3. fejezet: A számítógép legfőbb részei

(Hardware = Fizikai felépítés)

Befejezve: 2004.

logo Figyelem! Egyeseknek ez a téma túl könnyű, mivel csak a legegyszerűbb alkatrészek kerülnek tárgyalásra. Akik ezen a szinten túlestek, azoktól türelmet kérek!
A számítógép két alapvető részből áll, nevezetesen az alaplapból és a rá csatlakoztatható külső egységekből, az úgynevezett perifériákból. Az eszközök többségénél szerepel az angol eredetije is, mivel a hazánkban elterjedt szóhasználatban gyakran előfordul, hogy egyes eszközöket csak angol eredetiben nevezik meg.

3.1. Az alaplap (Helye: ház) leglényegesebb részei

- Processzor: Az egész számítógép lelke. Az agy. Ez az alkatrész irányít és a legfontosabb funkciókat tartja össze. Idők során elég sok típus jött ki. Gyakorlatilag évente újult és újul. Népszerű márkák: Intel és AMD.
A téma részletesebb feldolgozása: 18.3. fejezet: Intel
- Memória: Itt foglalnak helyet az aktuális információk, adatok és programok.
- Különféle buszok: Ezek egy igen gyors kommunikációs csatornát alkotnak, mivel ezek szállítják a különböző eszközök által kiadott információt és jeleket.
- Csatlakozási helyek / kártyahelyek: Ide lehet különböző csatlakozó eszközöket illeszteni. Egy átlagos alaplapon több darab is lehet. (2-16 között bármi)

3.1. kép: Alaplap
Forrás: http://dragon.ep.usm.edu/~yuen/teaching/toe645/fall98lect3.htm

3.2. Alapvető perifériák


3.2.a.) Hard disk drive / merevlemez-meghajtó / winchester disk drive


Rövidítve: HDD. Nagykapacitású, gyors elérésű háttértár. Többnyire rögzített, nem cserélhető. A számítógép házában van. Az átlagos számítógépekben 1-2 darab található meg. Mágneses elven tárolja az adatokat. Magán a winchester disken belül igen erősen légritkított szigorúan zárt térben forog a lemez, esetleg a lemezek. A könyv írásakor az átlagos winchester drive tárkapacitása 10-120 GByte, amit őszintén ajánlok egy különleges igényekkel nem rendelkező felhasználónak. Áruk egész elérhető (20-100 ezer Ft). A tényleges kapacitások 100 MB-tól felfelé gyakorlatilag végtelenig tartanak. Mára a magyar üzletekben is kaphatóak a 200 Gigabyte feletti merevlemezek, de természetesen vannak ennél nagyobbak is! Tapasztalatból tudom mondani, hogy nincs az a HDD, amit az átlagos felhasználó nem tud egy adott idő után kinőni. HDD-ből célszerű márkásat venni. Jobb márkák: az IBM, a Seagate, a Western Digital és a Quantum, de lehet más is.
3.2. kép: HDD (winchester)
Forrás: http://www.byte-systems.co.uk/p03.html
Forrás: CorelDraw9 CD A téma részletesebb feldolgozása: 23.11. fejezet: HDD
Itt szeretném külön kiemelni, hogy Európa egyik legjobb HDD-gyártó üzeme Magyarországon volt, konkrétan Székesfehérváron. Az IBM 1995 körül települt a volt Videoton mellé egy teljesen új üzemben és a technológia folyamatos fejlesztésének hála egyre jobb és jobb HDD-k kerülnek ki a magyar üzemből! Sajnos a folyamatos árverseny miatt az üzem 2003 legelején bezárt!
Egy fontos apróság: angol nyelvkörnyezetben TILOS a winchester szót használni a HDD-ra, mivel ott egy méretesen nagy (western-filmekből ismert) puskát jelent. Eme könyvben én is igyekszem kerülni a winchester szó használatát.
Bal oldali kép: HDD nyitott állapotban. Forrás: CorelDraw9 CD

3.2.b.) Floppy disk drive / hajlékony mágneslemez-meghajtó:


Rövidítve: FDD. Kiskapacitású, közepes elérési sebességű eszköz. Nagy előnye, hogy a benne lévő lemez (floppy disk) cserélhető. Átlagos számítógépekben 1-2 darab floppy drive van. A floppy-k számát csak a felhasználó igénye és pénztárcája határozza meg. Tárkapacitásukat és méreteiket a következő táblázat adja meg:
Rövidítés: Angol név: Magyar név: 3 és 1/2 inch 5 és 1/4 inch
3.3.a kép: Floppy-lemez
Forrás: http://www.viewimages.com/

3.3.b kép: Floppy berakása a gépbe
Forrás: http://www.corbis.com/
SD Single Density Egyoldalas nincs 100-200 KB
DD Double Density Duplaoldalas 720 KB 360 KB
HD High Density Magas felbontású 1,44 MB 1,2 MB
LS-120, a:drive
ZIP-drive
Laser Servo
vagy egyebek
Lézeres felbontású 120 MB nincs
Ma a normális kezdő gépbe 1 db 1,44 MB-os FDD-t raknak be, bár 2003 óta a USB Pen Drive-ok elterjedése miatt egyre gyakoribb, hogy ez már kimarad a gépekből. Ára újonnan 3-4 ezer Forint. 1 doboz lemez 800-1500 Forint körüli összeg. Ez kibírható! Nincs különösebb minőségi különbség az egyes gyártmányok között, de javaslom, hogy ne válasszunk névtelen (NoName) lemezt, csak ismerőst.
Javasolt márkák: Maxell, 3M, Panasonic, Sony, TDK,...
Feltaláló: Josihiro Nakama, 1950, tokiói Birodalmi Egyetem.
A kisebb felbontású, régebbi lemezek gyakorlatilag eltűntek a piacról, míg a nagyfelbontású (120 MB-os vagy nagyobb) floppy-k a nem egységesített szabvány miatt nem igazán terjedtek el. A saját magam által használt külső 120-as floppy sebessége kb. 5-szöröse a hagyományosének, ám kimondhatatlanul nagy előny, hogy egyszerre 83-szor annyi információ fér el rajta. Az új típusú floppy meghajtó szerencsére tudja olvasni a hagyományost is, már ha bírja a megnövekedett terhelést a régi lemez anyaga. Maga a 120-as külső meghajtó kb. 20 ezer Forintba kerül, míg az egyes lemezekért 2-4 ezer Forintot kell adnunk. Alapvetően nincs rá szükség egy átlagos felhasználásnál és a fentebb említett USB Pen Drive-ok, valamint az újraírható CD-k radikálisárcsökkenése miatt nem is igazán terjedtek el. Tapasztalat, hogy érdemes egy hagyományos floppy-t beszereltetni a gépbe, mivel ezt minden masina felismeri minden helyzetben. De a jövő még nem látható előre!

