Operációs rendszerek arányai
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Operációs rendszerek arányai
Sok olyan oldal van, ami informatikus körökben mérvadó. Ezek közül egyik a www.w3schools.com oldal. Itt igen részletes statisztika van az oldalt látogatók adatairól. Az oldal sok adatgyűjtése között összeszedik a látogatók operációs rendszereinek adatait is. Ez az adatgyűjtés immáron 2003 óta folyik. A pontos URL: http://www.w3schools.com/browsers/browsers_os.asp
Ezen oldal adatai alapján állítottam össze pár grafikont. Az elsőn az összesített adatgyűjtés látható (2003 és 2017 között):
Jól látható, hogy a Win XP 75% körüli aránnyal tetőzött 2006-2007 fordulóján, de ez drasztikusan csökkent a Vista megjelenésekor. A sikertelen Vistát viszont gyorsan felváltotta (2010 elején) az igen sikeres Win7. A sikert mi sem jellemzi jobban annál, hogy 2011 közepén megelőzte az addig vezető Win XP-t. A következő nagy dobást a Win8 megjelenése jelentette, de piaci részesedése soha nem érte el a 25 %-ot. A következő nagy dobást a Win 10 megjelenése jelentette, ami gyorsan nőtt, de a Microsoft szerint nem elég gyorsan...
Az újabb időket fontosságuk miatt egy külön grafikonon ábrázoltam:
Böngésző háborúk és jelenlegi állásuk
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Böngésző háborúk és jelenlegi állásuk
(Kép forrása: http://hvg.hu/tudomany/20160805_windows_figyelmeztetes_chrome_firefox_akkumulator_hasznalat)
Valaha az internet hőskorában még nem voltak böngészők. Az első böngészőt (és magát a www-t is) Tim-Barners Lee alkotta meg 1991-ben. Az igen fapados, szöveges megoldás helyett hamarosan jött a grafikus felületű Mosaic (1993. március).
A Mosaic egyeduralmát kihasználva a fejlesztők névváltoztatással megalkották a Netscape-et (1994 közepén). 1995 nyarára a Netscape piaci részesedése 80% fölé nőtt, ám ez hamarosan megváltozott, mivel megjelent az ingyenes, Windows '95-be beágyazott Internet Explorer. A két nagy között kitört az első böngészőháború.
Az első böngészőháború alakulása
Jól látható, hogy 2003-ra az Explorer kiütéses győzelmet aratott, így az első böngészőháborút megnyerte.
A SIM-kártyák fejlődése
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
A SIM-kártyák fejlődése
A mobiltelefónia napra pontosan 1973 április 3-án kezdődött, amikor a Motorola egyik mérnöke, Martin Cooper Manhattan közepén, az 53. és 54. utca között, az utcán állva felhívta a vetélytársa Bell Labs központját New Jerseyben. Az általa használt készülék egy Motorola DynaTAC 8000x volt.
(Kép eredetije: https://www.theatlantic.com/technology/archive/2013/04/the-first-mobile-phone-call-was-made-40-years-ago-today/274611/ )
Cooper emlékei szerint valami olyan volt a legelső hívásban, hogy: "Csak azért hívlak, hogy ellenőrizzem, ez a mobil hívás jól hallható-e."
Ehhez képest a világ legelső SMS üzenete egy sima "Boldog karácsonyt!" üdvözlet volt még 1992. december 3-án.
Ubuntu Linux terminál
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Ubuntu Linux felhasználói szemmel
8. fejezet: A Terminál legfontosabb parancsai
Az operációs rendszerek parancssori használata nem tartozik a kedvencek közé. Az egyszerű felhasználónak semmiképpen sem, főleg egy átlagos Windows környezetben. Már 2002-ben kivezette az MS-DOS-t a Microsoft, azóta nincs támogatottsága. Viszont jelentősége még most is elég nagy, hiszen, ha valami igazán elromlik, akkor azt leginkább a szöveges üzemmódban tudjuk megoldani.
A Windows-zal ellentétben a Linux nem fagy le - nem véletlenül pingvin a legfőbb jelképe. (Kép forrása: https://1000logos.net/linux-logo/) A Windows egyik legnagyobb hátránya, hogy sokszor el vannak dugva a beállításai, a rendszer finomhangolásait igen nehéz megkeresni. Ezzel ellentétben a Linux rendszerek esetén minden egyes beállítás sima szövegfájlban van (általában INF végződéssel) és a legegyszerűbb jegyzettömbbel is már szerkeszthető. Minden beállítási sor részletesen meg van magyarázva. Ha egy beállítást másképp akarunk kipróbálni, akkor azt a sort elegendő kommentelni (#-et kell eléjre beszúrni) és simán egy másikat beilleszteni. A dologban csak a viszonylag nehéz, hogy a megfelelő információs fájlokat megtaláljuk, de némi utánjárás és keresgélés után ez is könnyedén mehet.
Optikai adattárolók
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Optikai adattárolók
CD-ROM
A Compact Disc, más néven optikai diszk a leghétköznapibb digitális adattároló. Legjobb évtizede az 1990-es évekre tehető, amikor szinte egyeduralkodónak számított a digitális formátumú adatok tárolása terén. Bár eredetileg kizárólag zenék tárolására fejlesztették ki, de később számos egyéb formátumra is alkalmassá vált. Hanghordozás terén az 1982-es debütálása után hamarosan átvette az uralmat és bár 2000 után az internetes zeneletöltésnek és a PenDrive-ok tömeges elterjedésének köszönhetően csökkent a forgalma, de a legtöbb zenei kiadványt még mindig ilyen formátumban dobták piacra. A 2010-es évek közepétől egyre erőteljesebb az online zene hódítása.
Az általános CD-ROM átmérője 120 mm és 74-80 percnyi tömörítetlen digitális zenét tartalmaz, ami 700 MByte adatnak felel meg. A MiniCD számos méretben próbálkozott, de soha nem vált igazán népszerűvé. Mérete leginkább a 60 és a 80 mm-es átmérővel hozzáférhető – átlagosan 24 percnyi zenét tartalmaz.
A legegyszerűbb zenei CD-től kezdve számos fejlesztési forma debütált, melyek közül a legnépszerűbbek a következők:
-
Audio CD
-
CD-ROM (Data CD)
-
CD-R (egyszer írható)
-
CD-RW (többször írható)
-
VCD = Video Compact Disc (filmlemez)
-
SVCD = Super VCD (újabb típusú filmlemez)
-
PhotoCD (fényképek tárolására)
CD-történet
Ubuntu Linux grafikus felület
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Ubuntu Linux grafikus felület
4. fejezet: A grafikus felület alapvető használata és főbb elemei
Bár sokan sokáig nem szerették a Linuxokat bonyolultságuk miatt, de azért be kell vallani, hogy a grafikus felületek megjelenésével, illetve egyre jobbá válásával sok minden megváltozott.
A Linux rendszereknél is van egy alapvető mag, a kernel. Ezt az érzékeny magot fejlesztik és egyre jobbá teszik. Átlagos felhasználóként ebből csak azt lehet érzékelni, hogy a rendszer időnként frissíti magát és újabbnál újabb szolgáltatások jelennek meg. A mag felett vannak különféle felhasználói interfészek, melyekből sokáig csak a szöveges felületek voltak elérhetőek. Ezek némi hasonlóságot mutatnak a Windows előtti DOS felületekhez. (parancssor, hosszabb-rövidebb parancsok, billentyű-kombinációk, stb.).
Viszont így a rendszer inkább a programozóknak volt kedvező, ezért idővel megjelentek a grafikus felületek, a Linux elnevezéstan szerint az X-felületek („X Desktop Manager”). Szándékosan írok többes számot, mert a legtöbb disztribúcióban többféle grafikus felület létezik. A fontosabb felületek: KDE, Gnome, Xfce, ...
KDE: A Windows-hoz leginkább hasonlító felület. Igen könnyen kezelhető, sok egyszerű szolgáltatással. (Kép forrása: https://kde.org/) Kicsit részletesebben a honlapról: A KDE szoftvereivel böngészhet az interneten, tarthatja a kapcsolatot kollégáival, barátaival és családjával, kezelheti fájljait, élvezheti a zenét és a videókat; valamint kreatív és produktív lehet a munkában. A KDE közösség több mint 200 alkalmazást fejleszt és tart karban, amelyek bármely Linux asztalon futnak, és gyakran más platformokon is. | |
Xfce: Jól kezelhető, sok mindenre alkalmas és kiválóan fejleszthető asztali grafikus környezet. (Kép forrása: https://xfce.org/) Kicsit részletesebben a honlapról: Az Xfce egy könnyűsúlyú asztali környezet UNIX-szerű operációs rendszerekhez. Célja, hogy gyors, tetszetős és felhasználóbarát legyen, miközben takarékosan bánjon a rendszer-erőforrásokkal. | |
Gnome: Egyszerű, elegáns, igen sok munkára könnyen alkalmazható grafikus környezet. (Kép forrása: https://www.gnome.org/) Kicsit több leírás a honlapról: A Tevékenységek áttekintése egy egyszerű módja annak, hogy hozzáférjen minden alapvető feladathoz. Egy gombnyomás elegendő a megnyitott ablakok megtekintéséhez, alkalmazások elindításához vagy új üzenetek ellenőrzéséhez. Mivel minden egy kényelmes helyen van, így nem kell a különféle technológiák útvesztőjében keresgélni. |
Ez a Gnome felület az Ubuntu Linux alapvető grafikus megjelenítője.
