Figyelem! Egyeseknek ez a téma túl könnyű, mivel csak a legegyszerűbb alkatrészek
kerülnek tárgyalásra. Akik ezen a szinten túlestek, azoktól türelmet kérek!
A számítógép két alapvető részből áll,
nevezetesen az alaplapból és a rá csatlakoztatható külső egységekből, az
úgynevezett perifériákból. Az eszközök többségénél szerepel az angol eredetije
is, mivel a hazánkban elterjedt szóhasználatban gyakran előfordul, hogy
egyes eszközöket csak angol eredetiben nevezik meg.
- Processzor: Az egész számítógép
lelke. Az agy. Ez az alkatrész irányít és a legfontosabb funkciókat tartja
össze. Idők során elég sok típus jött ki. Gyakorlatilag évente újult és
újul. Népszerű márkák: Intel és
AMD. A téma részletesebb feldolgozása: 18.3. fejezet: Intel - Memória: Itt foglalnak helyet az aktuális információk, adatok és programok. - Különféle buszok: Ezek egy igen gyors kommunikációs csatornát alkotnak, mivel ezek szállítják a különböző eszközök által kiadott információt és jeleket. - Csatlakozási helyek / kártyahelyek: Ide lehet különböző csatlakozó eszközöket illeszteni. Egy átlagos alaplapon több darab is lehet. (2-16 között bármi) |
3.1. kép: Alaplap Forrás: http://dragon.ep.usm.edu/~yuen/teaching/toe645/fall98lect3.htm |
Rövidítve: HDD. Nagykapacitású, gyors elérésű háttértár. Többnyire rögzített, nem cserélhető. A számítógép házában van. Az átlagos számítógépekben 1-2 darab található meg. Mágneses elven tárolja az adatokat. Magán a winchester disken belül igen erősen légritkított szigorúan zárt térben forog a lemez, esetleg a lemezek. A könyv írásakor az átlagos winchester drive tárkapacitása 10-120 GByte, amit őszintén ajánlok egy különleges igényekkel nem rendelkező felhasználónak. Áruk egész elérhető (20-100 ezer Ft). A tényleges kapacitások 100 MB-tól felfelé gyakorlatilag végtelenig tartanak. Mára a magyar üzletekben is kaphatóak a 200 Gigabyte feletti merevlemezek, de természetesen vannak ennél nagyobbak is! Tapasztalatból tudom mondani, hogy nincs az a HDD, amit az átlagos felhasználó nem tud egy adott idő után kinőni. HDD-ből célszerű márkásat venni. Jobb márkák: az IBM, a Seagate, a Western Digital és a Quantum, de lehet más is. |
3.2. kép: HDD (winchester) Forrás: http://www.byte-systems.co.uk/p03.html |
Rövidítés: | Angol név: | Magyar név: | 3 és 1/2 inch | 5 és 1/4 inch |
3.3.a kép: Floppy-lemez Forrás: http://www.viewimages.com/ |
3.3.b kép: Floppy berakása a gépbe Forrás: http://www.corbis.com/ |
||
SD | Single Density | Egyoldalas | nincs | 100-200 KB | ||||
DD | Double Density | Duplaoldalas | 720 KB | 360 KB | ||||
HD | High Density | Magas felbontású | 1,44 MB | 1,2 MB | ||||
LS-120, a:drive
ZIP-drive |
Laser Servo
vagy egyebek |
Lézeres felbontású | 120 MB | nincs |
Név: | Billentyűk száma: | Megjegyzés Újítás: |
3.4. kép: Billentyűzet |
|
XT | 84-86 | Már nem használt. Eredeti verzió. |
||
AT | 101-102 | Ritkán használt. új: numerikus billentyűk. |
||
Win '95 | 105-106 | Gyakori. új: Win és Local Menü. |
||
Win '98 | 109-110 | Egyre gyakoribb. új: pár kiegészítés. |
||
Multimédiás | 115-120 | Gyakori. új: Media Player vezérlése |
Kézi adatbeviteli eszköz. Főleg grafikus felhasználói programok kezelésére
használatos. Többnyire a házon kívül önállóan van, de előfordulhat, hogy
a billentyűzetbe van beleépítve a megfelelője. (Trackball, avagy hanyattegér.)