3.2.c.) Billentyűzet / keyboard / tasztatúra


Kézi adatbeviteli eszköz. A mai gépeknél a házon kívül van, ahhoz külön aljzattal csatlakoztatható. Alapvetően az írógép-billentyűihez hasonlít a számítógép billentyűzetének a kiosztása, de itt sokkal több speciális nyomógomb is megjelenik. Egyes régebbi gépeknél megfigyelhető, hogy a billentyűzet és a ház egybe van építve, például: Primo, HT-1080-Z, Commodore-64,... Leggyakoribb típusaik:
Név: Billentyűk száma: Megjegyzés
Újítás:
Billentyüzet
3.4. kép: Billentyűzet
XT 84-86 Már nem használt.
Eredeti verzió.
AT 101-102 Ritkán használt.
új: numerikus billentyűk.
Win '95 105-106 Gyakori.
új: Win és Local Menü.
Win '98 109-110 Egyre gyakoribb.
új: pár kiegészítés.
Multimédiás 115-120 Gyakori.
új: Media Player vezérlése
A hagyományos billentyűzettel kapcsolatban sok kifogás felmerült. Az egyik legfontosabb például az, hogy természetellenes kéztartást okoz. Erre válaszul a Microsoft kitalálta a "természetes" billentyűzetet. Neve: Microsoft Natural Keyboard. Alapja, hogy a normális kéztartást segíti, így nem rontja tovább a felhasználó kéztartását. Minőség gyakorlatilag ugyanaz. Esetleg az számíthat, hogy egy-egy billentyűzet milyen hangosan kattog. tapasztalatom szerint egy hagyományos billentyűzet nálam 1-2 évig tart ki. Utána az állandó használat miatt úgyis le kell cserélni! Árak: "hagyományos" billentyűzet: 1-2 ezer Forint, MS Natural Keyboard: 4-8 ezer Forint.
Csatlakozóikról kicsit bővebben: 23.6. fejezet: Billentyűzet és egér
Érdekes újítást jelent a virtuális billentyűzet, melyet eredetileg búvároknak fejlesztettek ki. Lényege, hogy egy holografikus vetítő által szimulált billentyűzet "gombjait" lehet nyomogatni. Gyakorlati alkalmazása: méregdrága laptopok...

3.2.d.) Egér / Mouse

Kézi adatbeviteli eszköz. Főleg grafikus felhasználói programok kezelésére használatos. Többnyire a házon kívül önállóan van, de előfordulhat, hogy a billentyűzetbe van beleépítve a megfelelője. (Trackball, avagy hanyattegér.) Síkban 4 irányban mozdítható, 2-3 nyomógombos dobozka. Adatátviteli módszere többnyire vezetékes, de van olyan speciális egér is, amely infravörös úton kommunikál vezeték nélkül.
Feltalálója: Douglas Engelbart, 1969.
Természetesen ezt a területet sem hagyhatta a Microsoft kihasználatlanul, így itt is kihozta az emberi kézhez jobban alkalmazható formatervezett egeret. Neve: MS Ergonómikus egér. Ennek ellenére megszokásból (és pénztárca-kímélésből) ragaszkodom a klasszikushoz. Nevesebb gyártók: Genius, Microsoft, Logitech, ...Árak: hagyományos egér: 600-1200 Forint; Microsoft Ergonómikus egér: 2-5 ezer Forint.
hagyományos egér
3.5. kép: Hagyományos egér
görgös egér
3. 6. kép: Görgős egér
Figyelem! Kezdők jellemző hibája, hogy miután nagy nehezen beállítják az egeret a kívánt pozícióba, elengedik, majd csak az után nyomják meg a kívánt (többnyire bal) gombot. Az elengedés során természetesen az egérmutató annak rendje és módja szerint el is mászik a helyéről. Ezt elkerülendő mindig a hüvelykujjunkkal és a kisujjunkkal fogjuk az egér két oldalát, míg a középső 3 ujjunkat tartsuk a többi gombon. tenyerünket nyugodtan rátehetjük az egér többi részére. Nem fog beszakadni! Nem ártunk vele!
Kétgombos egér
Kétgombos egér helyes fogása
Háromgombos egér
Háromgombos egér helyes fogása

Az egereken az Internetes oldalak könnyebb böngészése miatt megjelent a két gomb közötti görgő, melyek segítségével még könnyebben lehet fel-le csúszkálni egyes programokban!
Csatlakozóikról kicsit bővebben: 23.6. fejezet: Billentyűzet és egér

3.2.e.) Monitor / Képernyő


Könnyen felhasználható, látványos adatkiviteli eszköz. Egyszerűen és gyorsan alkalmazható az információk megjelenítésére. Sajnos gyakran hasonlítják a hagyományos televíziókhoz, pedig egészen más a funkciója!
Van egy történetem, ami nem biztos, hogy 100 %-osan igaz, de tanulságos. Irak lerohanta Kuvaitot (I. Öbölháború, 1991), ami már akkor is igen erősen (számító)gépesített ország volt. Az egyszerű iraki katona bement egy computerekkel zsúfolt kuvaiti irodába és bekapcsolta az általa televíziónak hitt monitort. Csavargatta a beállító gombokat, de csak nem akart bejönni rajta az iraki 1-es csatorna. Mérgében fogta géppisztolyát és szétlőtte az általa hasznavehetetlen szerkentyűt.
Flat monitor
3.7. kép: Monitor
Ha nem is ilyen durván, de sokan hasonlóképpen viszonyulnak a monitorokhoz. Kár érte, mert szerintem nagyszerű egy találmány! Alapvetően minden monitornak három főbb jellemzője van:

- Képméret

Forrás: Corel9 CD Átló mentén mérve 15-19 inch, de lehet több is. Nem a tényleges képátmérő számít, hanem a "doboz" teljes átlója műanyag keretestül - ahogy az ábrán is látható! (Eredeti kép forrása: CorelDraw! 9 CD-je)
Egy hétköznapi igényeket kielégítő monitor 15"-esnél kisebb ne legyen! Irodai munkára átlagosan 17"-es megfelelő, de professzionális igénybevételre, illetve komolyabb játékra és/vagy grafikára jobb megoldás a 19"-es.

- Képfelbontás

Vízszintesen 800, függőlegesen 600, de lehet jóval több is. Például: 1024x768, 1600x1200, ...

- Színek száma

2, 4, 16, 256, 1 millió, 16.1 millió...
Sajnos nagyon gyakori, hogy két különböző monitor nem "felel meg" egymásnak, azaz nem értik a másiknak sugárzott jeleket. Tehát ebben (is) különbözik a hagyományos televízióktól. A különböző gyártók fantáziája igen elszabadult, amikor kihozták az újabb és még újabb monitor-szabványokat. A megfelelő monitor kiválasztása elsősorban pénztárcánk határozza meg, csak másodsorban igényeink és kívánalmaink. Külön neve van a 2562 színnek (HiColor = 16 bit), illetve a 2563 színnek (TrueColor = 24 bit). Szerintem a TrueColor-nál jobb színábrázolás már felesleges. Ennek ellenére a monitoroknál is van fejlődés: vannak 32 bites monitorok, valamint megjelentek (ha még méregdrágán is) az úgynevezett "FLAT", azaz lapos monitorok. Itt már alapvető tulajdonságként jelent meg a televízióknál megszokott szupersarkított megjelenítés, de a legmeglepőbb az első hatás, amikor egy lapos képernyő kerül az ember szeme elé. Szinte mindenki úgy érzi, mintha homorú monitor előtt ülne, azaz a monitor sarkai kifelé lógnának, pedig ez így lapos!
A fenti három tulajdonság alapvető fontosságú minden monitornál. A legfontosabb szabványok részletesebb leírását a 23.7. fejezetben lehet átnézni.

- Lapos, még laposabb, ...

Forrás: http://www.bav.ch/shop/ Sokan nem szeretik a monitort, mert túl nagy helyet foglal el az asztalon. Nos, erre is van megoldás! Elsődlegesen érdemes foglalkozni a képcsővel. Precíziós munkánál, vagy DVD-lejátszásnál érdemes beszerezni egy lapos (Flat) monitor, mely ugyan drágább a hagyományosoknál, ám sokkal szebb képet nyújt. Akik először ülnek lapos képernyő előtt, azoknál gyakori, hogy érzésük szerint a monitor "homorú", azaz feléjük hajlik mindkét vége. De ez persze csak az ember fejében játszódik le, mivel eddig csak a hagyományos "domború-val volt dolga az illető agynak és azt hitte laposnak. Általában 2-5 napi munka után az agy átáll az új laposság szerint.
(Képen: Philips 150 B3; forrás: http://www.bav.ch/shop/) Nem pusztán a képernyőt lehet laposítani, hanem magát a monitordobozt is. A hagyományosnak mondható bumfordi nagy méretű monitorok helyett -egyenlőre borsos áron- már kaphatóan a 10 centis, vagy még vékonyabb jószágok. Áraik a hagyományosak 3-szorosánál kezdődnek. Magát a monitort laposnak (Slim) hívják, ha 10 centinél vékonyabb, míg ultra-laposnak (Ultra Slim), ha 5 centinél vékonyabb. Ilyen monitorokat kénytelenek használni a lapotopok gyártói, akiknél érthető okokból nem lehet használni a nagydarab elődöket.
Még egy megjegyzés: ezek a monitorok már nem használják a jó öreg elektronsugarat, hanem egy "plazmának" nevezett technikai újítással jelenítik meg a látványt, így a nevük is más lehet: Plasma Monitor!

- Egyebek

Monitor vételekor érdemes figyelmet szentelni arra is, hogy alacsony sugárzású (LR=Low Radiation) és átlapolás-mentes (NI=Non-Interlaced) típust kell venni. Ezenkívül a mai monitorok mindegyike képes arra, hogy egy beállítható idő után magától kikapcsoljon, azaz energiatakarékos üzemmódba váltson át. Ez az "Energy Star" tulajdonság. Gyakorlatilag minden komolyabb mai monitor LR-NI tulajdonságú, 2000 után már csak ilyeneket lehetett forgalomba hozni.
Sajnos minden igyekezet ellenére a monitoroknak van némi szemroncsoló tulajdonságuk. Ez ellen leginkább MON-X szemüveggel lehet védekezni. Hasznosságáról bár a vélemények megoszlanak, de saját szemüvegem tapasztalata alapján bártan merem mondani, hogy számomra jó a MON-X megoldás, mivel nélküle 1-2 órás munka után fájdul meg a fejem, míg szemüveggel alkalmanként 8-10 óra sem okoz gondot!
2003-ban az érvényes rendelkezések szerint minden monitor előtt folyamatos munkát végző dolgozónak óránként ki kell adni 10 perc pihenőt, mely nem vonható össze. Továbbá egy munkanapon mamimum 6 órát lehet monitor előtt tölteni! A maradék munkaidőt, illetve a monitor-mentes perceket a munkáltatónak más munkával kell kitöltenie!
A könyv írásakor egy átlagos monitor 30-70 ezer forintot kóstált.
Jobb márkák: Philips, Daewoo, LG, Samsung, ...

A fentieken kívül természetesen még rengeteg része lehet egy mai számítógépnek, de a fent felsoroltak a legalapvetőbbek. Egy mai, átlagos számítógép a fenti eszközökkel működik. További pár olyan eszköz, amik nagyon hasznosak:

3.2.f.) Nyomtató / Printer


Ha azt mondtam, hogy a monitoroknál elszabadult a gyártók fantáziája, akkor a nyomtatóknál ez hatványozottan igaz. Tíz-tizenhat alapvető fajta van, minden fajtán belül több százra tehetők az egyes típusok, valamint minden típuson belül több tucatnyi nyomtató van. Sajnos ezt a nyomtató-tengert nem lehet jól áttekinteni. Eme könyv terjedelme nem engedi, hogy mindenről szó essen. Csak 4 alapvető nyomtató-családról szeretnék beszélni.

Mátrix-nyomtatók

Csak meghatározott (többnyire 256 db) karaktert képesek kiírni. Többnyire csak feketén képesek nyomtatni, esetleg egy másik színnel kombinálni (de ez nem jellemző). Óriási előnye, hogy maga a printer igen olcsó, egy lap nyomtatási költsége nem éri el az 1 forintot sem! További előnye, hogy egybefűzött (úgynevezett leporelló) lapok használhatók, tehát nem kell mellette állva lapokat cserélgetni, valamint igen olcsó egy festékszalag, amivel kb. 2000 oldalt lehet nyomtatni. Hátrányai: igen gyenge a minősége (grafikát nem tud nyomtatni), lassú (1 lap kb. 2-5 perc), nagyon zajos. Mára gyakorlatilag eltűntek a piacról. Mátrix-printer
Mátrix-printer
Forrás: http://www.aster-systems.com.au/

Mátrix-tűs nyomtatók

Alapértelmezésben kilenc tű van egymás alatt és azokból néhány (esetleg mind) leütődik egyszerre, így viszi a festéket a papírra. Ezek után valamennyi tű felemelkedik, majd a fej odébb mozdul, majd újra leütődik néhány tű. Egy átlagos karakter 6-12 leütés-sorozattal jön létre. Vannak 12, 16, 24 és egyéb számú egymás alatti tűvel felszerelt nyomtatók. Előnyei: aránylag olcsó eszköz (kb. 5-15 ezer forint). Egy lap nyomtatási költsége (leporelló esetén) kb. 1 forint. Egy festékszalag igen olcsó (pár száz forint) és kb. 1000 oldalt bír ki. Hátrányai: rossz minőségű grafika, lassúság (1 lap 1-3 perc), zaj. Elképzelhető 2-4 színben nyomtatni tudó kivitelben, de nem jellemző. Viszonylagos olcsósága miatt mind a mai napig sokan és sokszor előszeretettel használják. Ilyen nyomtatót érdemes használni hatalmas tömegű nyomtatásra, ahol lényegtelen a minőség. Például: közüzemi számlákhoz!

Tintasugaras nyomtatók

A nyomtatófejben egy kis festéksugár várja a hátulról jövő parancsot. Ha igenlő utasítást kap, akkor egy adag festéket köp a papír előtte lévő része, ha nemleges utasítást kap, akkor simán odébb ugrik. Előnyei: jó minőségű nyomtatás. Aránylag elfogadható ár. Szürke árnyalataiban is képes nyomtatni a legtöbbjük. Egy lap nyomtatási sebessége átlagosan 1-2 perc. Hátrányai: festékkazetta ára (több ezer forint !!!), kb. 1000 lapot bír, nem szereti a leporellót (vagy kifejezetten tiltja), kényes a betett papír minőségére és vastagságára. Sajnos a festékkazettának megvan az a rossz szokása, hogy hosszabb kihasználatlanság esetén beszárad, így kénytelenek vagyunk cserélni. Előnyös viszont, hogy ezen nyomtatók ára az ezredforduló után mélyrepülésbe kezdett, így otthonra ezt a típust javaslom!
A gyártók többsége már egy nyomtaóba belezsúfolta a fekete és a színes patront is. Ez utóbbi hátránya, hogy ha egyik színe kifogy, akkor lehet feltölteni, illetve cserélni - az egyész patront. Ezen gond ellen dolgozta ki a Canon a színenként cserélhető patronok technológiáját, mely előbb-utóbb átterjedhet minden gyártóra.
Az árverseny szülte sajátosság viszont, hogy egyes üzletekben sajnos nem teljes értékű patront adnak a nyomtatókba, hanem csak úgynevezett "DEMÓ"-verziót. Az arányok érzékeltetése végett szeretném mondani, hogy a teljesen töltött patronban van pl. 105 gramm festék, a töltő-parton maga 70 grammot tartalmaz, míg az egyes üzletekben reklámcélból igen olcsón kapható nyomtatókban lévő DEMÓ-partonokban mindössze 10 gramm festék fért bele... No comment!

Tintasugaras nyomtató
3.8. kép: Festéksugaras nyomtató
Tintasugaras nyomtató
3.9. kép: Festéksugaras nyomtató

Lézernyomtató

A jelenlegi egyik legjobb minőségű nyomtatást produkáló eszköz. Az elve hasonló a fénymásolóéhoz. Itt egy lézersugár égeti rá a mintát egy továbbító hengerre, amiről az időközben festéket kapott minta a papírra kerül. Fekete-fehér változata legalább 40 ezer forint, míg az A/4-es lapot nyomtató 1 millió színű változat minimális ára 100 ezer forint. Vigyázat! Az árakban felső határ nincs! Előnyei: igen jó nyomtatási minősége, nagy gyorsasága (1 perc alatt 2-6 lap), óriási nyomtatási kapacitása. Hátrányai: rendkívüli drágasága, festékkazetta ára (akár több tízezer forint), egy lap 5-50 forint.
Nevesebb gyártók: Epson, Xerox, Hewlett-Packard, Canon, Lexmark,
Lézernyomtató
3.10. kép: Lézernyomtató
FIGYELEM! Megfigyelhető és igen figyelemre méltó törekvés, hogy minél több funkciót igyekeznek belezsúfolni egyetlen egy szerkezetbe. Például létezik egybeépített fax és printer, de van olyan készülék is, amely fénymásolót is tartalmaz!

