Csináljon magának egy privát felhasználói nevet és adja meg annak az összes főnöki jogot. A Supervisor jelszavát tegyük bele egy lepecsételt zárt borítékba, majd a borítékot tegyük bele a cég páncélszekrényébe. A borítékra legyen ráírva annak a számítástechnikához igen jól értőnek a neve, aki ezt végső vészhelyzetben kibonthatja. Így bármi is történne a rendszergazdával, tovább lehet használni a rendszert. Sajnos, erre muszáj gondolni, mivel senki sem hallhatatlan!
- Törekedjünk arra, hogy minél több nem számítástechnika szakos kollégát is bevonjunk a gépek használatába. Ötlet: dolgozatok gépelése, osztályfőnöki statisztikák készítése, szakmai programok demonstratív bemutatása, Internetes levelezés,... Néhány gyakorlati tapasztalat: az ő felhasználói nevükkel csak egy gépen lehessen egyszerre belépni, a saját szakterületükön és az alapprogramokon kívül ne lássanak semmi extrát, törölni sehol se tudjanak! További gyakori felhasználó hibák kikerülése érdekében javasolt a nem-szakos kollégák könyvtárának gyakori ellenőrzése.
- A számítástechnikát tanító kollégák gyakoroljanak teljes felügyeletet az általuk tanított osztályok könyvtárai felett, bár ez igen komoly személyiségi jogi problémákat vet fel!
Minden osztályt, illetve minden tanulói felhasználót korlátozzunk a szerver-használatban. Érdemes 100-200 Kilobyte-ban meghatározni azt a maximumot, amit egy osztály, vagy egy önálló gyerek használhat. Így nem telik meg olyan könnyen a szerver! Ha valaki többet igényel, akkor érdemes indoklást kérni tőle és csak ebben az esetben megadni.
- A programokat logikus rendben, egyértelmű nevekkel rakjuk fel. Nagyon sok gondot okozhat, ha például a Norton programok több helyen is megtalálhatók a rendszeren, több különböző név alatt.
- A rendszeren tegyünk szabaddá egy helyet, ahová bárki szabadon felrakhat tetszőleges, de nem futtatható adatfájlokat. (Például "Levelesláda" néven.) Szintén teremtsük meg a kisebb játékprogramok helyét, amihez mindenki hozzáférhet. Így könnyebb kikerülni a billentyűzetroncsoló, idegölő software-ek hetenkénti újabb helyeket való fellelésének "örömét". Tegyük egyértelművé, hogy mikor lehet játszani és hetente pár órában (ha lehet, akkor délután) tegyük lehetővé a játékot! Ha valami jó játékot látunk, amit a tanulók szeretnek játszani és nem foglal túl sok helyet, akkor érdemes a hálózatra felrakni. A hálózati játékok összes terjedelmét, illetve számát mindig maximáljuk!
- Tanórán érdemes megmutatni egy-két egyszerű, de jól kezelhető játékot. Indoklás: így a kezdő felhasználók is szívesen nekiülnek a gépnek. Érdemes felvetni egy esetleges játék-bemutató ötletét is, amikor a tapasztaltabb felhasználók behozhatják otthoni kedvenc játékaikat.
- Az egyes szóló gépek hard disk-jein próbáljunk meg ugyanolyan neveket adni az azonos programoknak. Használjunk erre mindenki számára érthető, egyértelmű elnevezéseket Az ilyen elnevezéseket érdemes egy jól látható helyre kifüggeszteni a gépteremben.
- Feltétlenül csináljunk géptermi viselkedési kódexet, amiben szerepelnie kell az alapvető viselkedési normáktól kezdve (ne egyél, ne igyál) a programok használatán keresztül a büntetésekig (Mi jár hard disk formattálásért, mi jár vírus behozataláért,...) mindennek! Ennek is jól látható helyen kell lennie.
- Bárkinek lehet jó, megfontolásra érdemes ötlete! Hallgassuk meg ezeket, bárhonnan is jönnek. Az esetleges javítási kérelmeket, ötleteket célszerű írásban, vagy elektronikus úton kérni. Erre a célra különítsünk el egy könyvtárat, ahol lehet levelezni. Esetleg rakjunk fel egy egyszerű hálózati levelezést biztosító szoftvert, vagy tegyük közzé az ilyen célre rendszeresített E-mail címet! Nekem például a legjobb karbantartási ötleteket, rejtett könyvtárakat a saját tanulóim írják meg E-mail-ben.

Ismétlő kérdések:


9.1. kérdés: Milyen gyakori Novell jogok vannak?
9.2. kérdés: Milyen köteteket hoz létre kötelezően a Novell Netware?
9.3. kérdés: Milyen felhasználók, illetve csoportok vannak?
9.4. kérdés: Térképezze fel saját iskolájának, illetve cégének felhasználóit és csoportjait!
9.5. kérdés: Mi a LOGIN parancs párja?
9.6. kérdés: Mik a LOGIN parancs paraméterei?
9.7. kérdés: Melyik paranccsal lehet felderíteni a hálózatban jelen lévő fájlszervereket?
9.8. kérdés: Hogyan lehet sima üzenetet küldeni a Novell Netware-ben?
9.9. kérdés: Hogyan lehet kiíratni jogainak egy Novell Netware könyvtárra?

Külön köszönet a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium rendszergazdájának értékes segítségéért!

Felhasznált irodalom: