Atombombák
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Atombombák
Az emberiség történetének évezredei alatt számtalan fegyvert fejlesztettek ki, de kegyetlenségével, brutalitásával és hatékonyságával mind közül kiemelkednek az atombombák. Pontosabb megfogalmazás szerint az atombombák több fajtáját egybefoglalóan nukleáris bombáknak hívjuk. Jelen cikk ezt a tömegpusztító fegyverfajtát mutatja be. (Kép eredetije: https://www.flickr.com/photos/sdasmarchives/)
Minden nukleáris bomba működésének alapja például egyfajta láncreakció, melyben nehezebb atomok hasadnak több részre. A természetben megtalálható nehezebb atomok egy része képes spontán bomlásra, melynek következtében alfa, béta vagy gamma-részecskék keletkeznek. Ezt hívjuk természetes radioaktivitásnak. (Lásd: https://tferi.hu/termeszetes-radioaktivitas) Ám az atombombák egy teljesen más műfajt alkotnak, mivel itt a nehéz atomok kisebb részekre hasadnak, mialatt igen sok energia szabadul fel. A maghasadás egyik lehetséges példája az, hogy egy "kósza" neutron megfelelő (nem túl lassú és nem túl gyors) sebességgel beleütközik egy stabil 235-ös urán atommagba, amely ideiglenesen ezt felveszi (így 236-os uránná válik), de mivel ez a mag instabil, ezért gyorsan két részre hasad: 92-es kriptonra és 141-es báriumra, valamint 3 db neutronra.
A Naprendszer elemei: Merkúr
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: A Naprendszer elemei – Merkúr
A Merkúr bolygót már az ókortól ismerték, mint a Napunkhoz legközelebbi bolygót. Ez a négy belső kőbolygó legkisebbje.
(Képen: a négy kőbolygó méretarányos képe; Kép eredetije: https://steemitimages.com/0x0/https://k32.kn3.net/taringa/1/2/8/2/0/6/4/seba123neo/CDF.jpg?1922)
A szikár adatok:
Naprendszer elemei: a Nap
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
A Naprendszer elemei: A Nap
A mi naprendszerünk kivételes, többek között azért is, mert csak egyetlen központi csillaga van. (Maga a csillag az egyik definíció szerint több energiát bocsájt ki, mint amennyit elnyel.) Sok rendszer kettős, hármas, esetleg még több csillagot magába foglaló összetételű.
(Kép eredetije: https://www.pexels.com/photo/abstract-beach-bright-clouds-301599/ )
A Naprendszer elemei: Vénusz
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: A Naprendszer elemei: Vénusz
A Vénusz bolygót már az ókortól ismerték és még ma is szép, tiszta időben látni lehet kicsivel napkelte előtt, valamint kicsivel napnyugta után. Általános (népi) neve: Esthajnalcsillag.
(Képen: a Hold és az Esthajnalcsillag; Kép eredetije: https://sciencing.com/locate-venus-night-sky-6180772.html)
A szikár adatok:
A Föld mágnesessége
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: A Föld mágnesessége
Az Univerzum általunk ismert részében csak a mi bolygónkon van bizonyítottan élet, melynek kialakulásához sok minden kellett. A mi fogalmaink szerinti élethez (többek között) a következő feltételek szükségesek:
- központi csillag vagy csillagok körüli stabil keringési pálya
- a központi csillag ne legyen se túl öreg, se túl fiatal
- ne keringjen a planéta se túl közel, se túl távol (ez az úgynevezett lakhatósági övezet)
- legyen a felszínén elegendő víz és szárazföld is
- olyan objektum is kell, ami ár-apály jelenséget okoz (pl.: a Föld Holdja)
- legyen elegendő és megfelelő összetételű légköre
- valami védje a sugárzásoktól
Ez utóbbihoz elengedhetetlen a stabil mágneses mező is. Szerencsénkre bolygónknak van egy elég erős és viszonylag állandó mágneses mezője. Az alábbi ábrán egyaránt látható a földrajzi és a mágneses tengely.
(A rajz alapja: https://images.theconversation.com/files/264257/original/file-20190317-28479-jh5hpf.jpg)
Visual C# érettségis anyagok
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Visual C# emelt informatika érettségi megoldások
A Visual C# nem egy kezdő programozási nyelv, de nagyon komoly munkákat lehet vele megcsinálni. Kell hozzá tanulni, nem is keveset, ám elegendő gyakorlással már elég jó programokat lehet vele megcsinálni. Sok minden ma is a gyakorlatban használt programozási nyelvnek az alapja, valamint kétségtelenül megtanít a logikus és összeszedett gondolkodásra.
Ezen felül még egy jó tulajdonsága is van: az emelt informatika, illetve a szakmai informatika érettségi egyik legáltalánosabban elfogadott programozási nyelve! Ezen felül a digitális kultúra nevű tantárgyból immár a középszinten is van programozás.
A nyelvben tett legelső lépések megtételéhez őszintén ajánlom az ISZE által kiadott, általam írt „Visual C# programozási nyelv felhasználói szemmel” c. könyvet. Sok iskolában ez alapján tanítják a nyelvet, de alkalmas mind tanári segédkönyvnek, mind önálló felkészülésre is. Utolsó információim szerint a kiadónál még van megvásárolható példány. Megrendeléshez használható E-mail cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A könyvről kicsit részletesebben: https://tferi.hu/visual-c-konyv
Drake egyenlet
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: A Drake-egyenlet
Vajon az emberiség egyedüli civilizáció az univerzumban? Ezt a kérdést próbálja meg matematikai valószínűséggel megválaszolni a Drake egyenlet.
Maga az egyenlet (más fordításban: Drake-formula) egy valószínűségi változókon alapuló számítás, amely a galaxisunkban fellelhető. aktív, kommunikáció-képes civilizációk számát adja meg.
Az egyenlet szerzője Dr. Frank Drake volt még 1961-ben. Az egyenlet szerzője elsősorban nem kifejezetten az idegen civilizációk számát akarta meghatározni, hanem célja elsősorban a tudományos párbeszéd ösztönzése volt a földönkívüli intelligencia kereséséről (angol rövidítéssel: SETI) szóló legelső tudományos találkozón. Az egyenlet összegzi a főbb fogalmakat, amelyeket a tudósoknak számításba kell venni a mi fogalmaink szerinti rádió-kommunikációra képes intelligens élet kérdésének mérlegelésekor. Az egyenleg pontossága egyáltalán nem ismert, mert jelenleg a Tejútrendszerben csupán egyetlen ilyen intelligencia léte bizonyított: a földi életé.
(Jobbra: az egyenlet megalkotója. Kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Drake_equation)
A dolgok internete
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: IoT = Internet of Things
A dolgok (eszközök) internete
Megjelent az Inspiráció c. újságban.
Link: http://www.isze.hu/download/inspiracio/Inspiracio2016_1.pdf
Valamikor az internet hőskorában az elérhető adatokat és kapcsolataikat kizárólag az emberek töltötték fel és használták, de ez mára radikálisan megváltozott. Az internetet a jelenleg becsült 7,4 milliárd ember mellett a CISCO egyik 2014-es tanulmányának (http://www.cisco.com/c/dam/en_us/about/ac79/docs/innov/IoT_IBSG_0411FINAL.pdf) becslése szerint 2020-ra már 50 milliárd eszköz használja majd az internetet.
Frissítés: az 5G technológia berobbanása alaposan megnövelte az internetre kapcsolt eszközök számát.
Már 2020-ban az USÁ-ban háztartásonként kb. 10 eszköz csatlakozott a világhálóra, többek között ennek is köszönhetően a Google Home részesedése kb. 48% az otthoni eszközök piacán. A csatlakoztatott eszközök száma 2021 elején kb. 46 milliárd volt. (https://techjury.net/blog/how-many-iot-devices-are-there/#gref) Jelenlegi jóslat szerint az IoT-eszközpark hatására 2030-ra kb. 125 milliárd eszköz lóg majd a világhálón; így az IoT piaci értéke kb. 500 milliárd USA $ lesz.
Gyakorlatilag az IoT a fizikai tárgyak, eszközök, járművek, épületek és egyéb beágyazott elektronikai elemek hálózati kapcsolatát és adatcseréjét jelenti. Az IoT segítségével az egyes tárgyak-eszközök nem csupán érzékelik a környezetüket, hanem megfelelő kontroll mellett szabályozhatják is, így az egyes eszközöket nagyobb hatékonysággal, illetve gazdaságossággal lehet használni; továbbá az egész folyamat nagy gazdasági hasznot is hajt. Így születtek meg az intelligens autók és otthonok, a megfelelően szabályozott közlekedés, a gazdaságos és „okos” városok. Ez a sokrétegű használat persze elképzelhetetlen megfelelően kiépített hálózati infrastruktúra nélkül.
Ezt a brutális fejlődést mutatja be a következő grafikon:
Quantum dot technológiás monitorok
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Quantum dot technológiás monitorok
2016-ban robbantak be a köztudatba a quantum dot technológiás, röviden QD-televíziók. Ezek névadó alkotóelemei a félvezető kadmium-szelenid nanokristályok, amelyek a QD-LED-ek középpontjában találhatóak. Ez utóbbiak felépítése egyébként erősen hasonlít az OLED-re, mivel a fénykibocsájtó anyagot is ez a nanokristály képezi. Ez a nanomag egyébként az elektron-vezetőréteg és az elektron-lyukvezető réteg között helyezkedik el. Az elektronok, illetve ennek ellenpólusai, a lyukak együttesen vándorolnak a középső nanorétegbe, amely így fényt (pontosabban fotonokat) bocsájt ki.
Maga az elnevezés egyébként tényleg kvantumfizikai alapokon nyugszik, mivel a nanokristályok fényelnyelő és fénykibocsájtó képessége valóban eme technológiától függ. Általában elmondható, hogy a nanokristály növekedésével a kibocsájtott fotonok energiája is növekszik, azaz más lesz a kibocsájtott fény színe. Példának okáért egy 5 nanométeres kadmium-szelenid kristály vörös fényt ad le, míg egy 1,5 nanométeres lilát.
Képen: UV fénnyel megvilágított, különböző méretű QD-részecskéket tartalmazó folyadékok
Kép forrása: https://www.hwsw.hu/hirek/53392/quantum-dot-kijelzo-technologia-sony-samsung-lg.html