3.2.g.) Hangkártya

Egy igen jól használható és ma már meglehetősen olcsó eszköz, amely segít kiküszöbölni az IBM PC-k egyik legnagyobb hiányosságát: a hangjának lehetetlenül rossz minőségét. Alapértelmezésben ugyanis egy IBM PC-ben csak egy igen ócska kis hangszóró van, amelyen semmilyen jobb minőségű hang nem jön ki. Egy pár ezer forintos chipkártya segítségével a PC képes lesz jó minőségű sztereó hangok kiadására. Például egy SoundBlaster Pro típusú hangkártyával (10-20 ezer forint) már sztereó, vagy jobb minőségű térhatású lejátszást lehet elérni. Alapvetően minden PC-be beleépíthető egy ilyen hangkártya. Némely IBM PC-ben az alaplapra integrálták a hangkártyát, így erre nem kell külön beruházni. Természetesen a hangkártyát csak úgy lehet élvezni, hogy csatlakoztatva van hozzá 2 db normális hangszóró is. Ez alatt nem a hagyományos 50-500 wattos zenei hangszórókat kell érteni, bár egy ilyen hangszóró csatlakoztatása sem teljesen kizárt. Bőségesen elegendő 2 db 25 wattos hangszóró is. A hangkártyák többsége megengedi egy kisebb teljesítményű mikrofon csatlakoztatását is, így bármilyen hangszóró segítségével rögzített szöveget, zenét, zajt megfelelő szoftver segítségével le lehet játszani. Tapasztalat: az "ifjúság" jelentős része megőrül a zenéért. Most, hogy az Interneten rengeteg zene van és komolyabb játék nem jöhet ki jó zenei aláfestés nélkül, egyre inkább fontossá válik a zene. Tapasztalat, hogy egy tanteremben egyszerre csak egy hangszóró üzemeljen, de mindegyik gépen lehessen (saját tulajdonú) fülhallgatót használni. Nálunk, a géptermekben ez a modell jól bejött!
Árak: 2-3 ezer Forint (még működik...); 5-7 ezer Forint (ez már jobb); 10-12 ezer Forint (ez már igen jó); 20-50 ezer Forint (csak profiknak!!!) Komolyabb márkák: Creative, Diamond, Yamaha, Gravis, ...
Forrás: http://www.digit-life.ru/
Hangkártya
Forrás: http://www.digit-life.ru/

Dolby logo Hangrendszerek

  • Kezdetben volt az 1 db hangszóró. Mono-rendszer. (1.0)
  • Aztán jött egy második. Így lett sztereó. (2.0)
  • Aztán jött még kettő. Ez lett a kevésbé közismert quadrophone-hangzás. (4.0) (rajzon: 1.-4. hangdobozok)
  • Bár nem sikerült ezt a hatást visszaadni, de létrejött a Virtual Dolby/Virtual Surround szabvány, mely két hangszóróval megpróbált térközeli élményt nyújtani.
  • Aztán jött a térbeli élményt nyújtó 5.1-es hangzás. Itt a 4 hangszóró mellé jött egy szemből (lásd a rajzot) és valahol a szobában 1 darab mélynyomó. Előszeretettel használják a mozik a digitális Dolby Surround rendszer alapján. (Digital Dolby Surround)
  • 2003-ban jöttek be a még kifinomultabb, 7.1-es rendszerek, ahol az eddigi 6 hangszóró mellé csatlakozott oldalról 1-1 újabb darab!
  • Vájtfülű zeneértők szerint jobbak a fadobozos hangszórók, mivel sokkal szebben szól rajtuk minden. Ők értik! Az én fülem ehhez sajnos kevés ;-)
5.1-es rendszer

3.2.h.) Képbeolvasó / Scanner

Fényképet, rajzot, szöveget, vagy bármi hasonlót be lehet olvastatni a számítógépbe. Eredetileg volt a dobszkenner, ahol a lézersugár egy stabil helyen volt és felette mozgott a dokumentum. A dolog igen nehézkes volt és az akkori gyenge felbontás (100-200 dpi) miatt nem tűnt túl sikeresnek.
Ekkor jött egy kicsit sikeresebb verziója, a kézi szkenner. Ezek mára gyakorlatilag teljesen eltűntek a számítástechnika-üzletek polcairól. Távoli rokonaikkal viszont lehet találkoznia a komolyabb bevásárlóközpontok pénztáraiban, de az ottani nevük: kód-leolvasó.
A leggyakoribb az A/4-es lapscanner. Itt már a fénycsík mozog a stabil dokumentum alatt és a felbontás is drasztikusan javult.
Lényeges a felbontási képessége és a beolvasható színek száma, valamint a színhűség. Árak: 10 ezer forinttól a (csaknem) végtelenig terjedhetnek. Ajánlott márkák: Hewlett-Packard, Mustek, Canon,...
Az alkalmazások közül érdemes megemlíteni, hogy egyre több grafikus program képes kezelni a szkennereket. Itt nem csak a "régi motoros" grafikus nagyágyúkra gondolok (Corel, Adobe PhotoShop), hanem a feltörekvőkön (pl.: JASC Paint Shop Pro) keresztül egészen a magukat komolyan vevő ingyenesekig. (pl.: IrfanView).
A képek után érdemes foglalkozni az ún. OCR-programokkal is. (OCR = Optical Character Recognition = optikai karakterfelismerő) A legtöbb korai szkennerhez csomagoltak egy amerikai alkalmazást (Caere), amely az angol nyelvű dokumentumok újragépelését tette feleslegessé. Erre felbuzdulva pár magyar programozó gondolt egy nagyot és megírta az akkori legjobb OCR-alkalmazást, amely az OCR 3. szava alapján a Recognita nevet kapta. A programot nyilván nem a szűk magyar piacra tervezték, hanem fokozatosan beleraktak minél több európai nyelvet, így szépen piacvezetők lettek. Maga a Recognita eleinte csak egyszerű karakterfelismerő volt és pár betűtípust tudott felismerni - persze egyesével. Aztán az egyre javuló felbontást kihasználva a programok elkezdték megtippelni a legvalószínűbb megoldást a nem értelmezhető karaktert. Természetesen az állandó versenyhelyzet szülte a következő lépést, melyben az egyes karakterek után egy megbízható szófelismerőt is ráeresztettek a szövegre. A következő lépés természetesen egy teljes körű helyesírás-felismerő bevetése lett. A Recognita sikeressége láttán lépett az amerikai vetélytárs és szépen felvásárolta a magyar ellenfelét, így egyesítette a két felismerő-motort. Az ötlet jó, de én nagyon sajnálom a "Recognita-OmniPage" nevű - immár amerikai - programot.
Scanner nyitott állapotban - telefonnal
3.11. kép: Scanner egy nem odaillő tárggyal

