Tamás Ferenc: Kábelek és hálózati eszközök

Többen is kérdezték, hogy mikor milyen kábelre van szükségük, így úgy érzem, hogy itt az ideje egy telefonon és/vagy hálózati kábelekről szóló összefoglaló cikknek.
Frissítés: menet közben a cikk az informatikus tanulók/hallgatók kérésére kibővült az OSI-ISO és a TCP/IP modellekkel, valamint a legfontosabb csatlakozó típusokkal; továbbá meg is újult.

Fontosabb telefonos kábelek

Bell-Cable Nos, a legelső telekommunikációs kábelt Alexander Graham Bell találta fel 1876-ban a telefonnal együtt, mivel csak így lehetett megvalósítani a telefon hangátvitelét. A legelső telefonok a telegráfok által (is) használt drótokat vették igénybe. Anyaguk jellemzően réz volt, de sokszor használtak alumíniumot is. Az 1880-as években azonban több városban is kifejlesztették a városi villamos-hálózatot a jobb tömegközlekedésért, ám az új vezetékek zavarokat okoztak a telefonok átvitelében. Hamarosan a villamos energia átszőtte a városokat, így az eddigi telefonkábeleket minőségileg meg kellett újítani, mivel a szolgáltatásuk elégtelennek bizonyult. A mérnökök ötlete az volt, hogy a már elektromos átvitelre amúgy is használt póznákon vigyék a telefonkábelt is, de ez csak úgy működött, ha a telefonkábelek kaptak megfelelő szigetelést. A korai vezetékek jobb átvitelt biztosítottak, ha a póznák tetején a kábeleket keresztezték kb. 4-szer kilométerenként. (Kép eredetije: http://en.wikipedia.org/wiki/Twisted_pair)

Az ilyen periodikus kábelcsere időnként még most is fellelhető, de egyre ritkábban.

A következő átviteli módot megint Alexander Graham Bell találta fel 1881-ben. 1900-ra az egész amerikai telefonvonal-hálózatot felújították és a kábeleket kicserélték csavart érpárra (angolul: TP = twisted pair) vagy jobb minőségű távolsági átvitelt is biztosító, áthallás-mentes kábelre. Napjainkban több millió kilométernyi sodrott érpár van a világon, melyek biztosítják a vezetékes telefontársaságok hang- és adatátvitelét. Hivatalosan a CAT1-es kábel átviteli sávszélessége 0,4 MHz és a mai, modern modemes adatátvitelhez már alkalmatlan.

Csavart érpár

(Kép eredetije: http://www.hyperline.com/catalog/cable/utp1-c5e-s-cross.shtml)

A következő technológiai lépést a CAT2-es 4 MHz adatátvitelt lehetővé tevő kábel jelentette.

Telefonkábel

(Kép eredetije: http://elektroexpressz.hu/spd/unas_400847/ET6504CCA_4_eres_telefon_vezetek_Szin_feher )

A mai, digitális korban a telefonok már min. 4-eres kábellel működnek, melyek képesek a jó minőségű hang- és adatátvitelre egyaránt. Két típusa van: a CU és a CCA. A CU kábelek belső szerkezete teljesen réz, kiváló elektromos vezetési tulajdonságokkal. A CCA kábel, rézzel bevont alumínium vezetőből épül fel. Itt a réz bevonat javítja az elektromos paramétereket az alumínium nem annyira jó vezető, mint a réz, ezért erre részben "hordozóként" tekintünk. Árban jelentős különbségek vannak, a réz vezetős CU kábel drágább, mint a CCA. A hagyományos elvárásoknak általában a CCA kábel meg szokott felelni és költséghatékonyabb is, mint a rézkábel. 2022. októberi árakon az elektroexpressz.hu honlapján kábel 2 méteres része 120 Ft.

A kábeleket általában RJ11-es (angolul: Registered Jack) csatlakozó zárja le, melynek darabja 14 Ft körüli, míg a csatlakozó aljzat pár száz Ft közötti összegbe kerül. Gyakori, hogy az aljzatra nem egy, hanem több telefonkábelt is lehet csatlakoztatni.

RJ-11 RJ11 dugó

(Kép eredetije:
http://www.jebcable.com/prod-18.html)

RJ-11 dupla

RJ11 dugó kettős aljzat

(Kép eredetije:
http://www.cablewholesale.com/specs/telephone-adaptor/pa-6p6c-st.htm )

Fontosabb hálózati kábelek

UTP= Árnyékolatlan csavart érpár (angolul: unshielded twisted pair)

Ez a leggyakrabban alkalmazott kábeltípus a hétköznapi Ethernet hálózatokon. Az UTP kábel maga 4 réz alapú érpárból álló átviteli közeg. A kábelnek mind a 8 vezetéke szigetelőanyaggal van körülvéve, valamint a vezetékek párosával vannak összesodorva, így csökkentik az elektromágneses és egyéb (pl.: rádiófrekvenciás) zavaró jeltorzító hatást. Maximális átviteli távolság: 100 méter.

UTP

(Kép eredetije: http://www.argep.hu/trend/CAT5/CAT-5-falikabel.html)

Mivel elég olcsó és igen könnyen telepíthető, ezért igen széles körben elterjedt a használata. Előnye a kis átmérője és az igen könnyű használata, ám hátránya az árnyékolatlanságból eredő esetleges háttérzaj, valamint a meglehetősen kicsi átviteli távolság. 2022. októberi árakon métere kb. 80 Ft.

A kábelvégeken 8P8C (hibásan: RJ-45) csatlakozók találhatók, amellyel a hálózati eszközökhöz csatlakozik. Ennek ára 2022. októberi árakon kb. 50 Ft. A csatlakozót biztonsági okokból bele kell foglalni egy (általában műanyag) törésgátlóba. A következő képen egy kész csatlakozó és egy ilyen törésgátló foglalat látszik.

RJ-45

(Kép eredetije: http://szupertablagepek.com/high-speed-ultra-thin-pc-hub-rj45-8p8c-ethernet-cat6a-flat-lan-cable-1m-blue és http://www.shopmania.hu/alkatreszek-vezetekek-adapterek/p-06-utp-rj45-toresgatlo-8410858)

A kábeleket kategóriákba sorolják, melyeket CATx jelzéssel látnak el, ahol x = 3, 4, 5, 6. A felsőbb kategóriás kábelek visszafelé kompatibilisek.

Összefoglaló táblázat a különféle kábelekhez:

Típus	Csatlakozó	Adatok	Leggyakoribb alkalmazás
CAT1		2 Mbps; 0,4 MHz	Telefonkábel és modem (2 érpár)
CAT2		4 Mbps; 4 MHz; 84-113 ohm	Régebbi terminál-rendszerek
CAT3	BNC	10 Mbps; 16 MHz; 100 ohm; 100 m	10BASE-T és 100BASE-T4 Ethernet
CAT4	BNC és UTP	20 Mbps; 20 MHz; 100 Ohm; 100 m	16 Mbps Token Ring;
CAT5	UTP	100 Mbps; 100 MHz; 100 Ohm; 100 m	Főleg csillag-topológiánál; 100BASE-TX és 1000BASE-T Fast Ethetnet
CAT5e	UTP	100 Mbps; 100 Ohm; 100 m	Megegyezik a CAT5-tel, de annál jobban tesztelt
CAT6	UTP	1000 Mbps; 250 MHz; 100 Ohm; 100 m	10 GBASE-T Ethernet optikai hálózat
CAT6a	UTP	1200 Mbps; 500 MHz; 100 Ohm; 100 m	A CAT6 újabb típusa
Class F	S/FTP	600 MHz; 10 Gbps	Telefon, kábeltelevízió, 1000BASE-TX Ethernet ugyanazon kábelen.
Class Fa	S/FTP	1000 MHz; 10 Gbps	A Class F újabb verziója

1. megjegyzés: a modern kábelek esetén a 100 méter kicsi távolságnak tűnhet, de gondoljunk csak arra, hogy ez a távolság PC és router között lesz, a többi (pl.: router-szerver) már a szolgáltató gondja!

2. megjegyzés: Egyes kereskedők a Class F-es kábelt CAT7-ként adják el, illetve a jobb minőségű CAT6a kábelt (is) CAT7-ként árulják.

Az UTP kábelek fontosabb típusai:

Egyenes kötésű (link):

- PC – kapcsoló

- Kapcsoló – router

- Hub - PC

Keresztkötésű (crosslink):

- Kapcsoló port – kapcsoló port

- Kapcsoló port – hub

- Hub – hub

- Router – router

- PC – router

- PC - PC

Megjegyzés: egyes modern eszközök (hub, router, switch) képesek cserélni, tehát, ha egyenes kötésű kábelt csatlakoztatnak rá a várt crosslink helyett, akkor a vason belül történik meg a csere. De erre a tulajdonságra nem szabad biztosan számítanunk!

