IPv6 címek

Már a cikk elején is szó volt róla, hogy az Ipv4 tartomány elfogyott, így be kellett vezetni az IPv6-ot. Ennek lényege, hogy az eddigi 4 bájtos címtartományt radikálisan meg kellett nagyobbítani.

Az első IPv6-tal foglalkozó szabványok 1992. decemberére készültek el, majd a több változatból 1994-re született meg a jelenlegi IPv6 protokoll.

Előnyei a végfelhasználók számára:

- a jelenlegi dinamikus IP-címek helyett mindenki fix címet kaphat.

- a 128 bites címtartomány a közvetlen előd 32 bitjével szemben minden eddiginél hatványozottan több címet biztosít. Csak a nagyságrendek miatt ez kb. annyi, mintha a Szahara minden egyes homokszeme önálló IP-címet kapna.

- egy háztartást mintául véve önálló IP-címet kaphat a garázskapu, a fűtőberendezés, a tűzhely és az összes távolról vezérelni kívánt berendezés.

- viszont megjelenhetnek a fix IP-címhez tartozó károkozók is, amik az óvatlan felhasználók gépein sokkal nagyobb kárt okozhatnak, mint az eddig tűzfalakkal védett belső hálózatokon.

A címzés az eddig megszokottakkal szemben sokkal bonyolultabb lesz, mivel a megszokott 4 darab tízes számrendszerben leírt bájt semmire sem elegendő. A szabvány alapján lássunk egy példát:

2001:0123:4567:89ab:cdef:0000:0000:0001

Itt nyolc darab tizenhatos számrendszerben leírt dupla-bájt (szó) látható, ráadásul az egyes számok nem kis-nagybetű érzékenyek. Viszont a fenti cím rövidíthető, mivel a 0000 kódrészlet simán leírható 1 darab 0-val is. Így a rövidebb verzió: 2001:0123:4567:89ab:cdef:0:0:0001

Még egy rövidítési lehetőség is van. Lássuk a következő címet:

2001:0000:0000:0000:0000:0000:0101:2345

Itt a sok 0000 részlet helyett be a következő írásmód is megengedett:

2001::0101:2345, ahol a „::” jel között annyi 0000-t kell beilleszteni, ami éppen kiegészíti a megfelelő hosszra a kívánt címet.

A szabványnál figyelembe kellett venni az IPv4 és az IPv6 közötti átjárási lehetőséget, így az IPv6 utolsó négy bájtját le lehet írni a hagyományos IPv4-ben megszokott módon is. Lássuk ezt példával:

az IPv4-ben használt 192.168.0.1 helyett IPv6-ban lehet használni a következőt:

::ffff:192.168.0.1.

Gyakorlatban a mai eszközök többsége már IPv6-ot használ, mivel a régi IPv4-es szabvány mára elavult lett. Az átjárhatóság és a visszafelé kompatibilitás miatt azért sokáig érvényben marad ez a kettős címzés is!

Geolokáció

A mai informatikában igen gyakran ajánlják fel az egyes eszközök, hogy a helyadatokért cserébe minél pontosabb navigációt (meg persze reklámokat) kapjunk. Például az eszköz IP-címéből meghatározható az ország, a város vagy az irányítószám, így meghatározható az eszköz földrajzi helyzete. Más módszerek közé tartozik a Wi-Fi hotspotok vizsgálata,[3] a MAC-cím, a kép metaadatai vagy a hitelkártya-információk.
Számos ingyenes és fizetős előfizetéses földrajzi helymeghatározási adatbázis létezik, melyek között van ingyenes, illetve előfizetéses is; ráadásul ezek különféle pontossággal rendelkeznek. Ezek az adatbázisok általában IP-címadatokat tartalmaznak, amelyek tűzfalakban, hirdetési szervereken, útválasztásban, levelezőrendszerekben, weboldalakon és más automatizált rendszerekben használhatók, ahol a földrajzi helymeghatározás hasznos lehet.
Az IP-címadatok elsődleges forrása a regionális internetes nyilvántartások, amelyek az IP-címeket a saját szolgáltatási régiójukban található szervezetek között osztják ki és osztják szét, pl. afrikai, európai, ázsiai, amerikai központ.
Másodlagos forrásnak számítanak a felhasználók által beküldött adatok, amelyekben pl. egy időjárási weboldal a felhasználó városának nevét kéri a pontosabb kiszolgálás érdekében. További forrás lehet a Wi-Fi helymeghatározó rendszere (Wi-Fi BSSID vizsgálaton keresztül), illetve a szomszédos Bluetooth eszközök használata is.

 

© TFeri.hu, 2015
Felújítva: 2016. febr., 2018.jún. és 2022.jún.

 

Használt irodalom:

- http://support2.microsoft.com/kb/164015/hu

- https://technet.microsoft.com/en-us/library/cc958825.aspx

- http://szabilinux.hu/tcpip2/index.html

- http://www.fuvesi.com/halozatok/ip.html

- http://en.wikipedia.org/wiki/IP_address

- http://www.subnetmask.info

- http://www.ostelsat.hu/hogyan_kell_helyesen_konfiguralni_a_routert__bib503.htm

- http://www.webhostingtalk.com/showthread.php?t=48270

- http://www.remenyikzs.sulinet.hu/cisco/labor/ipkonf.html

- http://pcworld.hu/hardver/hogyan-allitsuk-be-utvalasztonkat.html

- https://www.isc.org/downloads/dhcp/

- http://sourceforge.net/projects/dhcpserver/

- http://www.hanewin.net/dhcp-e.htm

- http://alternativeto.net/software/free-dhcp-server/

- http://szabilinux.hu/dns/

- http://www.softwareonline.hu/art3090/domain_name_system_dns_bemutatasa.html

- http://docwiki.cisco.com/wiki/IPv6

- http://ipv6.niif.hu/m/DSL_cisco_config

- http://en.wikipedia.org/wiki/IPv6

- https://en.wikipedia.org/wiki/MAC_address

- http://www.stud.u-szeged.hu/Molnar.Norbert/szghalo_w08.pdf

- https://en.wikipedia.org/wiki/Internet_geolocation

- https://www.dnsstuff.com/scan-network-for-device-ip-address#how-to-find-all-ip-addresses-on-a-network