3.2.i.) CD = Compact Disk

Forrás: Corel9 CD Ez a floppy-k, illetve a hard disk-ek után megjelent technika. Alapértelmezésben egy kicsi, fényes lemezről (ez az a bizonyos CD) olvas be adatokat. Fizikai alapja, hogy a CD egyik oldalán különböző mélységű bevágások vannak körbe-körbe. A lemez nagy sebességgel forog és egy vékony lézersugár olvassa le ezeket a bemélyedéseket, így értelmezi az adatokat.
Az első CD piacra dobása: 1980. Sony-Philips együttműködés keretében. A szabványos CD 120 mm átmérőjű és 1,2 mm vastag. Forgási sebességük: 150 KByte/sec. Ez volt az Audio CD és az 1x-es CD-ROM sebessége. Ehhez képest ma csak elvétve lehet 32-szeresnél kisebb sebességűeket kapni!
Bal oldali kép forrása: CorelDraw9 CD
CD-ROM meghajtó
3.12. kép: CD-ROM meghajtó
Többféle változata is ismert. A leggyakoribbak a következők:

Music CD = Zenei CD

Sony EX-190 Walkman Sony DCJ-01 CD-Walkman 74 percnyi zenét tartalmazhat kiváló minőségben, természetesen sztereó módon lejátszhatóan. A kereskedelemben csak lejátszható Audió CD-k kaphatóak. A lemezt nem lehet felülírni és körülbelül 10 000 lejátszás, vagy kb. 10 évnyi használat után jelentkezik egy kicsit érezhető minőségromlás. Küldése postai úton igen egyszerű és olcsó. Megfelelően becsomagolva nem sérül és a mágneses elvű tárolókkal (floppy drive, hard disk) szemben nem érzékeny a mágneses tér erős változásaira. Árai igen változóak, de megfigyelhető egy meglehetősen erős árcsökkenés. A könyv megírásakor 400-20000 forintig lehetett kapni zenei CD-ket. Egy normális minőségű CD-lejátszó ára 5-25 ezer forint.
A technikai lehetőségek bővülése határtalan, mivel a sétálómagnók (balra: Sony EX-190 Walkman - Forrás: sony.hu) után megjelentek a hordozható CD-játszók is. A jobb oldalon látható 2003-as luxusmodell (Sony DCJ-01 CD-Walkman - Forrás: sony.hu) a következőket tudja: MP3-lejátszás, rázkódásvédelem, ID3-kijelzést a távvezérlőn és a készüléken, 32/24 órás üzemidő, digitális Mega Bass hangzásfokozás és CD-R/RW kompatibilitás.
Már megjelentek a 80, illetve a 99 percnyi zenét tartalmazó korongok is!
Ajánlott márkák: Sony, Philips, Matshushita (Panasonic), Mitsumi, ...

CD-ROM

Alapértelmezésben 650 MByte-nyi anyagot tartalmazó számítógépes CD. Csak olvasható, és az eredeti szabvány szerint nincs lehetőség a CD-lemez (újra)írására. Óriási előnye, hogy rengeteg adatot lehet vele egy igen kicsi helyre összezsúfolni és igen könnyedén továbbítani. Főbb felhasználási területe: óriási változatlan adathalmazok, lexikonok, törvénytárak, telefonkönyvek, program-installációs csomagok tárolása. Mivel a CD-k gyártása igen egyszerű és nagyobb tételben olcsóbb, mint a régi floppy-ké; ezért egyre inkább CD-n kapható minden egyes eszköz meghajtója...
Minősége és sérülékenysége ugyanaz, mint a zenei CD-knek. Egy CD-ROM lemez ára igen változó. Többnyire pár száz forintért már lehet kapni a legtöbb számítógépes újság mellékleteként is! Természetesen vannak komoly programcsomagok, melyeket 1-2 CD-n adnak ki. Ezek ára a pár ezer forinttól a csillagos égig terjedhet. Egy számítógépbe építhető CD-ROM meghajtó (CD-ROM drive) ára 5 és 25 ezer forint között mozog. A kezdeti alaplejátszási sebesség (1-szeres) helyett már forgalomba hoztak sokszor gyorsabban forgó lejátszókat, például: 10-szeres, 16-szoros, 20-szoros, 24-szeres, 32-szeres, 40-szeres, 50-szeres...
Ezek a sebességek csak elvileg ekkorák, mivel a gyakorlatban nem lehet igazán elérni a 24-szeres CD-ROM-ok esetén az elméleti 3,5 MByte/sec sebességet. A számítógépes CD-ROM természetesen le tud játszani zenei CD-ket is.
A 80 perces audió-CD-nek megfelelő méret: 700 MByte.
A 99 perces audió-CD-nek megfelelő méret: 800 MByte.
Ajánlott márkák: Sony, Philips, Matshusita (Panasonic), ...