Beszerelés szerint megkülönböztetünk fali (wall cable) és lengőkábelt (patch cable), melyet a gyakorlatban mindössze annyiban különböznek, hogy a fali kábelt minimális vagy éppen semekkora mozgásra sem tervezték, míg a lengő (patch) verziónál belefér némi mozgás, mivel a védőburkolata nem olyan merev. A lengőkábel általában réz sodrony, míg a falikábel többnyire tömör réz ereket tartalmaz, emiatt a csatlakozó is eltérő lehet. A hivatalos bekötési szabályzat azt is előírja, hogy a fali csatlakozótól a lengőkábel legfeljebb 5 métert tehet meg a gépig, bár léteznek ennél hosszabb, nem szabványos kábelek is. A fali kábelt a TIA/EIA-568-A míg a lengő kábelt az előzőtől csak színkiosztásban különböző TIA/EIA-568-B szabvány szerint kell mindkét végén bekötni. A bekötési színsorrendet 568-A típus esetén a következő rajz mutatja:

T-568A

(Kép eredetije: http://www.bsselektronika.hu/index.php?w=oaDdXV7hzh)

568-B típus esetén pedig a következő:

T-568B

(Kép eredetije: http://www.bsselektronika.hu/index.php?w=oaDdXV7hzh)

A harmadik verzió az ún. cross-kábel, ami alapvetően két azonos eszköz között teremt összeköttetést. (Lásd a fenti táblázatot!)

Cross kábel

BNC kábel

BNC Ez a fajta kábel még a helyi Ethernet hálózaton kialakulásakor volt gyakran használt, de mostanra gyakorlatilag kihalt. A BNC-csatlakozós hálózatok leginkább 1/10 Mbps-os sebességgel rendelkeztek, de gyakori volt a 10/100-as is.

(Képen: BNC csatlakozó; kép eredetije: http://www.ldsz.hu/termekek/reszletes/385 )

A BNC csatlakozós gépek esetén a legegyszerűbb kialakítás szerint a gépig kell vezetni 1 kábelt, majd a géptől tovább egy másikat. Magának a gépnek a bekapcsolását egy „T”-alakú kábeltoldóval lehet megoldani.

BNC toldó

(Képen: BNC T-csatlakozó; Kép eredetije: http://www.monacor.hu/kateg%C3%B3ria/bnc-1.html )

Az eredeti szabvány szerint a BNC-s kialakítású Ethernet hálózatok sínvégeit egy-egy 50-75 Ohm-os ellenállással kell védeni. A manapság divatos és elfogadott lokális hálózat-építési szokások szerint ez az eljárás mellőzött, mivel sokkal egyszerűbb és elfogadottabb az UTP-s csatlakozójú csillag-topológiájú hálózatok kiépítése.

Kábelcsatorna

Látszólag ez a leglényegtelenebb eszköz, de a gyakorlatban igen fontos lehet! Például otthon vagy irodában sem mindegy, hogy a kábel(ek) simán a földön futnak vagy esetleg valami esztétikus csatornában helyezkednek el. A gyakorlatban a lakáson belül egy-két kábel nem szokott gondot jelenteni, de igen fontos, hogy az elvezetést mindig a fal mellett, illetve a bútorok alatt sikerüljön megoldani. Ha valami látványos helyen kell keresztülvezetni, akkor mindenképpen illik egy kábelcsatornát is felszerelni.

Más a helyzet az irodában, ahol a sok számítógép miatt több kábel is fut egyszerre. Itt már igen fontos, hogy a fal melletti kábelek ne lógjanak össze-vissza, hanem valami esztétikus formában legyenek összecsomagolva. Legegyszerűbb megoldás a szinte minden elektronikai boltban pár forintért kapható műanyag kábelkötegelő.

Kábelkötegelő

(Kép eredetije: www.polimpex.hu)

Használata is igen egyszerű, mivel a lehetséges kábelek köré kell tekerni, majd meghúzni akkora erővel, hogy az összekötözött kábelek ne törjenek meg. Eltávolításához elegendő egyetlen kés vagy olló, amivel egyszerűen szét kell vágni a kábelkötegelőt. Magát a kábeleket pedig érdemes egy, a szobához illeszkedő színű kábelcsatornába rakni. Ilyenből igen sokfélét lehet kapni az interneten. A fali csatorna vagy ragasztható, vagy falba fúrható és a teteje általában simán lepattintható, illesztve visszailleszthető. Ára: 300-400 Ft/méter 2022. októberében.

kábelcsatorna

(Kép eredetije: http://agendaage.hu/ )

A másik fajta a taposócsatorna, ami bár 50-200 %-kal drágább, de a padlóra sajnos csak ilyent lehet rakni. Nagyon fontos, hogy ez a kábelcsatorna feltétlenül bírja a nehezebb munkatársak súlyát, illetve a sokkal nagyobb veszélyt jelentő tűsarkú cipők lépéseit. Akármelyik típusú csatornára is szavazunk, lényeges, hogy a benne lévő vezetékek ne törjenek meg és az is fontos, hogy a csatornák illesztéseit esztétikusan sikerüljön megoldani.

Hálózati eszközök

Alapvetően a hálózati kapcsolatok kiépítésére a PC-k hálókártyája alkalmas. De ezzel még csak a legegyszerűbb, egyetlen gépes otthoni kapcsolat van meg. Otthonra a legegyszerűbb, pár gépes hálózatot is már igen olcsón lehet megvalósítani. Egy átlagos, magyar, négyfős háztartásban 2022.októberében 3-4 asztali gép vagy laptop van, a fejenkénti min. egy WiFi-képes telefont nem számolva. Erre már érdemes egy otthoni egyszerű WiFi-képes hálózati eszközt beszerezni. Ez a mai gyakorlat szerint egy router, amit vagy a szolgáltató ad, vagy a kliensre bízza a beszerzést, így is olcsóbbá téve magát a szolgáltatást.

Egy irodában megint más a helyzet, mivel ott 5-10 gép is gyakori egyetlen szobában és akkor még nem is beszéltünk a nagyobb cégek hálózatairól.

A zűrzavar eloszlatása miatt érdemes pár alapfogalmat tisztázni:

- Repeater: ez a legegyszerűbb hálózati eszköz, ami mindössze a jelek ismétlését és erősítését végzi. Semmilyen szűrést, illetve irányítást nem végez, csupán a jeleket erősíti fel. Az OSI-ISO modell szerint ez a fizikai rétegen valósul meg.

- Hub: a jelenlegi egyik leggyakoribb hálózati eszköz, melyet főleg csillag-topológiás hálózatok kiépítésére használnak LAN-ok esetén. A hub maga egy igen egyszerű eszköz, mely a rákapcsolódó számítógépek közötti átvitelt végzi némi erősítéssel együtt. Két főbb fajtája van: passzív és aktív hub. A passzív hub csupán a jelet továbbítja, így nem kell hozzá külön tápegység. Az aktív hub már erősíti is a jelet, így működéséhez elengedhetetlen a tápfeszültség. A gyakorlatban ezt multipontos repeaternek is hívják. Gyakori a huboknál, hogy az egymás melletti kimenetek között – többnyire valamelyik szélen – létezik egy „uplink” is, ahol a nagyobb sávszélességű központi eszköz felé mutató vezetéket kell bekötni.

Hub

(Kép eredetije: http://www.pcrxcomputing.com/)

A hubok a repeaterekhez hasonlóan az OSI modell legalacsonyabb, fizikai rétegén működnek. Az eredeti hubok ezért képtelenek bármilyen adatszűrésre vagy kezelésre. Egyre elterjedtebbek a router-tulajdonságokkal felszerelt hubok, melyek már képesek az adatok bizonyos mértékű feldolgozására.

- Switch: a kapcsolók (angolul: switches) viszont már jóval fejlettebbek, mert az egyszerű adattovábbítás helyett a switch mindig ellenőrzi a cél MAC-címét és csak utána továbbítja a megfelelő üzenetet. Így a switch csökkenti a domainek közötti forgalmat, illetve megakadályozza az esetleges torlódásokat, továbbá védi az illetékes szegmenst az illetéktelen számítógépek szimatolásától. A switch a szegmensben lévő számítógépek MAC-címéről készít egy táblázatot, melyek alapján a továbbítást sokkal könnyebben képes végezni. Gyakorlatban ha a cél MAC-címe nem szerepel a táblázatban, akkor az összes elérhető szegmensbe továbbítja az üzenetet. Ha a cél címe ugyanaz, mint a forrásé, akkor az üzenet törlésre kerül.

Fizikailag a switch belsejében egy kizárólag gyors kapcsolásra és átvitelre tervezett chip található, így a hardveres támogatás miatt a switch komoly sebességeken és sok port esetén is jó teljesítményt képes nyújtani. Ezen tulajdonság miatt néha intelligens hídnak, esetleg többportos hídnak is hívják. A legtöbb switch képes többfajta átviteli sebességet is támogatni, így ezek lehetnek 10 Mbps, 100 Mbps, vagy 1 Gbps-esek is. A leggyakoribb kapcsolási módszerek a következők: „cut-through”, azaz azonnali továbbítás; illetve „store and forward”, azaz először letölti a teljes csomagot, majd csak utána továbbítja azt.

Switch

(Képen: Switch AOCM2408POE PBN ;2016 áprilisban ára: kb. 120 ezer Ft)
(Kép eredetije: http://agendaage.hu/termek/?c=1177&i=12079)

Az OSI-modellben a switch-ek az adatkapcsolati rétegben működnek, azaz rögtön a fizikai réteg felett, így ők foglalkoznak a MAC-címek szűrésével és a megfelelő adatcsomagok továbbításával.

- Network bridge: (hálózati híd) különböző hálózati szegmenseket köt össze az OSI-modell második, adatkapcsolati rétegében. A hálózati híd az OSI-modell második, adatkapcsolati rétegében operál, ellenben a router a harmadik, hálózati rétegében tevékenykedik. Magyarul a network bridge a hardveres MAC-cím alapján irányítja az egyes adatcsomagokat, míg a router pedig a szoftveresen hozzárendelt IP-címek alapján továbbítja azokat. A különbség egyik oka, hogy a hidak általában nem tudnak különbséget tenni az alhálózatok között, viszont a routerek már igen.

- Router: (forgalomirányító) A routerek kapcsolják össze a különféle LAN és WAN hálózati szegmenseket, így gyakorlatilag az internetet is hozzákapcsolják a LAN-hoz. A routerek egyaránt ellenőrzik az ütköző tartományokat, illetve a megfelelő domain-eket.

Jobb oldali képen:

TP-Link Archer C6 Wireless router, AC1200 Gigabit, Dual-Band Router; 1200 Mbps Wi-Fi sebesség, 2.4, illetve 5 GHz-es működés, 10/100/1000 Mbps LAN/WAN. Ár: 16290,- Ft (Kép eredetije: https://www.emag.hu/tp-link-wireless-router-ac1200-gigabit-dual-band-fekete-archer-c6/pd/D0CSFCBBM/)

Ha a csomag címe a saját hálózatban található, akkor az út egyértelmű és a csomag nem kerül ki a LAN-ból. Ha viszont a csomag célállomása egy másik domain-ben található, akkor a router átadja egy másik routernek, amelyik a csomag átviteli útvonalán megtalálható. Így a router gyakorlatilag anélkül továbbítja az adatokat, hogy foglalkozna az interneten áramló rengeteg adattal. A routerek a hálózati adatkapcsolati réteget használják, hogy a belső számítógépek IP-címeit tudják maszkolni, mivel a router mögötti szegmensben lévő gépen mindannyian a router IP-címét használják az interneten való kommunikációhoz. A routerben lévő táblázatban tárolódnak a LAN-ban lévő gépek IP-címei, így a router a maszkolási eljárás segítségével képes a megfelelő címzettnek továbbítani a megfelelő csomagokat.

Az internet tömeges elterjedése miatt a routereknél komoly árcsökkenés ment végbe, mivel az egyszerű otthoni hálózatoknál is már 15 ezer Ft körüli összegért elérhető egy sima router (2022. októberi ár). Ezek a routerek képesek az otthoni hálózatok esetén az összes kapcsolat megfelelő menedzselésére, beleértve a vezetékes és a WiFi kapcsolatokat is.

A megfelelő router kiválasztásakor mindenképpen figyelni kell arra, hogy a szolgáltató ad-e ekkora sávszélességet, illetve előreláthatólag hány gépet kell majd kiszolgálni. Fontos, hogy nem az antennák száma számít, hanem a jel erőssége, valamint a belső hálózat sebessége!

- Gateway: (átjáró) Ez egy nagyon intelligens hálózati eszköz, segítségével például különféle hálózatok közötti adatátvitelt lehet megvalósítani; bár ezen hálózatok lehetnek teljesen különböző felépítésűek, illetve alapvetően eltérő megvalósításúak is. A gyakorlatban ezek a gateway-ek sokkal bonyolultabbak, mint a hagyományos routerek. Példaképpen a gateway képes az alapvetően eltérő TCP/IP, IPX/SPX, illetve az AppleTalk hálózatok közötti kommunikációra is. Az OSI rétegre nézve a gateway-ek a hálózati rétegen, illetve felette működnek, de a legtöbb forgalmat az alkalmazási rétegen bonyolítják le.

Létezik egy fontos szabály (az ún. 5-4-3), melyre a routerek, repeaterek, hubok kiépítése közben figyelemmel kell lenni. A szabály szerint egyetlen tartományon belül nem lehet több 5 szegmensnél; legfeljebb 4 repeater lehet két hoszt között a hálózatban, valamint csak 3 szegmensben lehet élő kapcsolat. Ez a szabály biztosítja, hogy a hálózaton belüli kommunikáció megfelelő sebességű legyen és a válaszidő is megfelelően kicsi legyen tetszőleges foglaltság esetén. Ha a hálózat a fenti szabálynál nagyobb terjedelmű, akkor a tartományt ketté lehet osztani egy switch vagy egy bridge segítségével.

Egy egyszerű példa otthoni hálózatra

Sok háztartásban 3-4 asztali gép vagy laptop is működik a megszokott okostelefonok vagy tabletek mellett. Ilyen esetben érdemes egy strapabíró routert beszerezni. Érdemes ragaszkodni a márkához, bár az kicsit többe kerül. Így a 2022. októberi trendek szerint a TP-Link, Asus, illetve a D-Link a népszerű és leginkább keresett termékek. Ezek árai jelenleg 15 és 30 ezer Ft közöttiek. A router kiválasztásánál fontos megnézni, hogy mindenképpen legyen rajta elegendő mennyiségű kábeles csatlakozóhely. Általános alapelv: a kábeles csatlakozás mindig megbízhatóbb, mint a zsinórmentes.

Az átlagos routereken többnyire 4 ilyen hely található, így az asztali gépek összekötése ezzel megvalósítható. Sajnos időnként megesik, hogy valamilyen okból nem lehet kábeles csatlakoztatást megoldani, így muszáj csak WiFi-kapcsolatokkal megoldani az összeköttetéseket. A legtöbb jelenlegi router bőven bírja a vezeték nélküli csatlakozási kísérleteket is, így gépenkénti WiFi kulcsokkal megoldható a jó kapcsolat. (Ezen PenDrive-méretű eszközök 2022. októberi ára kb. 6-10 ezer Ft.) Egyre több laptopnál már eleve nem is lehet vezetékes csatlakoztatást megoldani, mert hiányzik maga a csatlakozó aljzat. Napjainkban a lakásokban egyre több a mobiltelefon, amiket csak vezeték nélküli kapcsolattal lehet hálózatra kötni.

Jó ötlet: a megfelelő routert érdemes a lakás közepére helyezni, valami nem túl feltűnő helyre. Fontos, hogy ne legyen a közelben nagy elektromosságot sugárzó készülék (pl.: televízió, hűtő). Az egyes internetre vágyó készülékek kapcsolatait le kell tesztelni, hogy megfelelő sebességgel érjék el a helyi internet-elosztót.

Az már más lapra tartozik, hogy megfelelő sebességű és áru internet-kapcsolatot érdemes választani. Az egyes szolgáltatók többnyire a legnagyobb (és így a legdrágább) kapcsolatot igyekeznek felkínálni, de nem kell mindenképpen ezt választani. Többnyire elegendő a kisebb is, esetleg a legkisebb. Tapasztalataim szerint 1-2 héten belül eldől, hogy ez elég lesz-e. Ha mégis kicsi lenne a sebesség, akkor a szolgáltatók szívesen módosítják felfelé a megrendelt tarifacsomagot – hűségidőtől függetlenül.

További ötlet: az otthoni routert mindig le kell védeni megfelelően erős jelszavas védelemmel. Ez WPA2-es erősségű védelmet jelent min. 5 karakternyi jelszóval, amiben egyaránt van kisbetű, nagybetű és szám is. A legtöbb router megengedi a sugárzási csatorna választását is, de ezt nem kötelező állandóra beállítani. Sok eszköz automatikusan vált a kevésbé kihasznált csatornákra. Ha a környéken zavaróan sok jel van, akkor időnként körbe kell nézni és a legkevésbé zsúfolt csatornát kell kiválasztani alapértelmezettként.