Síkban 4 irányban mozdítható, 2-3 nyomógombos dobozka. Adatátviteli módszere
többnyire vezetékes, de van olyan speciális egér is, amely infravörös úton
kommunikál vezeték nélkül. Feltalálója: Douglas Engelbart, 1969. Természetesen ezt a területet sem hagyhatta a Microsoft kihasználatlanul, így itt is kihozta az emberi kézhez jobban alkalmazható formatervezett egeret. Neve: MS Ergonómikus egér. Ennek ellenére megszokásból (és pénztárca-kímélésből) ragaszkodom a klasszikushoz. Nevesebb gyártók: Genius, Microsoft, Logitech, ...Árak: hagyományos egér: 600-1200 Forint; Microsoft Ergonómikus egér: 2-5 ezer Forint. |
3.5. kép: Hagyományos egér |
3. 6. kép: Görgős egér |
Figyelem! Kezdők jellemző hibája, hogy miután nagy nehezen beállítják az egeret a kívánt pozícióba, elengedik, majd csak az után nyomják meg a kívánt (többnyire bal) gombot. Az elengedés során természetesen az egérmutató annak rendje és módja szerint el is mászik a helyéről. Ezt elkerülendő mindig a hüvelykujjunkkal és a kisujjunkkal fogjuk az egér két oldalát, míg a középső 3 ujjunkat tartsuk a többi gombon. tenyerünket nyugodtan rátehetjük az egér többi részére. Nem fog beszakadni! Nem ártunk vele! | Kétgombos egér helyes fogása |
Háromgombos egér helyes fogása |
Van egy történetem, ami nem biztos, hogy 100 %-osan igaz, de tanulságos. Irak lerohanta Kuvaitot (I. Öbölháború, 1991), ami már akkor is igen erősen (számító)gépesített ország volt. Az egyszerű iraki katona bement egy computerekkel zsúfolt kuvaiti irodába és bekapcsolta az általa televíziónak hitt monitort. Csavargatta a beállító gombokat, de csak nem akart bejönni rajta az iraki 1-es csatorna. Mérgében fogta géppisztolyát és szétlőtte az általa hasznavehetetlen szerkentyűt. |
3.7. kép: Monitor |
2003-ban az érvényes rendelkezések szerint minden monitor előtt folyamatos munkát végző dolgozónak óránként ki kell adni 10 perc pihenőt, mely nem vonható össze. Továbbá egy munkanapon mamimum 6 órát lehet monitor előtt tölteni! A maradék munkaidőt, illetve a monitor-mentes perceket a munkáltatónak más munkával kell kitöltenie! |
Csak meghatározott (többnyire 256 db) karaktert képesek kiírni. Többnyire csak feketén képesek nyomtatni, esetleg egy másik színnel kombinálni (de ez nem jellemző). Óriási előnye, hogy maga a printer igen olcsó, egy lap nyomtatási költsége nem éri el az 1 forintot sem! További előnye, hogy egybefűzött (úgynevezett leporelló) lapok használhatók, tehát nem kell mellette állva lapokat cserélgetni, valamint igen olcsó egy festékszalag, amivel kb. 2000 oldalt lehet nyomtatni. Hátrányai: igen gyenge a minősége (grafikát nem tud nyomtatni), lassú (1 lap kb. 2-5 perc), nagyon zajos. Mára gyakorlatilag eltűntek a piacról. |
Mátrix-printer Forrás: http://www.aster-systems.com.au/ |
A nyomtatófejben egy kis festéksugár várja
a hátulról jövő parancsot. Ha igenlő utasítást kap, akkor egy adag festéket
köp a papír előtte lévő része, ha nemleges utasítást kap, akkor simán odébb
ugrik. Előnyei: jó minőségű nyomtatás. Aránylag elfogadható ár. Szürke
árnyalataiban is képes nyomtatni a legtöbbjük. Egy lap nyomtatási sebessége
átlagosan 1-2 perc. Hátrányai: festékkazetta ára (több ezer forint !!!),
kb. 1000 lapot bír, nem szereti a leporellót
(vagy kifejezetten tiltja), kényes a betett papír minőségére és vastagságára.
Sajnos a festékkazettának megvan az a rossz szokása, hogy hosszabb kihasználatlanság
esetén beszárad, így kénytelenek vagyunk cserélni. Előnyös viszont, hogy ezen nyomtatók
ára az ezredforduló után mélyrepülésbe kezdett, így otthonra ezt a típust javaslom! A gyártók többsége már egy nyomtaóba belezsúfolta a fekete és a színes patront is. Ez utóbbi hátránya, hogy ha egyik színe kifogy, akkor lehet feltölteni, illetve cserélni - az egyész patront. Ezen gond ellen dolgozta ki a Canon a színenként cserélhető patronok technológiáját, mely előbb-utóbb átterjedhet minden gyártóra. Az árverseny szülte sajátosság
viszont, hogy egyes üzletekben sajnos nem teljes értékű patront
adnak a nyomtatókba, hanem csak úgynevezett "DEMÓ"-verziót. Az arányok érzékeltetése végett szeretném
mondani, hogy a teljesen töltött patronban van pl. 105 gramm festék, a töltő-parton maga
70 grammot tartalmaz, míg az egyes üzletekben reklámcélból igen olcsón kapható nyomtatókban lévő
DEMÓ-partonokban mindössze 10 gramm festék fért bele... No comment!
3.8. kép: Festéksugaras nyomtató |
3.9. kép: Festéksugaras nyomtató |
A jelenlegi egyik legjobb minőségű nyomtatást
produkáló eszköz. Az elve hasonló a fénymásolóéhoz. Itt egy lézersugár
égeti rá a mintát egy továbbító hengerre, amiről az időközben festéket
kapott minta a papírra kerül. Fekete-fehér változata legalább 40 ezer forint,
míg az A/4-es lapot nyomtató 1 millió színű változat minimális ára 100
ezer forint.
Vigyázat! Az árakban felső határ nincs! Előnyei: igen jó nyomtatási
minősége, nagy gyorsasága (1 perc alatt 2-6 lap), óriási nyomtatási kapacitása.
Hátrányai: rendkívüli drágasága, festékkazetta ára (akár több tízezer
forint), egy lap 5-50 forint.
Nevesebb gyártók: Epson, Xerox, Hewlett-Packard, Canon, Lexmark, |
3.10. kép: Lézernyomtató |
Egy igen jól használható és ma már meglehetősen
olcsó eszköz, amely segít kiküszöbölni az IBM PC-k egyik legnagyobb hiányosságát:
a hangjának lehetetlenül rossz minőségét. Alapértelmezésben ugyanis egy
IBM PC-ben csak egy igen ócska kis hangszóró van, amelyen semmilyen jobb
minőségű hang nem jön ki. Egy pár ezer forintos chipkártya segítségével
a PC képes lesz jó minőségű sztereó hangok kiadására.
Például egy SoundBlaster
Pro típusú hangkártyával (10-20 ezer forint) már sztereó, vagy jobb minőségű
térhatású lejátszást lehet elérni. Alapvetően minden PC-be beleépíthető
egy ilyen hangkártya. Némely IBM PC-ben az alaplapra integrálták a hangkártyát,
így erre nem kell külön beruházni. Természetesen a hangkártyát csak
úgy lehet élvezni, hogy csatlakoztatva van hozzá 2 db normális hangszóró
is. Ez alatt nem a hagyományos 50-500 wattos zenei hangszórókat kell érteni,
bár egy ilyen hangszóró csatlakoztatása sem teljesen kizárt.
Bőségesen elegendő 2 db 25 wattos hangszóró is. A hangkártyák többsége
megengedi egy kisebb teljesítményű mikrofon csatlakoztatását is, így bármilyen
hangszóró segítségével rögzített szöveget, zenét, zajt megfelelő szoftver
segítségével le lehet játszani. Tapasztalat: az "ifjúság" jelentős
része megőrül a zenéért. Most, hogy az Interneten rengeteg zene van és
komolyabb játék nem jöhet ki jó zenei aláfestés nélkül, egyre inkább fontossá
válik a zene. Tapasztalat, hogy egy tanteremben egyszerre csak egy hangszóró
üzemeljen, de mindegyik gépen lehessen (saját tulajdonú) fülhallgatót használni.
Nálunk, a géptermekben ez a modell
jól bejött!
Árak: 2-3 ezer Forint (még működik...); 5-7 ezer Forint (ez már jobb); 10-12 ezer Forint (ez már igen jó); 20-50 ezer Forint (csak profiknak!!!) Komolyabb márkák: Creative, Diamond, Yamaha, Gravis, ... |
Hangkártya Forrás: http://www.digit-life.ru/ |
Hangrendszerek
|
Fényképet, rajzot, szöveget, vagy bármi hasonlót be lehet olvastatni
a számítógépbe. Eredetileg volt a dobszkenner, ahol a lézersugár egy stabil helyen volt
és felette mozgott a dokumentum. A dolog igen nehézkes volt és az akkori gyenge
felbontás (100-200 dpi) miatt nem tűnt túl sikeresnek. Ekkor jött egy kicsit sikeresebb verziója, a kézi szkenner. Ezek mára gyakorlatilag teljesen eltűntek a számítástechnika-üzletek polcairól. Távoli rokonaikkal viszont lehet találkoznia a komolyabb bevásárlóközpontok pénztáraiban, de az ottani nevük: kód-leolvasó. A leggyakoribb az A/4-es lapscanner. Itt már a fénycsík mozog a stabil dokumentum alatt és a felbontás is drasztikusan javult. Lényeges a felbontási képessége és a beolvasható színek száma, valamint a színhűség. Árak: 10 ezer forinttól a (csaknem) végtelenig terjedhetnek. Ajánlott márkák: Hewlett-Packard, Mustek, Canon,... Az alkalmazások közül érdemes megemlíteni, hogy egyre több grafikus program képes kezelni a szkennereket. Itt nem csak a "régi motoros" grafikus nagyágyúkra gondolok (Corel, Adobe PhotoShop), hanem a feltörekvőkön (pl.: JASC Paint Shop Pro) keresztül egészen a magukat komolyan vevő ingyenesekig. (pl.: IrfanView). A képek után érdemes foglalkozni az ún. OCR-programokkal is. (OCR = Optical Character Recognition = optikai karakterfelismerő) A legtöbb korai szkennerhez csomagoltak egy amerikai alkalmazást (Caere), amely az angol nyelvű dokumentumok újragépelését tette feleslegessé. Erre felbuzdulva pár magyar programozó gondolt egy nagyot és megírta az akkori legjobb OCR-alkalmazást, amely az OCR 3. szava alapján a Recognita nevet kapta. A programot nyilván nem a szűk magyar piacra tervezték, hanem fokozatosan beleraktak minél több európai nyelvet, így szépen piacvezetők lettek. Maga a Recognita eleinte csak egyszerű karakterfelismerő volt és pár betűtípust tudott felismerni - persze egyesével. Aztán az egyre javuló felbontást kihasználva a programok elkezdték megtippelni a legvalószínűbb megoldást a nem értelmezhető karaktert. Természetesen az állandó versenyhelyzet szülte a következő lépést, melyben az egyes karakterek után egy megbízható szófelismerőt is ráeresztettek a szövegre. A következő lépés természetesen egy teljes körű helyesírás-felismerő bevetése lett. A Recognita sikeressége láttán lépett az amerikai vetélytárs és szépen felvásárolta a magyar ellenfelét, így egyesítette a két felismerő-motort. Az ötlet jó, de én nagyon sajnálom a "Recognita-OmniPage" nevű - immár amerikai - programot. |
3.11. kép: Scanner egy nem odaillő tárggyal |
Ez a floppy-k, illetve a hard disk-ek
után megjelent technika. Alapértelmezésben egy kicsi, fényes lemezről (ez
az a bizonyos CD) olvas be adatokat. Fizikai alapja, hogy a CD egyik oldalán
különböző mélységű bevágások vannak körbe-körbe. A lemez nagy sebességgel
forog és egy vékony lézersugár olvassa le ezeket a bemélyedéseket, így
értelmezi az adatokat. Az első CD piacra dobása: 1980. Sony-Philips együttműködés keretében. A szabványos CD 120 mm átmérőjű és 1,2 mm vastag. Forgási sebességük: 150 KByte/sec. Ez volt az Audio CD és az 1x-es CD-ROM sebessége. Ehhez képest ma csak elvétve lehet 32-szeresnél kisebb sebességűeket kapni! Bal oldali kép forrása: CorelDraw9 CD |
3.12. kép: CD-ROM meghajtó |