CD-R és CD-RW

Eleinte csak az olvasható CD-k voltak forgalomban és nagyon komoly összegekért lehetett csak CD-írót kapni. Manapság (2003-ban) egy egyszerű CD-olvasó ára 6000 Ft, míg az íróé csupán 18000. A CD-R egyszer írható, míg a CD-RW többször is - általában 10-1000-szeri írásra nyújtanak lehetőséget, de ez lehet sokkal kevesebb és több is. A technika előnye és hátránya egyszerre a könnyű kezelhetősége, hiszen van olyan program, amivel simán le lehet másolni nem körültekintően védett CD-ket. Egy apróságra azért kell vigyázni! Bármilyen CD-ROM tapasztalat szerint az újraírt CD-ket tudja a leglassabban lejátszani.

VIGYÁZAT!

Az illegális program- vagy zenemásolást a törvény bünteti! Csak szigorúan ingyenes és törvényes dolgokat másoljunk!
Még valami: az árverseny következtében előfordulhat, hogy a nagyobb áruházakban vett CD-író mellé nem kapunk (jogtiszta) CD-író programot, csak egy driver-CD-t. Ilyenkor érdemes körülnézni az interneten ingyenesen használható, vagy nagyon olcsón regisztrálható égető-programért. Ilyenek lehetnek az Alcohol 120%, az Easy CD Creator vagy a Nero.

Javasolt márkák meghajtóra: Sony, Philips, Yamaha, Matshusita (Panasonic), ...
Lemezre: TDK, Philips, 3Com, Sony, Fuji, Maxell,...

- MiniDisc

Sony MZ-N 710 Live 3in1 A CD-lemezek és a játszók nagy mérete okozta a kisebb méretű, ámde könnyebben hordozható MiniDisc-ek elterjedését. Ezek a kicsiny lemezek a hagyományos 120 mm átmérőjű lemezekhez képest csupán feleakkorák és a felbontásuk is mindössze 120 MByte. Eme lemekezből is persze létezik írható, sőt újraírható is. Ám a lényegük: sportoláshoz kiválóan alkalmassá tette pici méretük és nagyszerű hordozhatóságuk!
Érdekes, hogy a Sony technikája lehetővé teszi, hogy a MiniDisc-en is rögzíteni lehessen a hagyományos CD-n megszokott 650 MByte-ot, ám ekkor le kell mondani arról, hogy a MiniDisc-et a hagyományos CD-játszókban is le tudjuk játszani. Alapértelmezésben az újraírható "törpelemez" tartalma minőségromlás nélkül legalább 1000-szer módosítható, illetve törölhető!
Balra a Sony MZ-N 710-es MiniDisc-lejátszója látható, míg jobbra használat közben egy "Live 3in1" nevű technikai mütyür.

- DVD = Digital Video Disk vagy Digital Versatile Disk

Ez egy igen jó technika, csak az a kár, hogy nincsen egységes világszabvány. A világot a vezető gyártók 6 területre osztották és így minden egyes területen külön-külön kell megépíteni a gépeket és a meghajtókat. (1: USA, 2: Európa;...) A piac felosztása a gyártók szempontjából érthető lépés volt, de a felhasználók már kevésbé örülnek ennek. A legtöbb asztali DVD-játszó esetén a területi kódot néhány (jellemzően: 5-10) alkalommal át lehet állítani, de ennek a "kánaáni" állapotnak sajnos hamar szakad. Ellenben a számítógépbe épített DVD-játszók esetén léteznek olyan programok, melyek ezt a számot végtelenítik, bár ezek illegálisak!
A dolog lényege, hogy egy teljes mozifilmet sikerüljön rápréseli egy CD-formátumú lemezre. Külsőre azonos a hagyományos CD-vel, ráadásul a leolvasási technika is ugyanaz. Ehhez természetesen a hagyományos CD-k felbontását kellett nagyságrendileg növelni, a forgási sebességet alaposan fel kellett gyorsítani, valamint a teljes képernyős lejátszás miatt a kábelek és processzorok átviteli sebességét kellett nagyságrendileg megnövelni. Méretben 1 DVD 4.7 GByte-os. Furcsának tűnhet, de a DVD-ben lehet kétoldalast is létrehozni - persze akkor le kell mondani a lemez feliratáról! Jelenleg egy DVD-lemezre jelenleg könnyedén ráfér egy videófilm profi minőségben és házimozi hangrendszerrel! Egy mai gépnek természetes alkatrésze a DVD-játszó, melynek az ára folyamatosan esik. Sajnos a gépbe építhatő DVD-játszók mellé a legtöbb gyártó nem csomagol DVD-játszó programot. A legtöbb esetben ezt az internetről kell beszerezni, vagy megvenni valahol, bár vannak ingyenes DVD-játszók is! Szerencsére a kezdeti DVD-írók iszonyú árai meredeken esnek lefelé. A piac sajnos itt sem egységes, mivel két különféle szabvány létezik, mégpedig a DVD-R és a DVD+R. Felbontásban mindegyik 4.7 GByte, de a két szabvány (egyenlőre) nem érti meg egymást. Persze megjelentek az újraírható DVD-k is (DVD-RW, illetve DVD+RW). Érdekes fejleménye a magyar számítástechnikai lapok piacának, hogy pár lap 2002/3 folyamán lehetővé tette, hogy az esetenként 2-3-4 CD-n terpeszkedő melléklete helyett 1 db DVD-t lehessen kérni, melyen egy teljes film mellett megtalálhatóak a CD-melléklet anyagai is.
Természetesen a DVD-meghajtók is le tudják játszani az alapvető CD-formátumokat!
Ajánlott márkák: Sony, Philips.
Technikai érdekességként a laptopok szűkös helyigénye következtében megjelentek az úgynevezett kombó-meghajtók is (Combo Drive). Ezek egy dobozban egyesítik a CD-írókat a DVD-játszókkal.