Alapállapotában ez a felület így néz ki:
Bal oldalon látható egymás alatt a kiemelt fontosságú tevékenységek. A logók egy része igen ismerős lehet, hiszen mindenfelé ezeket láthatjuk:
- Firefox webböngésző
- Thunderbird levelezőkliens
- Fájlok (Win alatt: Fájlkezelő)
- Rhythmbox (Win alatt: Médialejátszó)
- LibreOffice Writer (szövegszerkesztő)
- Ubuntu Software (csomagkezelő/telepítő)
- Súgó (értelemszerű!)
- Alkalmazások megjelenítése (minden más)
Web 2.0
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Web 2.0 (és 3.0)
A web 2.0 (vagy webkettő) mindazon második generációs internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek a közösségre, és/vagy a tartalommegosztásra épülnek. A felhasználók maguk készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. A hagyományos weblapok standard tartalmai csak a szolgáltató nyújtotta, de itt a szolgáltató csak magát a laza keretet adja (valamint a kinézetet, a design-t), annak feltöltéséről már a felhasználók maguk gondoskodnak. Ezen új-generációs portálok egyaránt a felhasználók kommunikációját-kapcsolatrendszerét veszik célba. Legegyszerűbb megvalósítása hazánkban: https://index.hu/velemeny, illetve https://blog.hu/dashboard. Nemzetközi viszonylatban: https://www.facebook.com/, illetve https://www.youtube.com/.
Ubuntu Linux
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: Ubuntu Linux felhasználói szemmel
1. fejezet: Bevezetés
Ha egy számítógép operációs rendszeréről van szó, akkor a legtöbben csak a Windows-t tudják elképzelni. A Microsoft dominanciája és a jelenlegi piaci viszonyok miatt ez a valóság. Tudjuk azonban, hogy vannak ettől eltérő lehetőségek is. A jelenlegi pénzügyi lehetőségek miatt az Apple iOS rendszere túl drága (főleg az alapgép miatt), viszont sokunk zsebében ott van az Androidos telefon, ami a Linux egyik speciális fajtája. Tehát tudomásul kell venni, hogy létezik olyan is, hogy nem-Windows világ. Ráadásul aki a szerverek oldalán is érdekelt, annak mindenképpen meg kell barátkoznia a Linux világával.
A w3schools.com oldal gyűjtése szerint 2022. januárjában az operációs rendszerek aránya a következő volt:
Win 10 |
Win 8 |
Win 7 |
Win XP |
Linux |
Mac |
Chrome OS |
Mobil |
66,3 % |
1,5 % |
3,4 % |
0,0 % |
4,1 % |
9,1 % |
0,6 % |
15,0% |
(Forrás: https://www.w3schools.com/browsers/browsers_os.asp)
Jogos a kérdés, hogy miért kell foglalkozni egy alig 4%-os részesedésű operációs rendszerrel? Ez a statisztika csak az asztali gépek elsődleges operációs rendszereit mutatja a W3Schools.org oldalon, de az internetes szervereken egyes felmérések szerint 60-90 % a Linuxok aránya. Így már érthetőbb a fontosság!
NFT – a digitális művészet egy új formája
- Részletek
- Írta: TFeri.hu
Tamás Ferenc: NFT – a digitális művészet egy új formája
A „non-fungible token” magyar fordítása körülbelül: nem helyettesíthető token. Értelme: egy olyan egyedi azonosítóval rendelkező digitális alkotás, ami csak igen korlátozott példányszámban hozzáférhető (csak néhány, rögzített példány létezik vagy akár teljesen egyedi) és a tulajdonosa egyértelműen rögzítve van.
Hagyományos pénzek vagy kriptovaluták esetén simán ki lehet cserélni egymással két egységet. Például két darab 1000 Ft-os értéke pontosan ugyanannyi és egymással tökéletesen helyettesíthető. Ugyanaz a helyzet két Bitcoin-nal is. Ám két NFT esetén már más a helyzet, mert mint az a nevében is benne van, ezek nem helyettesíthetőek, hiszen egymástól eltérő, egyedi dolgokat képviselnek.
Ezt az azonosítót a kriptovalutákhoz hasonlóan egy digitális blokkláncon keresztül tárolják. Maguk az NFT-k lehetnek digitális rajzok (JPG/PNG/GIF vagy egyéb), fényképek, zeneművek, hangok vagy bármilyen digitális alkotás. Az NFT-k létrehozásához nem kell különleges engedély, mivel azt lényegében bárki létre tudja hozni. Maga az alap-alkotás simán létrehozható bármilyen digitális eszközzel, majd abból egy megfelelő eljárás segítségével lehet szerzői jogokat, illetve tulajdonjogokat hozzárendelni. Nagy vonalakban így készül az NFT.