3.2.j.) TV-kártya

Forrás: http://www.allproducts.com.tw/sup006/tekram/m205.html Egyes komolyabb teljesítményű videókártyák rendelkeznek TV-kimenettel. (TV-Out) Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a klasszikus monitor által megjelentetett jelet átvezérelhetjük a TV-re.
Egyre több PC-ben jelenik meg a TV-tuner kártya. Ez az apró (2003-ban még elég drága) eszköz lehetővé teszi, hogy a számítógép képmagnóként (is) üzemelhessen. Gyakorlatban az eddig a televízióba dugott bemeneti kábelt a számítógépbe kell dugni és 1-2 segédporgram hatására már élvezhetjük is az adást a monitoron. Ha csak erről volna szó, akkor még elég keveset érne. Ellenben a PC-ken a megjelenített adást fel is vehetjük. Ehhez szükséges egy komolyabb teljesítményű processzor és célszerű egy CD- vagy DVD-írót is beszerezni. Persze alapvető szükséglet, hogy kábeltelevíziós előfizetéssel vagy jó minőségű videómagnóval is rendelkezzünk... (Kép eredetije: http://www.allproducts.com.tw/)
Részletesebben: 23.13.: TV-tuner kártyák

3.3. Játékosok számára

3.3.a.) VR-sisak

Forrás: http://www.autointell.com/news-2000/April-2000/April-25-00-p6.htm A CPU-k és a grafikus programok egyre nagyobb teljesítménye, valamint a megszállott játékosok ("hard gamers") igényei alapján sikerült egy egszen különleges technikai eszköz, a virutális realitás-sisak (angolul: VR-Hat) kifejlesztése. A klasszikus motoros bukósisakra erősen hasonlító szerkentyűben van egy borotvaéles, nagy felbontású, és megfelelően gömbölyített képernyő, valamint egy miniatűrizált térbeli hangzást megvalósító hangszóró-rendszer. Nem csak a megjelenítés fontos, hanem az irányítás is, így a sisakhoz hozzátartozik egy jobbkezes manipulátor-kesztyű, melynek segítségével lehet az interaktív funkciókat szabályozni. (Képen a sisak és látványa. Eredetije: http://www.autointell.com/
Az első szabványú, teljesen zárt sisakokhoz képest 2000 után kezdtek divatba jönni a fejbőrnek sok levegőzési lehetőséget adó pántszerű sikakok. Eme technikai eszköz viszont nem igazán vált népszerűvé, bár a "Virtual Reality"-szimulátor játékok igazán népszerűekké váltak...

3.3.b.) Joystick

Forrás: http://gikyou08.shinshu-u.ac.jp/kyouzai/kyouzairon/joystick.html Még a korai, PC-előtti gépekben vált népszerűvé ez az eredetileg repülőgépek irányítására szolgáló eszköz; amely a PC-k fejlődése nyomán persze átkerült ebbe a körbe is. A kezdetleges modelleken csak 4 irányú érzékelő volt (előre-hátra-balra-jobbra) és egy tűz-gomb, amivel a legtöbb játékban az ellenséget lehetett irtani. A komolyabb modelleken sorra jelentek meg a további gombok és az érzékelés is egyre kifinomultabb lett. 2000 után kezdtek elterjedni az erővisszahatós modellek ("Force Feedback"), melyekben a botkormány egyre erősebb döntéséhez egyre nagyobb erő kell! Eme modelleken a gombok már természetesen programozhatóak és igen kifinomult a technológiai megvalósítás is! (Kép eredetije: http://gikyou08.shinshu-u.ac.jp/)
Alkalmazási területük elsősorban a repülős-űrhajós szimulátorjátékok garmadája. Áruk már egészen jó, mivel pár ezer Forinttól már kapható elfogadható minőségű "örömbot". (Magyarázat: joy=öröm; stick=bot)
Játékok például: Microsoft Flight Simulator

3.3.c.) Kormány és pedál

Forrás: http://www.reset.bg/wheel_formula.htm A valósághű szimulátor-játékok másik nagy kategóriája az autóvezetős-, illetve versenyzős játékok. A komolyabb modellek persze itt is erő-visszahatósak a valósághűbb kormányozhatóság kedvéért. Egyes modelleken megtalálható a sebességváltó is, ám előszeretettel lespórolják a kuplung-pedált. Ez utóbbi talán érthető is, hiszen a legfőbb piacnak számító USA területén elég ritkák a kézi váltós autók...
A száguldáshoz persze kell egy minél jobb minőségű pedál, illetve egy jobb kormány. Ezután már nem kell más, csak padlógáz és komoly versenyszellem!
(Kép eredetije: http://www.reset.bg/wheel_formula.htm Játékok például: Nascar Racing, Forma-1, Grand Theft Auto,...

3.1 kérdés: Melyek a legnevesebb processzor-gyártók?
3.2 kérdés: Milyen főbb jellemzői vannak a monitoroknak?
3.3 kérdés: Hány színt takart a HiColor, illetve a TrueColor kifejezés?
3.4 kérdés: Mekkora nyomás van a HDD belsejében?
3.5 kérdés: Mit jelent a HDD rövidítés?
3.6 kérdés: Hol van a legközelebbi neves HDD-gyár?
3.7 kérdés: Milyen floppy-t szerelnek egy mai átlagos gépbe és milyet lehetne még kérni?
3.8 kérdés: Milyen billentyűzetek vannak?
3.9 kérdés: Milyen különleges eszközei vannak a Microsoftnak?
3.10 kérdés: Mi a NetMouse?
3.11. kérdés: Hogyan kell fogni az egeret?
3.12 kérdés: Milyen nyomtatócsaládok vannak?
3.13 kérdés: Mennyibe kerül egy átlagos hangkártya?
3.14. kérdés: Milyen írható CD-típusok vannak?
3.15. kérdés: Mennyi zene fér rá az egyszer írható CD-re?
3.16. kérdés: Mi a DVD?

Köszönet: Szeretném kifejezni külön köszönetemet Pencsné Mészáros Erzsébet kollégámnak a fényképezésben való közreműködésért! A forrás megjelölése nélküli képek a Jáky József Műszaki Szakközépiskola (Székesfehérvár, Deák F. u. 11.; Web cím: http://www.jaky.hu/)  digitális fényképezőgépjével készültek!

Felhasznált irodalom: