TFeri.hu

HTML/CSS könyv PDF Nyomtatás E-mail
  
Tartalomjegyzék
HTML/CSS könyv
HTML logikája
2. rész
3. rész
Egyéb elemek
Minden oldal

HTML-CSS könyv és referencia

Előszó az új verzióhoz

Még 2004-ben, amikor jelen könyvem eredetijét befejeztem, nem gondoltam volna, hogy ennyire sikeres lett. Sokan és sokszor dicsérték. Köszönet érte! Legtöbben azt írják, hogy egy kifejezetten érthető, jól megszerkesztett és összefogott munka. Nem mellékes, hogy sokan referenciaként alkalmazzák, például az érettségire készüléshez is. Most, hogy újraírom a könyvet, remélem, hogy legalább ilyen sikeres lesz, mint a régi verzió.

 

 

Jogvédelem

Jelen mű teljes vagy részleges másolata, annak bárminemű (elektronikus, írásbeli vagy nyomtatott) terjesztése a szerző előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos!
Minden további vita elkerülése végett kérem, keressen meg a http://tferi.hu/kapcsolat oldalon leírtak alapján!

 

Nos, ennyi bevezető után jöjjön a lényeg: a könyv - kibővített tartalommal!

(c) TFeri.hu, 2012.

 

Tartalom

1. fejezet
A HTML logikája
2. fejezet Betűk formázása
3. fejezet Fejezetek és formázásaik
4. fejezet Kapcsolatok
5. fejezet Listák
6. fejezet Ékezetek
7. fejezet Táblázatok
8. fejezet Képek és videók
9. fejezet Keretek (frame-ek)
10. fejezet Egyéb formázások
11. fejezet Body és Meta
12. fejezet Térképek
13. fejezet Kérdőívek
14. fejezet Egyéb elemek
Melléklet HTML-színkiosztás
Melléklet HTML-karakterek
Melléklet HTML nyelvi kódok

A tanfolyamon feldolgozott HTML elemek rövid áttekintése

<!--: Megjegyzés (Description)
<!DOCTYPE: HTML-dokumentum típusának leírása (DOCument TYPE)
A: Kapcsolat - élő link (Active link)
ACRONYM:
Acronim beszúrása (ACRONYM)
ADDRESS: Postacím - kiírásmód (postal ADDRESS)
APPLET: Futtatható elem helye (APPLET)
AREA: Kliens-oldali térkép helyének meghatározása (AREA)
B: Félkövér betű (Bold)
BANNER: Címszalag - nem scrollozható (Banner)
BASE:
A dokumentum báziscímének meghatározása (BASE)
BASEFONT:
Alapértelmezett betűkészlet (BASic FONT)
BGSOUND:
Háttérhang (BackGround SOUND)
BIG: Nagyobb betűméret (BIGger font size)
BLINK:
Villogó betűk (BLINK)
BLOCKQUOTE:
Szövegblokk (BLOCK QUOTE)
BODY:
Az egész dokumentum törzsrésze - NEM táblázaté (BODY)
BR:
Sortörés (BReak)
BUTTON:
Nyomógomb (BUTTON)
CAPTION:
Tablázat címe (CAPTION)
CENTER:
Középre helyezés (CENTER)
CITE:
Idézet kiárása (CITE)
CODE:
Programkód kiírásmód (CODE)
COL:
Oszlop egy táblázatban (COLoumn)
COLGROUP: Oszlopcsoport (COLoumn's GROUP)
COMMENT:
Megjegyzés (COMMENT)
DD:
Definíció leírása (Definiton Description)
DEL:
Törölt szöveg (DELeted text)
DFN:
Definiált kiírásmód (DeFiNition)
DIR:
Felsorolás-szerű lista készítése (DIRectory)
DIV: Szöveg tagolása (DIV)
DL:
Definíciós lista (DL)
DT:
Definíciós leírás (Definition Term)
EM:
Kiemelt írásmód (EMphasize Text)
EMBED:
Dokumentum beszúrása egy másikba (EMBED)
FIELDSET:
Mezőelem beszúrása (FIELD SET)
FONT: Betű tulajdonságainak szabályozása (FONT)
FORM:
Kérdőívek létrehozása (FORM)
FRAME:
Keret beállítása (FRAME)
FRAMESET:
Keretezés indítása (FRAMESET)
H1: Fejezetcím - a legnagyobb értékű (Heading 1)
H2: Fejezetcím - 2. legnagyobb (Heading 2)
H3: Fejezetcím - 3. legnagyobb (Heading 3)
H4: Fejezetcím - 4. legnagyobb (Heading 4)
H5: Fejezetcím - 5. legnagyobb (Heading 5)
H6: Fejezetcím - legkisebb (Heading 6)
HEAD:
Az egész dokumentum fejléce - NEM táblázaté (HEADer)
HR:
Vízszintes vonal (Horizontal Rule)
HTML:
Az egész dokumentum kerete (HyperText Markup Language)
I: Döntött betű (Italic)
IFRAME: Lebegő keretek definiálása (In-line floating FRAMEs)
IMG: Kép vagy videó beszúrása (IMaGe)
INPUT: Beviteli mező űrlapokon (INPUT field)
INS: Hozzáadott szöveg beszúrása (INSert text)
ISINDEX: Jelzi a keresőknek, hogy a lap indexelhető (ISINDEX)
KBD: Billentyűzetről bevitt adat (KeyBoarD)
LABEL: Címke defeiniálása (LABEL)
LEGEND: Megadja a FIELDSET elemét (LEGEND)
LI: Lista elem (List Item)
LINK: Kapcsolat más dokumentummal (LINK)
LISTING: Előre listázott szöveg (LISTING text)
MAP: Térkép grafikus elemekhez (MAP)
MARQUEE: Szöveg mozgatása (scrolling MARQUEE)
MENU: Listák menü-szerű felsorolása (MENU)
META: Nem megjelenő, de igen fontoselem (META tag)
NOBR: Sortörés letiltása (NO BReaking)
NOFRAMES: Keretek tiltásakor megjelenő adat (NOn-FRAMES version)
NOSCRIPT: Scriptek megjelenítésére alkalmatlan böngészők számára írt rész (NOn-SCRIPTing version)
OBJECT: Objektum beszúrása (OBJECT insert)
OL: Rendezett/sorszámozott lista (Ordered List)
OPTION: Kiválasztásos lista eleme kérdőíveknél (OPTION)
P: Paragrafus/bekezdés (Paragraph)
PARAM: Változók/paraméterek meghatározása más elemekhez (PARAMeters)
PLAINTEXT: Formázatlan szöveg (PLAIN TEXT)
PRE: Elõre formázott szöveg (PREformatted)
Q: Kiemelt szöveg (Quality text)
S: Keresztülhúzott szöveg (Strikethrought)
SAMP: Irodalmi szöveg (SAMPle text)
SCRIPT: Más nyelven írt kódrészlet (script) beszúrása (SCRIPT)
SELECT: Kérdésre való kiválasztási lehetőség kérdőíveknél (SELECT)
SMALL: Kisebb betűméret (SMALLer font size)
SPAN: Érvényességi kör (SPAN)
STRIKE: Keresztülhúzott szöveg (STRIKEthrought text)
STRONG: Vastagított szöveg (STRONGer text)
STYLE: Stílus definiálása egy lapon belül (STYLE) - Csak a folytatásban szerepel!
SUB: Alsó index kiírás (SUBscript)
SUP: Felső index kiírás (SUPerscript)
TABLE: Táblázat (TABLE)
TBODY: Táblázat törzse (Table BODY)
TD: Táblázat adata (Table Data)
TEXTAREA: Hosszabb szöveg beviteli mező kérdőívekben (TEXTAREA)
TFOOT: Táblázat lábléce (Table FOOT)
TH: Táblázat fejléce (Table Head)
THEAD: Táblázat fejléce (Table HEAD)
TITLE: Dokumentum címe - NEM táblázaté (TITLE)
TR: Táblázat sora (Table Row)
TT: Írógépszerű kiírás (TeleType)
U: Aláhúzott betű (Underlined)
UL: Nem rendezett lista (Unordered List)
VAR: Változónév (VARiable)
WBR: Sortörés engedélyezése letiltott területen. (WBR)
XMP: Mintaszöveg (eXaMPle)

 


1. fejezet: A HTML logikája

A HTML egy angol mozaikszó. Eredetiben: HyperText Markup Language (=Hipertext jelölő nyelv).
Eredeti verzióját a World Wide Web Consortium Címük: w3.org adta ki és a hivatalos szabványt ma is ez a szervezet írja tovább - a gyakorlati technikák alapján. Ezen könyv a HTML 4.01-es szabványát tárgyalja, mely a jelenlegi egyik legelterjedtebb a mai interneten. Pontos URL-je:http://www.w3.org/TR/html401/.
A HTML nyelv alapja, mint oly' sok minden informatikai apróságnak, a hétköznapi angol nyelv kifejezései. Maga a nyelv "TAG"-ekbõl áll. (kiejtése: "teg"!)
Minta:

<EzEgyTag> Ez a közbülsõ szöveg, amire vonatkozik. </EzEgyTag>

Ezek a bizonyos TAG-ek rendkívül sokfélék lehetnek. Szerencsére a nyelv alapjai igen egyszerûek. Egy HTML-lap megírás után egybõl megtekinthetõ bármelyik Internetes böngészõben - akár kapcsolat nélkül is. Weblap szerkesztésére a legegyszerûbb program egy Jegyzettömb. Fontos, hogy a kész file-nak HTM vagy HTML kiterjesztést adjunk és a névben legyünk meglehetõsen kényesek. Ha grafikus környezethez szoktunk, akkor általában hosszabb és többtagú file-nevekben szoktunk menteni. Az internet erre meglehetõsen kényes. Saját érdekünkben és azért is, hogy a file minden féle-fajta környezetben jól megtekinthetõ legyen az oldal, egyszerûbb, tagolatlan és ékezet nélküli neveket használjunk. A könyvben végig ilyen file-okat használunk!
Most nézzük meg a legegyszerûbb weblapot!
Egyszerû weblap: (minta1.html)

<HTML> Szia, itt vagyok! </HTML>

A dolog lényege, hogy nem kell tagolni a szöveget, nem kell semmi különös formátumos trükköt ismerni, csak a kész anyagot megnézni és már mûködik is a weblap. Ráadásul egyszerûbb lapok esetén ez minden egyes gépen ugyanígy néz ki. Nem szabad elfelejteni, hogy egy weblapot mindig <HTML> és </HTML> tagek közé kell tenni. Ami viszont fontos, hogy a HTML-nyelvben lényegtelen a kisbetû-nagybetû különbsége. Tehát a <HTML>, <html>, <Html> és <HtmL> ugyanazt jelentik!
Problémát okozhat, hogy a szöveget nem túl egyszerû formázni. Például próbáljuk ki a következõ file-t: (minta2.html)

<HTML>
Egyes sor.
Kettes sor.
Harmas sor.
</HTML>
Ekkor a következõ fog megjelenni egy böngészõ ablakában:
HTML

Ahhoz, hogy egy szöveg az eredeti formázás szerint nézzen ki a <PRE> tagot kell használni. (PRE=Preformatted - elõre formázott)
Az elõzõ file helyesen így néz ki: (minta3.html)

Ha nem vagyunk hajlandóak szöveg formázásával szórakozni, akkor egyszerûbb megoldás a formázást a böngészõre bízni. Minden sor végén egyszerûen egy <BR> taget kell tenni, melynek hatására a böngészõ automatikusan új sort kezd. Vigyázat! Ennek a tagnek kivételesen nincsen zárótagje! Tehát a helyes - és egyszerû - forma a következõ: (minta4.html )

<HTML><PRE>Egyes sor.<BR>Kettes sor.<BR>Harmas sor.</PRE></HTML>

Természetesen az egyes sorokat külön bekezdésben is írhatjuk, de így egyetlen sorban is elérjük a megfelelõ hatást.

 

2. fejezet: Betûk formázása


A dolog igen egyszerû, hiszen lehet egy betû félkövér (Bold = B), aláhúzott (Underlined = U), illetve döntött (Italic = I)
A megfelelõ tagek ezek szerint: <B>Bold</B>,<U>Underlined</U>, illetve <I>Italic</I>.
Az elõbbi parancsok persze kombinálhatók is: <B><I>Félkövér Dõlt </I></B>
Egyetlen dologra kell vigyázni csupán: A sorrendet mindig be kell tartani. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindig a legutoljára kinyitott tag zárótagját kell leírni. Nézzük a következõ - természetesen betûformázási - példát: (minta5.html)

<HTML>
<B>Vastag.
<I>Ráadásul aláhúzott</I>
Megint simán vastag</B>
</HTML>
Íme a file, ahogy az összetartozó tagek láthatóak.

Kicsit pontosabban fogalmazva: ez olyan, mint egy csomó, egymásba csomagolt doboz. Mivel minden dobozt be akarunk zárni, ezért nyilvánvalóan a legkisebbel kell kezdenünk, majd csak utána haladhatunk fokozatosan a nagyobbak felé. Persze, egy nagyobb dobozban lehet több, kisebb doboz is, de itt is érvényes, hogy előbb a kicsiket kell lezárni és csak utána a nagyot.

1. feladat: Írjon olyan fájlt, amelyben aláhúzott és döntött szöveg is van! (fel1.html)

Ennél eggyel bonyolultabb a betûk méretének változtatása. Természetesen itt is lehetséges a szövegszerkesztõknél megszokott az abszolút méretezés, de szerencsésebb használni a relatív méretezést, ami egy közepes beállításhoz képesti eltérést tesz lehetõvé. A közepes méret a 0-ás: (minta6.html)

<HTML>
<FONT SIZE=0> Alapméret </FONT>
</HTML>

A skála -7-tõl +7-ig terjedhet.
2. feladat: Írjon olyan fájlt, amelyben a betûméretek fokozatosan növekednek! (fel2.html) 2. feladat
Bár nem szerencsés, de a betûk típusa is változtatható. Ehhez szintén a <FONT> tagre van szükség, de ezúttal a paramétere a SIZE helyett a FACE-re lesz szükség, de szeretném kihangsúlyozni, hogy ez nem minden esetben szerencsés, mivel lehet, hogy a honlap készítõjének gépen éppen megvan az a betûtípus, de a leendõ felhasználóén nincsen! Mintapélda legyen a következõ: (minta7.html)

<HTML>
<font face="Arial">Arial</font>
<font face="Times Nem Roman CE">Times New Roman CE</font>
</HTML>

Persze, ha valamelyik betûtípus hiányzik, akkor az alapértelmezett betûtípust kapjuk helyette.

Ha már a betûk formázásánál tartunk, akkor nem árt tisztázni, hogyan lehet az eddig meglehetõsen egyhangú dokumentumainkat kiszínezni. Elsõ körben a betûknek adjunk új színt. Alapértelmezésben minden weblapnak vannak beépített színei, de ezeket nagyon egyszerá felülbírálni! A színezéshez a COLOR paramétert kell használni! A színek nevei a legegyszerûbb angol nevek lehetnek, például: black=fekete, green=zöld, blue=kék, gray=szürke, yellow=sárga, purple=bordó,...
Persze a fenti paramétereket lehet keverve is használni, ráadásul a sorrend is lényegtelen! Nézzük a következõ példát:

Ez igen! A fenti példa egy igen rövid kóddal hozható létre: (minta8.html)

<HTML>
<font face="Arial" size="+3" color="yellow">Ez igen!</font>
</HTML>

Tehát a szöveg stílusa "Arial" mérete a normál- (szabványos-)hoz képest 3-mal nagyobb és zöld színû!
Ha a hagyományos színek kevésnek bizonyulnak, akkor lehetõségünk van mesterségesen kevert színek elõállítására is. A módszer lényege a három alapszín (R=red; G=green; B=blue) keverése. Bármelyik szín erõssége 0-tól 255-ig állítható, sajnos hexadecimális kóddal. (00-tól FF-ig) A kódsor elejére egy "#" jelet kell rakni. Néhány hagyományos és érdekes szín kódja a következõ:

black = "#000000" = fekete green = "#00FF00" = zöld blue = "#0000FF" = kék
gray = "#C0C0C0"= szürke red = "#FF0000" = vörös yellow = "#FFFF00" = sárga

Javaslom, hogy bátran kísérletezzen mindenki! Mindezek ellenére a könyv referenciájában található egy sokkal részletesebb színkiosztás!


3. fejezet: Fejezetek és formázásaik


A böngészõkben vannak eleve beépített stílusok, amit érdemes ki is használni. Ezek a címformátumok, pontosabban - jobb magyar kifejezés híján - a "Heading"parancsok. 6 eleve beépített formátum van, sorszám szerint 1-tõl 6-ig. Az 1-es a legerõsebb bekezdés-formátum, míg a 6-os a legkisebb. Apró megjegyzés: a gyakorlatban 2-3 szintű fejezetcímnél csak ritkán alkalmazunk többet!
Nézzük az alábbi (bal oldali) példa megjelenését (a jobb oldalon). (minta9.html)

<HTML>
<h1>Heading 1</h1>
<h2>Heading 2</h2>
<h3>Heading 3</h3>
<h4>Heading 4</h4>
<h5>Heading 5</h5>
<h6>Heading 6</h6>
</HTML>
  • Ha egy cím túl hosszúra sikeredik, de semmiképpen nem szeretnénk, ha megtörné a böngészõ, akkor érdemes használni a NOWRAP paramétert is,
    pl.: <H1 NOWRAP> Ezt nem szabad megtörni! </H1>
  • Különleges lehetõség a <BANNER> is, mivel ez egy soha nem scrollozható címszalagot takar! </BANNER> Ezzel a tulajdonsággal nem szabad visszaélni, mert kisebb felbontású monitorokon lehet, hogy nem marad scrollozható rész! Csak Netscape-ben!
  • Másik lehetõség a <DIV> használata, amely különbözõ részekre (fejezetekre, bekezdésekre) tagolja a szöveget. </DIV> Legfontosabb paraméterei: ALIGN="center/left/right" - igazítás; DATAFORMATAS="text/html" - adatformátum sima szöveg vagy html-kód; TITLE="mit írjon ki" az egér fölé érkezésekor.
  • Az automatikus sortördelés letiltható a <NOBR> és a </NOBR> parancsokkal. Ez feloldható menet közben a <WBR> taggel, de ennek nincsen zárótagje.
  • Fontos megjegyzés, hogy soha ne egyetlen képernyőméretre optimalizáljuk a megjelenést (pl.: 1024*768), mivel mindig sokféle monitor van egyszerre a piacon!

Ezeket az eleve beépített mintákat persze módosíthatjuk is, de ez csak pár fejezettel késõbb kerül sorra!
Ha már egy résznek címet adtunk, akkor érdemes megtölteni tartalommal is! Egy-egy külön gondolatot érdemes egy-egy külön bekezdésbe írni. Új sort már tudunk kezdeni a <BR> tag segítségével, de ez valamivel több, mint egy egyszerû új sor, mivel itt egész bekezdéseket lehet írni, ráadásul rendezni is lehet! Minden hagyományos szövegszerkesztõ és táblázatkezelõ programban megszokhattuk, hogy lehet balra (left), jobbra (right) és középre (center) rendezni. Az internet eleve a legkülönfélébb típusú gépekbe van bekötve, ezért igen gyakran elõfordulhat, hogy a legkülönfélébb képernyõfelbontású monitorokon jelenik meg az a - számunkra kiválóan elrendezett - szöveg, amit mi meg szeretnénk jeleníteni. Ekkor lesz értelme, hogy bekezdésekben gondolkozzunk, mivel minden egyes paragrafust másként tudunk elrendezni. A paragrafust keretbe záró tag a <P> és a </P>. Itt az új sorral ellentétben van lezárójel is! Automatikusan minden paragrafus balra zárt, de az ALIGN="hogyan" paraméter segítségével lehet másféleképpen is.

Ez például balra van zárva. Alapértelmezés.
Kódolása:
<P ALIGN="left"> duma </P>
Ez például középre van rendezve (zárva).
Kódolása:
<P ALIGN="center"> centrum </P>
Ez például jobbra van zárva.
Kódolása:
<P ALIGN="right"> jobb </P>

Bár az internettõl sokáig idegen volt, de megjelent a hasábszerû elrendezés. (ALIGN="justify") Ezt is lehet alkalmazni, de ettõl sajnos relavív lassabb lehet a weblap megjelenése egy kisebb számítási képességû lapon. Az egész file (és képe) egybefüggõen a következõ lesz: (minta10.html)

<HTML>
<p align="left"> bal </p>
<p align="center"> centrum </p>
<p align="right"> jobb </p>
<p align="justify"> hasábosan </P>
</HTML>

Szintén javasolt néha napján alkalmazni a <nobr> és a </nobr> tag-eket, melyek segítségével megakadályozhatjuk, hogy egy fontos szöveg (például név) belsejét megtörje a böngészõ.
Szintén lehet alkalmazni a vízszintes vonalakat. A legegyszerûbb <HR> tagnek nincsen záróeleme, mivel csak egy szimpla vízszintes vonalat húz. Paraméterei lehetnek többek között:

  • COLOR="színkód". (vonal színe) - Csak az Explorerben! Egyes alternatív böngészők már használják.
  • ALIGN="left/center/right" (merre rendezze a vonalat)
  • NOSHADE (ne legyen 3-dimenziós árnyéka a vonalnak)
  • SIZE=n (milyen vastag legyen a vonal - pixelben; alapértelmezés: 1)
  • TITLE="kiírás" (mit írjon ki a böngészõ, amikor a vonal fölé kerül az egér)
  • WIDTH="n" (milyen hosszú legyen a vonal százalékban vagy pixelben. Alapértelmezés: 100%)


Természetesen vannak még betûformázások, de az legyen kicsit késõbb!


4. fejezet: Kapcsolatok


Az egész internet lényege a kapcsolatok, avagy a hiperlinkek megléte. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy sima egy objektumhoz (sima szöveg, kép vagy részlete, nyomógomb, stb) hozzárendelhetünk az egész internetrõl egy másik objektumot. Ha például a saját honlapomra akarunk írni egy hivatkozást, akkor a következõt kell beírni a weblap megfelelõ helyére: (minta11.html)

<A HREF="http://www.tferi.hu/"> Hivatkozás </A>

Megjelenéskor ez a "Hivatkozás" nevû szöveg általában aláhúzva jelenik meg és a már jól ismert Windows-cursor  átalakul mutató kézzé: 
Tehát, mint a példán is látható, az<A> tag hivatkozást jelent. Ha simán egy egész webkikötõre szeretnénk hivatkozni, mint a fenti példában is, egyszerûen be kell írni a TELJES nevét. (Általában mûködik http és www nélkül is, de lehet, hogy némileg lassabban! Célszerű minden esetben a teljes verziót beírni, mivel így szinte biztosan jó lesz.)
Némileg módosul a helyzet, ha a webkikötő belsõ felépítését is ismerve nem az egész iskolára szeretnénk hivatkozni, hanem például a "Számítástechnika kezdõknek" könyv kezdetére. Ekkor a helyes hivatkozás a következõ lesz: (minta12.html)

<A HREF="http://www.tferi.hu/konyv5/tftanul.html"> Könyv legeleje </A>

Ha azon az adott könyvtáron belül szeretnénk hivatkozni, ahol a kiindulási file található, akkor elegendõ a file nevét megadni. Például, ha az alábbi minta13.html-bõl szeretnénk hivatkozni az elõzõ fejezet végén lévõ minta10.html-re, akkor a következõ kódot kell használni: (minta13.html)

<A HREF="minta10.html"> Azonos könyvtárban </A>

Egy adott (nagyméretû) file-on belül is tudunk ugrani, de itt picivel bonyolultabb a dolog, ugyanis a file-on belül kell létrehozni egy "címkét". Ez tulajdonképpen egy láthatatlan könyvjelzõ, amit bármikor fel tudunk lapozni. Kódja: <A NAME="könyvjelzõnév"></A> Nézzünk egy példát: (minta14.html)

<HTML>
<a name="teteje">Ez a file teteje.</a>
<BR>Itt szöveg van.
<BR>Itt is.
<BR>Meg itt is.
<a href="ftp://ftp.microsoft.com/">Microsoft FTP-szerver.</a>
<a href="mailto: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ">E-mail a szerzönek.</a>
<A href="#teteje">Itt lehet a tetejére ugrani.</A>
<A href="http://www.tferi.hu/konyv5/html/minta14.html#teteje">Ez picit bonyolultabb!</A>
</HTML>

Természetesen nem csak http- szabvány szerinti file-ra utalhatunk, hanem ftp-re, illetve E-mail-re is. Ezen kívül ha ismerjük az adott szerver DOS-struktúra szerinti felépítését, akkor hivatkozhatunk rá a jó öreg DOS szerint is, mint a CD-parancsnál. Persze még van számos kisebb szabvány is (gopher, news, ...), de ezek mostanra már szinte teljesen kikoptak a hétköznapi használatból.

3. feladat: Írjon egy olyan fájlt, amelyben link van a szerző honlapjára (tferi.hu), a Microsoft-ra (microsoft.com) és a Netscape-re (netscape.com)! (fel3.html)
4. feladat: Írjon egy olyan fájlt, melyben hivatkozik a Netscape FTP-re, valamint a szerzõnek küld E-mailt ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. )! (fel4.html)

 


 

5. fejezet: Listák

Az Internet kezdetekor szöveges volt szinte minden hozzáférés, éppen ezért az áttekinthetõség kedvéért rendkívüli fontossággal bír mindenféle lista és felsorolás.
A legegyszerûbb a rendezés nélküli lista. (Unordered List = UL) Ennek minden egyes eleme a listatag. (List Item = LI) Ennek a tag-nek nincsen zárórésze.
Lássuk a következõ példát: (minta15.html)

<HTML>
<ul>
<li> Elsö elem
<li> Második elem
<li> Harmadik elem
</ul>
</HTML>

Természetesen lehet rendezett is a lista (Ordered List = OL). Ha az elõbbi file-ban kicseréljük az <ul> taget <ol>-re, akkor a következõ lesz a lista! (minta16.html)

<HTML>
<ol>
<li> Elsö elem
<li> Második elem
<li> Harmadik elem
</ol>
</HTML>

Rendezett lista esetén az <LI> egyik paramétere megszabja a lista típusát.
Type = 1 - a listaelemek számok.
Type = a - a listaelemek kisbetûk.
Type = A - a listaelemek nagybetûk
Type = i - a listaelemek kicsi római számok.
Type = I - a listaelemek nagy római számok.
Ugyanezen paraméterek megjelenhetnek az <OL> elemnél is, ráadásul lehet egy START=n elem is, ami a kezdõértéket adja meg!
Definíciós listát is készíthetünk, ahol egyszerûbb fogalmakat lehet megmagyarázni. (Definition List = DL). Az egyes elemeket és fogalmakat<DT>-vel jelöljük, (Definition Term) míg magyarázatukat <DD>-vel. (Definition Description) (minta17.html)

<HTML>
<dl>
<dt>1. fogalom
<dd>az 1. fogalom magyarázata
<dt>2. fogalom
<dd>a 2. fogalom magyarázata
</dl>
</HTML>

Természetesen ezeket a mintákat némi kiegészítõ tudással kicsit át is variálhatjuk, (lásd CSS-file-ok), de ez nem egy ilyen alapfokú tanfolyam dolga!

 


 

6. fejezet: Ékezetek

Némi kiegészítés az eredeti verzióhoz: amikor a könyv eredetijét írtam, akkor ez a fejezet még kiemelt fontosságú volt. Azóta ez jócskán csökkent, ugyanis a kódlapok (később lesz szó róluk) olyan mértékben elterjedtek, hogy gyakorlatilag megkerülhetetlenek. Óriási előnyük: immáron már nem kell szenvedni az egyes ékezetes karakterek kódjaival. Így ezt a fejezetet inkább csak, mit érdekességet ajánlom!

Az ékezetek nem mindig és könnyedén használhatóak a HTML-nyelvben. Eleve a dolog azért problémás, mert rengeteg nemzeti nyelv van a világon, viszont az internet alapvetõ nyelve a meglehetõsen kicsi karakterkészlettel rendelkezõ angol. Az egyik lehetséges megoldás az, hogy mindenki csak a saját nemzeti nyelvén készült honlapokat láthatja. Nyilvánvaló, hogy ez mereven ellentmond a web nemzetköziségének. Ráadásul eleve lehetetlenné teszi a nyelvtanulást.

Másik verzió, hogy eleve minden nemzeti nyelv összes karakterét beépítjük a böngészõk összes verziójába, de ezzel a képírásos keleti nyelvek (kínai, japán, koreai, stb.) hatalmas mennyiségû jelkészlete miatt a méret drasztikus növekedését érjük el. Lehetséges középút, hogy minden alapvetõ (angol) karakternek van egy egyszerû (1 byte-os) kódja (aki ismeri: ez az ASCII kód). Gyakorlatilag ez a sima, egyszerû "ekezet ne'lku:li i'ra'smo'd". Ezt persze érdemes repülõ ékezetekkel kombinálni, mint az elõzõ példában. Ha ennél többre vágyunk, akkor trükközni kell. Az ékezetes betûk viszonylag egyszerûek, mivel az alapvetõ (angol) karakter köré az &xacute; kombináció kell írni, ahol az "x" az adott karaktert jelöli. De itt van egy táblázat is - a jobb érthetõség kedvéért!

Á = &Aacute; É = &Eacute; Í = &Iacute; Ó = &Oacute; Ú = &Uacute;
á = &aacute; é = &eacute; í = &iacute; ó = &oacute; ú = &uacute;

Mint a fentiekbõl is látható itt kivételesen FONTOS a kisbetû-nagybetû különbsége!
Ha rövid dupla ékezet kell, akkor a &xuml; kombinációt kell alkalmazni, míg az õ karakterhez a &otilde; kombináció kell vagy az û-höz az &ucirc;

Ö = &Ouml; Ü = &Uuml; Õ = &Otilde; Û = &Ucirc;
ö = &ouml; ü = &uuml; õ = &otilde; û = &ucirc;

A legjobb jóindulat ellenére is elõfordulhat, hogy nem minden karakter jelenik meg pontosan, mivel egyes Windows betûkészletekben nem feltétlenül találhatók meg (az USÁ-ból nézve) igencsak egzotikus magyar ékezetes karakterek. Természetesen vannak még speciális karakterek, például a "<" és a ">" jeleket helyettesítõ kódok is.

< = &lt; (less than) > = &gt; (greater than) = &nbsp; (space) ¢ = &cent; (cent-jel) £ = &pound; (font-jel)
¥ = &yen; (yen-jel) & = &amp; (angol és-jel) © = &copy; (copyright) ® = &reg; (registered) ä = &auml; (umlautos a)

Ha valakinek eddig gondjai támadtak az ékezetes karakterekkel, akkor remélem, hogy ez a pár mondat megoldja! 5. feladat: Írja le a következõ ékes magyar kifejezéseket - HTML kóddal: hosszúszárú cipõfûzõ, illetve árvíztûrõ tükörfúrógép.
Még egy apró megjegyzés, ami késõbb nyer fontosságot. Az elõzõ módszerrel gyakorlatilag bármelyik nyelv karakterét le tudjuk írni, ha az bele van építve a HTML-szabványba. Ha nincsen, akkor a <HTML> tag után közvetlenül be kell gépelnünk a következõ részletet - PONTOSAN!.(minta18.html) Magyarázat: ez a magyar nyelvű betűkészletet jelöli, így a gépelés közben nem kell fiyelnünk az ékezetes karakterekre.

<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">

</head>

Eme segítséggel már nyugodtan gépelhetünk, mint az a 18. mintából is látható! A pontos jelentésről majd (sokkal) késõbb, mivel most fontosabb az alapok folytatása.


5. feladat: Gépelje be a fenti két szöveget! (fel5.html)


7. fejezet: Táblázatok

Nos, elértük a HTML nyelv egyik legjobban megjeleníthetõ objektumát: a táblázatokat. Maga a táblázat tagje igen egyszerû: <TABLE> és </TABLE>. Ezen belül viszont sok minden lehet. Minden egyes sort <TR> és </TR> közé kell zárni, míg minden egyes cella tartalmát <TD> és </TD> közé. Ha semmi különös bonyolítást nem szeretnénk, akkor már el is készíthetjük az elsõ táblázatot! (minta19.html)

<HTML>
<table>

<tr>

<td>1. sor 1. cella</td>

<td>1. sor 2. cella</td>

</tr>

<tr>

<td>2. sor 1. cella</td>

<td>2. sor 2. cella</td>

</tr>

<tr>

<td>3. sor 1. cella</td>

<td>3. sor 2. cella</td>

</tr>

</table>

</HTML>
Íme az eredmény:

Ahhoz, hogy kicsit szebbé tegyük a táblázatot, érdemes <TABLE> tagbe különbözõ paramétereket beleírni.

  • A legegyszerûbb a táblázat igazítása: <TABLE ALIGN="left"> Ez az alapeset. </TABLE> Persze lehet középre (center), illetve jobbra (right) is igazítani.
  • A második lehetõség a keret vastagsága. <TABLE BORDER=0> Ez az alapeset. </TABLE> A vastagság képpontokban mérendõ és egész szám lehet. Szokásos érték: 1 és 5 között.
  • A harmadik lehetõség látszólag felesleges, mivel érdemes az oszlopokat megszámolni és ezt a táblázat fejlécébe beírni. <TABLE COLS=3> 3 oszlop lesz!</TABLE>
  • Negyedszerre érdemes figyelembe venni, hogy a táblázatot lehet (és érdemes is) színezni. <TABLE BGCOLOR="red"> Ez a hagyományos színekkel vagy kódokkal történik </TABLE>.
  • Lehet egy kép is a háttér. Lásd: <IMG SRC="képurl">
  • Persze nem csak a táblázat hátterét, de a kereteket is lehet színezni! <TABLE BORDERCOLOR="yellow"> Így zöld lesz a keret színe. </TABLE>. Saját tapasztalat, hogy a színekkel mértékkel kell bánni!
  • Az egyes cellákat nem kell összezsúfolnunk, mivel a cellákat ki lehet bélelni. <TABLE CELLPADDING=2>. Ez a cellahatár és az adat távolságát mutatja meg. Alapeset a 0. </TABLE>.
  • Persze az egyes cellákat sem kell mindig összezsúfolni, így a CELLSPACING használatával nagyobb lehet a cellahatárok közti távolság. Alapeset: 0.
  • Az egyik legfontosabb lehetõség maradt a legvégére: a táblázatnak nem kell kitöltenie az ablak egészét, hanem a <TABLE WIDTH="50%"> paraméter segítségével megadható, hogy hány százalékot töltsön ki. </TABLE> Ha csak simán egy szám szerepel a WIDTH után, akkor százalék helyett képpont lesz az értelmezés.

A fenti paraméterek persze kombinálhatóak! A következõ táblázat például jobbra igazítva, 2-es keretvastagsággal, 2 oszloppal szürke háttérszínnel és piros keretekkel készült a böngészõablak 60%-ára. A cellák bélése 2, akárcsak a cellák közti távolság is. (minta20.html)

Paraméter angolul Magyarul Lehetséges értékek
ALIGN igazítás left/right/center
BORDER keretvastagság 0, 1, 2, 3, ...
COLS oszlopok száma 1, 2, 3, 4, ...
BACKGROUND háttérszín szín neve vagy kódja, esetleg kép URL-je
BORDERCOLOR keretszín szín neve vagy kódja
WIDTH táblázat szélessége pixelszám vagy %

 

<html>
<table ALIGN=RIGHT BORDER=2 CELLSPACING=2 CELLPADDING=2

COLS=3 WIDTH="60%" BGCOLOR="#FFFF00" BORDERCOLOR="red">

<tr>

<td><b>Param&eacute;ter angolul</b></td>

<td><b>Magyarul</b></td>

<td><b>Lehets&eacute;ges &eacute;rt&eacute;kek</b></td>

</tr>

<tr>

<td>ALIGN</td>

<td>igaz&iacute;t&aacute;s</td>

<td>left/right/center</td>

</tr>

<tr>

<td>BORDER</td>

<td>keretvastags&aacute;g</td>

<td>0, 1, 2, 3, ...</td>

</tr>

<tr>

<td>COLS</td>

<td>oszlopok sz&aacute;ma</td>

<td>1, 2, 3, 4, ...</td>

</tr>

<tr>

<td>BACKGROUND</td>

<td>h&aacute;tt&eacute;rsz&iacute;n</td>

<td>sz&iacute;n neve vagy k&oacute;dja, esetleg k&eacute;p URL-je</td>

</tr>

<tr>

<td>BORDERCOLOR</td>

<td>keretsz&iacute;n</td>

<td>sz&iacute;n neve vagy k&oacute;dja</td>

</tr>

<tr>

<td>WIDTH</td>

<td>t&aacute;bl&aacute;zat sz&eacute;less&eacute;ge</td>

<td>pixelsz&aacute;m vagy %</td>

</tr>

</table>

</html>

6. feladat: Készítsen néhány nyomtatott magyar napilapról egy táblázatot, mely tartalmazza a lap címét és a webcímét! A táblázatnek legyen kerete! (fel6.html)

További lehetõségek

  • Egy táblázatnak címet is adhatunk. Ezt a <TABLE> szimbólum után kell írni a következõ minta szerint: (minta21.html) Szabályozható, hogy hová kerüljön a cím <CAPTION ALIGN="TOP"> felülre kerül - alapértelmezés. </CAPTION>.
  • További lehetőségek: bottom = alulra és középre, center = középre, left = balra, right = jobbra.
  • Függőleges helyzetet szabályozhatjuk a VALIGN paraméterrel. Minta: <CAPTION VALIGN="TOP"> - Alapértelmezés = A táblázat címe a táblázat fölé kerül. Másik lehetséges érték: BOTTOM = a cím alulra kerül.
  • A két paraméter persze együtt is használható!
<HTML>
<table border="2">

<caption> Ez a cím </caption>

<tr><td> Ez a táblázat eleme</td></tr>

</table>

</HTML>
  • Szükség esetén két vagy több cellát is összevonhatunk, mint ez a következõ példában látható! (minta22.html) A cellafeszítés (colspan) tipikus használata látható itt:
<HTML>
<table border="2" cols=4>

<tr>

<td> 1. sor 1. elem </td>

<td> 1. sor 2. elem </td>

<td> 1. sor 3. elem </td>

<td> 1. sor 4. elem </td>

</tr>

<tr>

<td colspan="2"> 2. sor 1.-2. elem </td>

<td> 2. sor 3. elem </td>

<td> 2. sor 4. elem </td>

</tr>

</table>

</HTML>

Függõlegesen ugyanez: ROWSPAN.
  • Minden egyes cella tartalmát darabonként is igazíthatjuk <TD ALIGN="LEFT"> Balra rendez - alapértemezés </TD> Lehet középre (center) vagy jobbra (right) is rendezni.
  • Természetesen egyenként is lehetõségünk van a cellák szélességének állítására is az egész táblázat szélességére alkalmazott WIDTH paraméterrel.
  • Minden egyes cellához lehet rendelni egy címet is, mely akkor jelenik meg, ha az illetõ cella fölé kerül az egér. <TD TITLE="cim"> elem tartalma </TD>.
  • Hosszú szövegeknél elõfordulhat, hogy egy sornál több is lehet 1-1 cella tartalma. Ilyenkor jól jöhet a <TD VALIGN="CENTER"> paraméter </TD>, ahol valign = vertical align = függõleges rendezés. Lehetséges értékek: center = közép; top = fent; bottom = alul; baseline = a betûk szintjének aljához igazítja az objektumot.
  • Ennek némileg ellentmond, hogy ha semmiképpen sem akarjuk, hogy egy cellában a szöveget megtörje, akkor használhatjuk a NOWRAP=TRUE paramétert a TD tag-ben. Ekkor a cellatartalom nem kerül törésre. Alapértelmezés: NOWRAP=FALSE.
    (azaz a cellatartalom törhető.)
  • Cellánként is lehetőség nyílik háttérszín (BGCOLOR), illetve háttérgrafika (BACKGROUND) definiálására, azért csak óvatosan a díszekkel...
  • Külön lehetõségünk van <TH> táblázat fejlécének - table heat </TH> és <TFOOT> táblázat láblécének - table foot </TFOOT> definiálására is, bár ezt a nem-Microsoft böngészők nem tudják igazán megjeleníteni.
  • Értelemszerűen létezik a táblázatnak a törzse is. Ez a <TBODY> és a </TBODY> közé kerülhet.
  • Ha egy táblázatot 3-dimenzós módban (többfajta keretszínnel) szeretnénk látni, akkor erre is ad lehetõséget a HTML nyelv újabb definációja, de csak a <TABLE> tagben. Ilyen lehetõség a BORDERCOLORLIGHT és a BORDERCOLORDARK, amint ez a következõ példában is látható:(minta23.html)
<HTML>
<table border="4" cols="4" bordercolor="red" bordercolorlight="gray" bordercolordark="green">

... A többi lényegében ugyanaz, mint az elõzõ file-ban.

Ezek után már bátran neki lehet állni táblázatok formázásának és kitöltésének!


8. fejezet: Képek és videók

Valamirevaló weblap semmit sem ér képek és látványosabbnál látványosabb animációk, esetleg videók nélkül. A kép beszúrása is ugyanolyan egyszerû, mint az eddigi legtöbb parancs: <IMG SRC="képnév.kit">, ahol IMG = image = kép/látvány; SRC = source = forrás. Záróelem nincs, akár a <BR> tagnél. Ha a forrásfile azonos könyvtárban van a weblappal, akkor simán be lehet írni a file nevét. Ha az adott weblap környezetébõl kell vennünk egy forrásfile-t, akkor a jól ismert DOS-struktúra szerint utalhatunk rá; ellenben ha teljes hivatkozás kell URL-lel, akkor a hiperhivatkozásoknál megismert módszert kell alkalmaznunk.

  • Támogatott formátumok - a W3.org szabványügyi szervezet hivatalos forrása szerint:
    .avi — Audio-Visual Interleaved (AVI) 
    .bmp — Windows Bitmap (BMP)
    .emf — Windows Enhanced Metafile (EMF)
    .gif — Graphics Interchange Format (GIF)
    .jpg, .jpeg — Joint Photographic Experts Group (JPEG)
    .mov — Apple QuickTime Movie (MOV)
    .mpg, .mpeg — Motion Picture Experts Group (MPEG)
    .png — Portable Network Graphics (PNG)
    .wmf — Windows Metafile (WMF)
    .xbm — X Bitmap (XBM)
  • A képet követõ szöveg helyzetét az ALIGN paraméter rendezi. Értékei: Absbottom (=abszolút alja), Absmiddle (=abszolút közép), Baseline (=alapvonal), Bottom (=alja), Left (=balra), Middle (=középre), Right (=jobbra), Texttop (=szöveg közepére), valamint Top (=tetejére).
  • Hasznos lehet, ha a kép(ek) miatt egy ténylegesen üres sort behúzunk. Ilyen esetekben érdemes használni a jól ismert <BR CLEAR=ALL> tag-et, mely után a szöveg csak a kép alatt folytatódik.
  • Ha túl nagy a kép, akkor érdemes a letöltés elõtt egy sima helyettesítõ szöveget kiiratni az ALT="text" paraméterrel, ahol értelemszerûen a text helyett kell beírni a szöveget.
  • Természetesen meg lehet adni a kép keretének vastagságát is a szokásos BORDER paraméterrel - pixelben megadott egész szám.
  • Érdemes megadni a kép szélességét (WIDTH), valamint magasságát (HEIGHT) - persze szintén képpontban, hogy a kép letöltésétõl függetlenül a böngészõ már tudja rendezni az oldalt, de ezt a párost lehet használni a kép átméretezéséhez is!
  • Néha jól jöhet egy kis helyet hagyni a grafikus elem alatt és felett (VSPACE), illetve balra és jobbra. (HSPACE).
  • Gyakori megoldás, hogy a kiváló minõségû (és ezért lassan letöltõdõ) kép helyett elõször egy gyenge felbontású, de még éppen, hogy látszató "piszkozatot" löknek ki a weblapra. A LOWSRC paraméter már csak azért is hasznos, mert így a nem kívánt kép teljes letöltését nem kell megvárni. Természetesen itt is meg kell adni a teljes forrást.

Egy teljes kép letöltését lehet látni a következõ file-ban: (minta24.html)

<HTML>
<img src="/minta23.gif" width="444" height="270" alt="helyette" align="absmiddle" border="2">

</HTML>

Betölthetõ file-ok az Explorerbe és a Firefox-ba egyaránt: GIF, JPG, JPEG és PNG. Ha sima animációs GIF-eket szeretnénk betölteni, akkor ez semmi gondot sem jelent. Például a bal oldalt látható "kukac" is így forog. Ellenben a videók már több gondot okozhatnak. Ilyenkor a kezdéskor a forrásfile megadásánál SRC helyett DYNSRC-t kell használni. (DYNSCR = Dynamic Source). Használható file-kiterjesztések az MPG, MPEG és az AVI, bár ez utóbbival a a régebbi Firefox-oknak gondjai lehetnek.

  • Egy videórészletet persze többször is le lehet játszani a LOOP paraméter segítségével. Alapértelmezés LOOP=1. Végtelen lejátszást érhetünk el a LOOP="-1" (esetleg a LOOP="infinite") adat segítségével.
  • Csak az Explorerben használható paraméter a LOOPDELAY, mely ezredmásodpercben szabályozza, hogy két lejátszás között mennyi idõ teljen el.

 


 

9. fejezet: Keretek (frame-ek)

A HTML-oldalak egyik leghasznosabb része a keretek (angolul: FRAME-ek) használata. Ezt a szomszédos dokumentum is bizonyítja. (minta26.html) A felépítése gyakorlatilag igen egyszerû, mivel a két keret külön-külön is felhasználható és minden hivatkozhat mindenre. Amint ez a forráskódban is látható, a kereteket két tag: a <FRAMESET> és a <FRAME>. Természetesen a <FRAMESET>-ben százalékosan, illetve pixelesen is megadható a keretek aránya. Szükség esetén több keret is egymásba ágyazható. A vízszintes felosztáshoz a "rows" szócskát kell használni, míg a függõleges felosztáshoz a "cols" szükséges. <HTML>
<FRAMESET rows="50%,50%">

<FRAME SRC="fel1.html">

<FRAME SRC="fel2.html">

</FRAMESET>

</HTML>
  • Egyéb paraméterek is lehetségesek: A BORDER=n paraméter a keretek közötti helyet adja meg képpontban (=pixelben). Alapértelmezés: 1.
  • A keret színét a BORDERCOLOR="színkód" határozza meg, amint ezt előbbiekben is láthattuk.
  • Ha nem szeretnénk keretvonalat, akkor a FRAMEBORDER="no" paraméter kell. Vigyázat! Így a lapunk könnyen áttekinthetetlen lehet! (Ellentéte: FRAMEBORDER="yes")
  • Ha szeretnénk felkészülni régebbi böngészõkre is (Explorer 3-asig és Netscape 2-esig bezárólag), akkor érdemes használni a <NOFRAMES> taget is, melynek záróértéke természetesen a </NOFRAMES>, amint ez az alábbi példában is látható: (minta27.html). Tény, hogy a mai, modern böngészőkben erre már nem kell felkészülni!
<HTML>
<FRAMESET COLS="100,*">

<FRAME SRC="fel1.html">

<FRAME SRC="fel2.html">

<NOFRAMES>

<BODY>

Hát ez nem nyert!

</BODY>

</NOFRAMES>

</FRAMESET>

</HTML>
Ha valaki szeretne felkészülni ilyen igényekre is, akkor kénytelen elkészíteni a keretek nélküli verziót is - sajnos. 

Még valami: ha nem feltétlenül kell, akkor ne adjuk meg minden frame vastagságát - fõként pixeles értéknél tilos ezt tenni! Ilyenkor érdemes a bal oldali példa 2. sorában látható csillagot (*) használni, ami a jó öreg DOS-os hagyományok szerint a maradék részt jelenti, azaz a mindent.
  • Persze lehetõség van arra is, hogy az egyes keretekkel külön is trükközzünk. A legegyszerûbb a scrollozás. A paraméter lehetséges értékei: SCROLLING = NO, YES, illetve AUTO. (NO = tilos a scroll; YES = mindig megjelenik a gördítõcsík; AUTO = Csak akkor jelenik meg a csík, ha az szükséges - ez az alapérték.)
  • Az SRC után természetesen a forrásfile-t kell írni.
  • A NORESIZE (külön érték nélküli) paraméter megakadályozza, hogy a felhasználó átméretezhesse a weblap kereteit. Ellentéte a RESIZE.
  • Itt is van lehetõségünk a keret színének megadására a BORDERCOLOR="színkód" (vagy név) segítségével, de véleményem szerint szerencsésebb a FRAMESET tagben a szín megadása.
  • A MARGINHEIGHT=pixelszám segítségével az egyes keretek tetejétõl és aljától való távolságot lehet megadni.
  • Hasonlóan a keret bal és jobb oldalától való távolságot a MARGINWIDTH=pixelszám paraméterrel állíthatjuk.
  • A TITLE="kiírandó duma" paraméter hatására a beírt szöveg (jelenleg: kiírandó duma) meg fog jelenni a tippek sorban a böngészõ legalján, ha az egérrel föléje megyünk.
  • A legfontosabb paraméter még hátravan. Ez a NAME="ablak_neve". Sok értéke van, melyek azt határozzák meg, hogy hová kell megnyitnia az új file-t egy rákattintáskor. Figyelem! Ezt csak úgy tudjuk használni, hogy a megnyitásra használt <A HREF="fileneve.html"> tagbe bele kell illeszteni a TARGET="ablak neve" paramétert is! Az ablakokat tetszõlegesen el lehet nevezni és érdemes is ezzel élni, ha elég bonyolult a lap hivatkozása. Az ablakok lehetséges - beépített - nevei: "_self" = önmagába nyitja meg; "_blank" = egy tiszta, névtelen lapban nyitja meg; "_parent" =  a lapot a közvetlen szülõjében nyitja meg, ahonnan eredtek a linkek; "_top" = az ablak teljes méretében nyitja meg az új linket. A félreértések elkerülése végett szeretném kihangsúlyozni, hogy a beépített nevek elõtt egy alsó vízszintes vonás van! (Általában: jobb SHIFT és a mellette lévõ mínusz a billentyûzeten.)

Összegezve:

A "_self" paraméter esetén a megfelelõ frame helyébe töltõdik az oldal.
A "_parent" paraméter esetén a megfelelõ frame fölé töltõdik az oldal.
A "_top" esetén legfölülre.
A "_blank" paraméter esetén egy vadonatúj böngészõ ablakába.
Az "ablakneve" paraméter használata esetén a megadott nevű keretben nyílik meg a hivatkozás.
A "_search" paraméternél a link a böngésző kereső-paneljába töltődik be. Minimum Explorer 5-nél használható.
A "_media" esetén a link a böngésző MediaBar nevű részébe (magyarul: multimédia panel) töltődik be. Minimum Explorer 6-nál használható.
7. feladat: Készítsen egy ilyen kétoldalon elhelyezkedő keretrendszert. Minta: fel7.html.

Ahogy haladott előre az élet (meg az egyre újabb böngésző-szabványok), úgy változik a HTML is. Ennek egyik áldozata lett a FRAME. Helyette bejött az iFRAME. Használata végtelen egyszerű, mivel egy virtuális keretet hoz létre a weblapon belül. Például a következő kódot kell beépíteni a weblapba:

<HTML>
...
<IFRAME SRC="http://www.tferi.hu/"></IFRAME>
...
</HTML>


Fontosabb paraméterek:

- ALIGN: (left/right/top/middle/button): rendezés a szokott helyre. Elavult. A DIV használata javasolt helyette.
- FRAMEBORDER: (1/0): legyen keret (1) vagy nem (0).
- HEIGHT: (pixel vagy %): A keret magassága képpontban vagy %-ban.
- LONGDESC: megadja azt az oldalt, ahol az iFRAME hosszabb leírása található.

- MARGINHEIGHT: margó magassága képpontokban.
- MARGINWIDTH: margó szélessége képpontokban.
- NAME: a keret neve. Ezzel lehet hivatkozni rá linkeléskor!
- SCROLLING: (yes/no/auto): a keret görgethetősége.
- SRC (URL): megadja az IFRAME keretbe beépített dokumentum címét.
- WIDTH: (pixel vagy %): a keret szélessége képpontban vagy %-ban.


10. fejezet: Egyéb formázások

Szövegek dekorálása

Természetesen egyéb formázási lehetõségeink is lehetnek. Az alábbi néhány sor csak pár lehetõséget mutat be:
<ADDRESS>

Postacímet jelöl ki.


</ADDRESS>
<BLINK> Ez itt villog, de csak Netscape-ben! </BLINK>
<BIG> Nagyobb karakterméret </BIG>
<BLOCKQUOTE>

Szövegblokk - érdemes kipróbálni!

</BLOCKQUOTE>
<CITE> Idézet - ritkán használható</CITE>
<CODE> Programkód - a más betűstílus miatt érdemes használni</CODE>
<COMMENT> Kommentálás - semmi hatással nincs a dokumentumra. Nem íródik ki </COMMENT>
<DFN>Definált szöveg </DFN>
<EM> Kiemelés - ritkán használt</EM>
<KBD> Billentyûzetrõl begépelhetõ input írógép stílussal </KBD>
<S> Keresztülhúzott szöveg</s>
<SAMP>

Irodalmi szövegrészlet, illetve mintakarakter

</SAMP>
<SMALL> Kisebb betûméret </SMALL>
<STRONG> Vastagított megjelenés </STRONG>
<SUB> Alsó index </SUB>
<SUP> Felsõ index </SUP>
<VAR> Változónevet jelöl ki </VAR>
<TT> Írógépkarakterek</TT>

Marquee

Érdekes, de sajnos csak az Explorerben megjelenõ lehetõség a szövegek feliratszerû mozgatása a <MARQUEE> és a </MARQUEE> között. Előfordulhat, hogy egyes alternatív böngészőkben is megjelenik a hatás kívánságunk szerint, de ez nem túl valószínű!
Általában akkor lehet látványos az effektus, ha az ablak nagyobb részében látható lesz a mozgás, mint a lenti példában: (minta28.html)

<HTML>
<Marquee behavior=alternate bgcolor="teal" dataformatas=text loop=3 width="75%" title="dumálás">

Ez a duma!

</marquee>

</HTML>

Pár paraméter:
BEHAVIOR =alternate/scroll/slide - mozgásirány = balra-jobbra/átlapozás (scroll) a direction által meghatározott irányba/a szöveg levágása az elõzõ mintájára
BGCOLOR = háttérszín kódja vagy neve
DATAFORMATAS = text/html - adatformátum - sima szöveg/html
DIR = ltr/rtl - szöveg olvasási irányának meghatározása; ltr=balról jobbra (alapértelmezés); rtl = jobbról balra
DIRECTION = left/right/up/down - scrollozás iránya - bal/jobb/fel/le; Alapértelmezés: left
HEIGHT = "n" - Hány %-ot, vagy képpontot foglalhat el a HTML-tag a képbõl.
HSPACE = "n" - Mekkora legyen a HTML-tag mellett a szabad hely vízszintesen?
VSPACE = "n" - Mekkora legyen a HTML-tag mellett a hely függõlegesen?
LOOP = "n" - Hány ismétlés után álljon le a mozgatás. (Végtelen = -1)
SCROLLAMOUNT = "n" - Hány pixel elcsúszással rajzoljon ismét a MARQUEE.
SCROLLDELAY = "n" - Hány millimásodperc után rajzolja újra a HTML-taget.
TITLE = "cím" - Mi jelenjen meg, ha az egeret fölé visszük?
WIDTH = "n" - Az ablak hány százalékában jelenjen meg a MARQUEE.
8. feladat: Készítsen egy jobbról balra 4-szer elhaladó pár szavas szöveget, amely az aktuális ablak 65%-át foglalja el, de az egész alakzat középre legyen igazítva és sárga háttere legyen. (Minta: fel8.html)

9. feladat: Ugyanezekkel a paraméterekkel készítsen egy újabb objektumot, melyben egy weblap linkje göndül tova. (Minta: fel9.html)

Basefont

Fontos karakterformázási lehetõséget tartalmaz a <BASEFONT> tag, mely egy dokumentum alapvetõ karakterkészletét tartalmazhatja, amelyhez képest a többi karakter hogyan nézzen ki. Lehetséges paraméterei - főleg az Explorerben: COLOR (szín) és FACE (karakterkészlet neve). A főbb böngészõk ismerik a SIZE (méret) paramétert. További segítséget jelenthet a következõ file (minta29.html):

<HTML>
<basefont color="blue" face="Arial, Courier" size="4">

Ez lesz az alapértelmezés!

</basefont>

</HTML>

BGSound

Csak az Explorer által használt lehetõség a <BGSOUND> (háttérhang). Itt hangkártyával rendelkezõ gép segítségével lejátszathatjuk az oldalhoz rendelt háttérhangot. Választható kiterjesztések: WAV, AU, MID és CD. Kötelezõ paraméter a forrás megjelölése (SRC). Lehetséges paraméter az ismétlések számát szabályozó LOOP=n, melyben n egy sorszám. Abban az esetben, ha n = -1, akkor végtelenszer ismétlõdik a háttérhang. Érdekes lehetõség a BALANCE=n paraméter, ahol n -10000 és +10000 közötti érték. Ez határozza meg a bal és jobb oldali hangszórók közti hangosság értékét. Alapértelmezés: 0. (Egyenlõ hangosság.) További hasonló paraméter a VOLUME=n, ami neve alapján sejthetõen a hangerõért felelõs. n értéke -10000 és 0 között lehet, ahol 0 a legnagyobb hangerõ.


11. fejezet: BODY és META

Az eddigi képnél kicsit bonyolultabb, árnyaltabb fogalmazás szükséges a teljes értékû HTML lapokhoz. Ezentúl a dokumentum sablonjához a következõt ajánlom: (minta30.html)

<HTML>
<HEAD>

<TITLE>Ez a cim</TITLE>

<META name="description" content="Lap leirása">

<META name="keywords" content="Kulcsszavak">

<META name="generator" content="Mivel lett csinálva">

<META name="author" content="Szerzõ neve">

<META name="robot" content="index,follow">

<META http-equiv="Expires" content="Mon, 27 Nov 2000 14:25:27 GMT">

<META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=iso-8859-2">

</HEAD>

<BODY BGCOLOR="#FFFFFF" TEXT="#000000" LINK="#0000FF" VLINK="#800080">

Na, és csak itt jön a lényeg!

</BODY>

</HTML>
Látható, hogy maga a <HTML>-tartomány két részre oszlik. Van egyrészt egy fejléc<HEAD> és </HEAD> között, valamint egy szövegtörzs a <BODY> és a </BODY> között. Eddig csak ez utóbbi került sorra. A fejléc megléte nem kötelezõ, de sokat tud segíteni a következõ elemekkel:
<TITLE> A Dokumentum címe </TITLE>

<META> kezdetû elemeknek nincsen zárórésze és nem is jelennek meg, de annál hasznosabbak! Használata kizárólag a fejlécben engedélyezett. Fõbb paraméterei már a bal oldali kódban is láthatóak. Szokások:
- Description: pár szavas leirás - õszintén!
- Keywords: A lapra jellemző kulcsszavak a keresõrobotoknak.
- Generator: Milyen programmal lett a lap elkészítve. (Pl. Jegyzettömb)
- Author: A szerzõ neve, esetleg E-mail címe!
- Robots: Parancsok a keresőrobotok számára. Lehetséges értékek: "index/noindex" indexelhető vagy nem; "follow/nofollow" követhetők a hivatkozások vagy nem. Mivel úgyis mindkettőt használni kell, ezért célszerű helyettük írni a "deny" szót (tilos mindkettőt), illetve az "all" szót, amely mindkét tevékenységet engedi.
- Expires: Lejárat ideje. Ha pl. csak minden hónap elsején frissíti a lapját, akkor érdemes a mindig következő frissítési dátumot beírni. Így közvetlenül a Proxy-kből is le tud töltődni a lap. Ha mindig a legfrissebb tartalmat akarja láttatni, akkor időpont helyett egyszerűen a "NOW" (=most) szót kell beírnia.
Valamennyi <META name=...> kezdetû tagben használható a lang="en", vagy a lang="hu" paraméter, ami a nyelvet jelöli. Indexelni például nem bûn angolul akkor is, ha a lap kizárólag magyar!

- A HTTP-EQUIV egy már lehetõséget rejt. Ugyanis itt megadhatjuk a böngészõnek, hogy az adott dokumentum mikor veszti érvényét. Így ha a böngészõ újabb parancsot kap a dokumentum letöltésére, akkor ha a cache-ben eltárolt határidõ elõtt van még a weblap, akkor nem bajmolódik a letöltéssel, hanem beolvassa magából a gépbõl és már készen is van. Célszerû egy weblapnál nem túl távoli idõpontot megadni!
- A másik sor (<META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=iso-8859-2">) pedig a magyar karakterkészlet használtára keszíti elõ a gépet.
- Lehetõség nyílik arra is, hogy egy dokumentumot állandóan frissítsünk. A <META HTTP-EQUIV="REFRESH" CONTENT=2> használata például 2 másodpercenként frissít egy weblapot! (Tõzsdei árfolyamoknál még jól jöhet.)
- Több értelme lehet egy másik webhely automatikus betöltésének. A <META HTTP-EQUIV="REFRESH" CONTENT="5; URL=http://poszter.ini.hu/"> tag például az URL-ben megadott webhelyet hozza be 5 másodperc elteltével!
- Szintén érdemes használni a <META HTTP-EQUIV="Reply-to" content=" Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. "> taget is, ami a lehetséges válaszcímet adja meg.
Egy másik fontos elem a <BODY> és a </BODY> közé ékelt szövegtörzs nyitóeleme. Rengeteg lehetõséget tartalmaz és igen sokféleképpen lehet alkalmazni. Lehetséges paraméterei közül csak a lényegesebbek kerülnek itt felsorolásra:
- BGCOLOR="színkód" - background color; A háttérszín neve vagy kódja.
- ALINK="színkód" - active link; Az éppen aktív link(ek) színkódja vagy neve.
- VLINK="színkód" - visited link; A már meglátogatott linkek színkódja vagy neve.
- LINK= "színkód" - link's color. A még meg nem látogatott linkek színkódja vagy neve.
- TEXT="színkód" - text color; A sima (linkek nélküli) szöveg színkódja vagy neve.
- BACKGROUND="url" - Háttérkép neve (esetleges útvonallal).
- BGPROPERTIES=FIXED - Vízjel megadása. Ez így nem gördíthető!
- TITLE="szöveg" - Ez a szöveg lesz kiírva az egérmutató fölé (mintegy segítségként), ha az ablak fölé ér.
- NOWRAP="TRUE" - Szöveg nem törhető meg automatikusan. Alapértelmezés: NOWRAP="FALSE".
- SCROLL="NO" - Eltünteti az oldalsó scrollozó-csíkot. Alapértelmezés: SCROLL="YES". Lehetséges érték még: "AUTO" (automatikus).
- BOTTOMMARGIN=n - Alsó margó pixelben. Felülbírálja az alapértelmezést. Csak egész szám lehet. Alapértéke: 15. Minimum: 0.
- TOPMARGIN=n - Felsõ margó pixelben. Felülbírálja az alapértelmezést. Csak egész szám lehet. Alapértéke: 15. Minimum: 0.
- LEFTMARGIN=n - Bal oldali margó pixelben. Felülbírálja az alapértelmezést. Csak egész szám lehet. Alapértéke: 10. Minimum: 0.
- RIGHTMARGIN=n - Jobb oldali margó pixelben. Felülbírálja az alapértelmezést. Csak egész szám lehet. Alapértéke: 10. Minimum: 0.
További elemek is lehetnek a weblap fejlécében:

  • <ISINDEX> : Nem tartalmaz semmi szöveget és nincsen záróeleme sem. A böngészõ számára jelzi, hogy kereshetõ (indexelhetõ) dokumentumról van szó. Javasolt helyette a "robots" META-tag használata.
  • <LINK> : Jelzi a dokumentum kapcsolatát más dokumentumokkal, stíluslappal címszalaggal, stb. Kell záróelem. Paraméterei: DISABLED - megtiltja az elem használatát; HREF="url" - élõkapocs létrehozása; MEDIA="SCREEN" vagy MEDIA="PRINT" vagy MEDIA="ALL" - meghatározza a dokumentum kimenetét, lehetõségek: képernyõ,nyomtató, minden (alapértelmezés)

12. fejezet: Térképek

Ha egy bonyolultabb képünk van rengeteg utalással és felirattal és/vagy rajzzal, akkor célszerû egy olyan rendszert kialakítani, amelynél egyes részekre kattintva nyitódhat meg egy újabb kapcsolat. Mintaképpen nézzük meg a következõ képet és file-t: (minta31.html)

map.gif <HTML>
<IMG src="/map.gif" usemap="minta31.html#terkep1">

<MAP name="terkep1">

<area shape="rect" coords="25,12,114,32" href="/minta1.html">

<area shape="rect" coords="25,33,114,47" href="/minta2.html">

<area shape="rect" coords="25,48,119,70" href="/minta3.html">

<area shape="rect" coords="25,71,119,88" href="/minta4.html">

<area shape="circle" coords="200,212,50" href="/minta5.html">

<area shape="poly" coords="20,200,20,250,80,250,140,200,20,200" href="mailto: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ">

</MAP>

</HTML>

(Megjegyzés: a fenti kép a PhotoShop 5.0 és a CorelDraw 9 programokkal készült!)
A dolog lényege, hogy a térképnek és a feldolgozott utalásoknak nem kell azonos file-ban lennie, de lassabb kapcsolatú gépek miatt célszerû azonos file-ba tenni a két anyagot. Az elsõ fontos utasítás az IMG SRC-ben lévõ USEMAP paraméter. Itt meg kell adni a térképfeldolgozó file, valamint a térkép helyét.
A térkép feldolgozásához kell a <MAP name="térképneve"> tag. A konkrét élõkapcsokat az <area> tag szabályozza. Paraméterei:
- shape = rect (téglalap), circle (kör), poly(polygon), default (mindenhol máshol - egyéb helyen)
- coords = koordináták. Téglalap esetén két átellenes saroké, kör esetén a középpont és a sugár, poligon esetén sorban a sarkok (az utolsó legyen azonos az elsõvel!).
- href = élõkapocs. Teljes utalás is lehet, nem csak egyszerû file.
- alt = alternatív szöveg.
- target = Megnyitandó file helye (pl.) megosztás esetén.
- title = az egérmutató hatására kiírandó szöveg.
- nohref = ennek a területnek nincsen élõkapcsa.
Minták: Kapcsolatok (4. fejezet).

10. feladat: Nem feltétlenül könnyû egy ilyen térkép (elsõ) elõkészítése, de némi próbálkozás után a fenti minta alapján sikerülhet!


13. fejezet: Kérdôívek a HTML dokumentumban

Hadd kezdjem ezúttal egy megjegyzéssel: a kérdőívek helyes összeállítása és megfogalmazása a gyakorlattal rendekelzőknek nem túl nehéz, csak időigényes feladat. Én magam is úgy szokta elkészíteni őket, hogy a egy weblapszerkesztővel előbb előkészítem a terepet (bocsánat, a kérdőívet), majd utána kezdem el egy kódszintű szerkesztővel a finomhangolást!

Egy weblapon kérdõíveket is közzé tehetünk, amelyek használata első pillantásra nem feltétlenül egyszerű!
A <FORM METHOD="mód" ACTION="mit csináljak vele"> és a </FORM> közötti utasítások határozzák meg az ûrlapot.

  • Az ACTION határozza meg a feldolgozást végzõ programot. Ez többnyire a kiszolgáló szerverén a /cgi-bin/ könyvtárban van, de lehet E-mailben is elküldeni. Ez utóbbi sokkal egyszerübb és nem kell hozzá semmilyen feldolgozó-program. Olvasása a legegyszerűbb szövegszerkesztövel (értsd: NotePad/Jegyzettömb) is lehetséges! Ha mindenáron egy feldolgozó-programot kell megcímezni, akkor kiterjesztése többnyire PHP vagy ASP szokott lenni. Vigyázat! Az ilyen programok írása nem feltétlenül egyszerű!
    Minta levélküldésre: <ACTION METHOD="mailto: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ">
    Minta feldolgozó-programra: <ACTION METHOD="feldolgoz.php">
  • A METHOD a kitöltött ûrlap továbbítási módját határozza meg. Ez lehet GET (Hozzáfûzi az ûrlapot az url-hez - idõnként túl hosszúra nyúlhat az url!), illetve POST (adatcsomagban - biztonságos!)
  • Érdemes használni POST adatküldés esetén az ENCTYPE="TEXT/PLAIN" paramétert, mert így tapasztalatom szerint minden levelezõprogram jól megérti a küldött adatokat, még az egyébként igen kényes www.freemail.hu is!
  • Az <INPUT NAME="név" TYPE="típus" ALIGN="igazítás"> utasítással határozható meg egy kitöltendô ûrlapmezô.
  • A NAME természetesen a mezônév, amely alapján a feldolgozóprogram azonosítja a bevitt adatot. Ez gyakorlatilag szabadon megválasztható, de javasolt a klasszikus DOS szabványait megtartani és nem túl sokat variálni a nevekkel. Tapasztalatom szerint nem minden E-mail-en elküldött ûrlap jön át tökéletesen, ha túl sok a magyar elnevezés.
  • Az ALIGN természetesen igazítást jelent. Lehetséges értékei: left, right, center.
  • Itt is használható a TITLE, mely itt is az egér hatására megjelenő szöveget jelenti. Tapasztalatom szerint bonyolultabb űrlapoknál sok mező rossz kitöltése elkerülhető pár TITLE tag-gel.
  • A TYPE pedig az adattípus, melyet vár a beviteli mezô. Lehetséges típusok:
    TEXT -szöveg, 
    PASSWORD - jelszó (nem jelenik meg bevitelkor!),
    HIDDEN-rejtett (ez sem jelenik meg),
    CHECKBOX - kapcsoló (több is kiválasztható egyszerre),
    RADIO - kapcsoló (egyszerre csak egyet lehet kiválasztani),
    RANGE - numerikus adat,
    FILE - csatolandó fájl,
    SUBMIT - adattovábbító gomb,
    RESET - megsemmisítõ (inicializáló) gomb,
    BUTTON - egyéb nyomógomb.
    Az <INPUT> utasításban további opciók is szerepelhetnek, a fô opciók értékeitôl függôen:
  • A VALUE kiegészítô opcióval megadott értéket veszi fel alapértelmezésként a szöveges vagy numerikus beviteli mezô. Értékét nem kell megadni.
  • TEXT típusú mezô esetén egy további opció, a SIZE="méret" opció határozza meg az ablak szélességét, a MAXLENGTH="érték" pedig a maximális hosszt. Lehetséges paraméter a READONLY, mley nevébõl adódóan csak olvashatóvá teszi a file-t.
  • A CHECKBOX és a RADIO típusú mezôk további paramétere lehet a CHECKED opció, mely bekapcsolja a kapcsolót - alapértelmezésként.
  • A RANGE típusú mezô esetén megadható az a tartomány, melybe a bevitt értéknek bele kell esnie, a MAX="maximum" és a MIN="minimum" további opciókkal.
  • A FILE típusú mezôben megadott fájl az ACCEPT kiegészítô opcióval megadott MIME módon csatolódik az elküldendô kérdôívhez. (Megjegyzés: Egy Browse nyomógombbal támogatott fájlkeresô-ablakból lehet a fájlt kiválasztani.)
  • A SUBMIT és a RESET gombokhoz tartozó kiegészítô opció a VALUE="felirat", amely a gombok feliratát jelöli ki. Egyébként a SUBMIT gomb lenyomásának hatására küldi el az ûrlapadatokat a kérdôív a feldolgozó programnak, a RESET gomb lenyomása pedig az alapértékekkel tölti fel a beviteli mezôket.
  • A BUTTON gombot nem feltétlenül kell használni, mivel gyakorlatilag semmilyen szerepe nincsen!
  • Hosszabb szöveg bevitelére alkalmas a <TEXTAREA NAME="név" ROWS="magaság" COLS="szélesség" VALUE="szöveg"> és a </TEXTAREA> utasításpár, amely egy beviteli ablakot nyit megadott szélességben és sorban. A VALUE az alapértelmezésként megjelenítendô szöveget adja meg.
  • Egy kérdésre adandó válasz egyszerû - menübõl történô - kiválasztását teszi lehetôvé a kérdôíven a <SELECT NAME="név" SIZE="sor"> és a  </SELECT> utasításokkal létrehozott kiválasztásos menü, melynek menüpontjait az <OPTION> utasítással adhatjuk meg. Az OPTION fontos paramétere a VALUE="érték", ami a szöveges/karakteres mezõknél igen hasznos lehet. Érdemes használni, de nem szabad egy kérdõíven túl sok választást megadni, mert akkor tapasztalatom szerint az internetes felhasználó nem hajlandó végigcsinálni a kérdõívet.
  • A SIZE opció azt határozza meg, hogy hány sorban jelenjenek meg a SELECT-ben választható menüpontok egy szkrollozható menüben. Hiánya esetén, hagyományos legördülô menübôl lehet választani. A MULTIPLE opció esetén több menüpont is kijelölhetô egyszerre. Az <OPTION SELECTED> formájú utasítás adja meg az alapértelmezett választást!
  • Érdekes paraméterként lehet alkalmazni az ACCESSKEY=gomb-ot, amelynél a böngészõben lehet megadni az ûrlapra ugráshoz használt ALT+gomb kombinációt!
  • Használható a DISABLED is, ami az éppen aktuális elem aktív használatát tiltja le.
  • Érdemes elgondolkozni az AUTOCOMPLETE="ON", illetve "OFF" használatán egyes szöveges mezőknél, persze a jelszómezőket kivéve. Nevéből érthetően ez engedélyezi a mező automatikus kitöltését, ha már a felhasználó járt ott!
  • Lehetőségként felmerülhet, hogy alkalomadtán el kell rejteni a fókuszt, magyarul azt a helyet, ahová először írni lehet. (A dolog értelme: a felhasználónak muszáj legalább egyet kattintania az űrlap kitöltése előtt!)
    Ezt a HIDEFOCUS="true" értékkel tehetjük lehetővé. Alapértelmezésben a fókusz látható, azaz HIDEFOCUS="false".
  • Itt is felhasználható, igény szerint akár elemenként is a LANG="nyelvi_kód". A hazánkban használt legfontosabb nyelvi kódok:
    hu = Hungarian/Magyar
    en = English/Általános angol
    en-us = English - United States /Amerikai angol
    de = German - Standard/Általános német
    de-at = German - Austria/Osztrák német
    ro = Romanian/Román
    ru = Russian/Orosz
    cz = Czeh/Cseh

További nyelvi kódok ebből az angol nyelvű táblázatból szedhetők ki: htmllang6.html.

Egy apró tanács a komolyabb kérdõívek kitöltése elõtt: mindig többszörösen próbáljuk ki a kész kérdõívet. Lehetõsleg ne csak a saját gépünkörõl, hanem minél több helyrõl. Ha lehetõségünk van rá, akkor érdemes több verziójú Explorerben, Netscape-ben és minél több operációs rendszerben is kipróbálni. A rendszerek közül ne maradjon ki a Linux sem! Ha saját magunknak ez gondot okoz, akkor kérjük meg ismerõseinket az ellenõrzésre. "Éles" megrendelõívvel SOHA ne kísérletezgessünk, csak az összes próba után!


A következõ példa egy nem kifejezetten egyszerû kérdõívet mutat be: (minta32.html)

<html>
<head>

<meta http-equiv="Content-Language" content="hu">

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=windows-1250">

<title>Tamás Ferenc</title>

</head>

<body>

<form method="post" action="MAILTO: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. " enctype="text/plain">

<h1 align="center">Tamás Ferenc</h1>

<h2 align="center">A számítástechnika alapjai CD-ROM megrendelõlapja</h2>

<h3 align="center"><span style="background-color: #FF0000">EZ CSAK MINTA, NEM

MEGRENDELÕLAP!</span></h3>

<p align="center">&nbsp;</p>

<div align="center">

<center>

<table border="1" width="75%">

<tr>

<td width="60%">

<input type="checkbox" name="Konyv1" value="ON" checked disabled>

Tamás Ferenc: A számítástechnika alapjai könyv</td>

<td width="15%" align="right">4.777 KByte</td>

</tr>

<tr>

<td width="60%">

<input type="checkbox" name="PPT" value="ON" checked disabled>

Kiváló minõségû bemutató PowerPoint fájlok</td>

<td width="15%" align="right">300.000 KByte</td>

</tr>

<tr>

<td width="60%">

<input type="checkbox" name="Free" value="ON">

Ajánlott ingyenes programok</td>

<td width="15%" align="right">150.000 KByte</td>

</tr>

<tr>

<td width="75%" colspan="2">

<p align="center"><b>

<input type="checkbox" name="Rendel" value="Rendel" checked>

IGEN, megrendelem a fenti feltételekkel a CD-ROM-ot és

vállalom a kifizetést az általam választott módon!</b></p>

</td>

</tr>

<tr>

<td width="60%">Megrendelõ neve</td>

<td width="15%" align="right">

<input type="text" name="Név" size="40" value="Teljes név"></td>

</tr>

<tr>

<td width="60%">Irányítószám</td>

<td width="15%" align="right">

<input type="text" name="Irszam" size="20" value="8000"></td>

</tr>

<tr>

<td width="60%">Város</td>

<td width="15%" align="right">

<input type="text" name="Város" size="37" value="Város"></td>

</tr>

<tr>

<td width="60%">Felhasználási terület(ek)</td>

<td width="15%" align="right"><select size="2" name="MitCsinal" multiple>

<option selected value="Önálló tanulás">Önálló tanulás</option>

<option value="Kiscsoportos tanfolyam">Kiscsoportos tanfolyam</option>

<option value="Általános iskola">Általános iskola</option>

<option value="Középiskola">Középiskola</option>

<option value="Felsõoktatás">Felsõoktatás</option>

<option value="Egyéb">Egyéb</option>

</select></td>

</tr>

<tr>

<td width="60%">Fizetési mód</td>

<td width="15%" align="right">

<input type="radio" value="posta" name="Hogyan" checked>Postai&nbsp; utánvétellel

<p><input type="radio" value="bank" name="Hogyan">Banki átutalással</td>

</tr>

<tr>

<td width="60%">&nbsp;Megjegyzés</td>

<td width="15%" align="right">

<textarea rows="2" name="S1" cols="20"></textarea></td>

</tr>

<tr>

<td width="75%" colspan="2" align="center">A CD-ROM ára <b>2000 Ft + ÁFA</b>,

valamint <b>300 Ft</b> csomagolási és postaköltség!

<h3><input type="submit" value="Megrendelem!" name="Elõfizetés">&nbsp;

Mindösszesen: <b><span style="background-color: #FF0000">2800 Ft</span></b>

<b>&nbsp;</b><input type="reset" value="Kilépés" name="Kilépés"></h3>

</td>

</tr>

</table>

</center>

</div>

</form>

</body>

</html>


Még valami: ne ilyen szintű legyen az Ön első kérdőíve, kedves olvasó!
Csak lassacskán haladjon a pofonegyszerűtől a nehezebb felé!

11. feladat: Készítsen egy kérdőivet, mely egy E-mail címre postázza el a látogató megkérdezett nevét! Minta: fel11.html

12. feladat: Az előző kérdőívet bővítse úgy, hogy egy újabb 4 soros szövegmezőbe lehessen beírni a felhasználó teljes postacímét! Minta: fel12.html

13. feladat: Az előző kérdőívet bővítse úgy, hogy a felhasználótől kérje be a nemét is egy választómezővel (RADIO BUTTON)! Minta: fel13.html

14. feladat: A előző kérdőívet bővítse egy legördülő mezővel, melynek segítségével a felhasználó megadhatja életkorát évtizedekben! Minta: fel14.html


14. fejezet: Egyéb elemek

Természetesen nem csupán annyi eleme van a HTML-nyelvnek, amennyit ez a meglehetõsen szûkre szabott könyv felsorol. Éppen ezért az alábbiakban szeretnék nagyon röviden még pár elemet bemutatni.

  • <!-- Megjegyzés --> Ez az az elem, amit alapértelmezésben nem jelenít meg a böngészõ.
  • <!DOCTYPE> Megjegyzésként jelzi, hogy a weblap melyik HTML-szabványt jeleníti meg. Példa:
    <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 3.2//EN">
    <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Strict//EN">
  • ACRONYM: mozaikszavak megadása, beszúrása. Pl.: <acronym title="Cascading Style Sheet">CSS</acronym>
    Kihalóféleben van, mert egyre kevésbé támogatják.
  • APPLET: Futtatható program helyének beszúrása. Fontosabb paraméterei:
    ALIGN = ABSBOTTOM | ABSMIDDLE | BASELINE | BOTTOM | LEFT | MIDDLE | RIGHT | TEXTTOP | TOP  (Igazítás)
    ALT = szöveg (Helyettesítõ szöveg, ha nem sikerül lefuttatni.)
    CODE = filenév (A lefordított Java-class neve.)
    CODEBASE = url (A bázis-url helye.)
    HEIGHT = n (magasság)
    HSPACE = n (Az applet vízszintes margója.)
    NAME = név (Az applet neve.)
    SRC = url (A forrásfile teljes url-je.)
    TITLE = cím (A kiírt szöveg, amit az egér felette lebegésekor íródik ki.)
    VSPACE = n (Az applet függõleges margója.)
    WIDTH = n (szélesség)
  • BASE: A dokumentum báziscímének meghatározása - keretek (FRAME) alkalmazásakor. (BASE url) Paraméterei: HREF=url és TARGET=ablak_név | _blank | _parent | _self | _top
  • BUTTON: Nyomógomb beszúrása. Használata szinte teljesen azonos a kérdõívekben megismertével.
  • CENTER: A nyitó- és zárótag közötti elemet, vagy elemeket középre rendezi.
  • COL: Táblázatban oszlop definiálása. Ritkán használt!
  • COLGROUP: Oszlopok közös csoportjának gyûjtõje. Ritkán használt!
  • DEL: Dokumentumból törölt szöveg kijelölése.
  • DIR: Felsorolásszerû lista készítése. Eleme: LI.
  • EMBED: Dokumentum beszúra egy másikba. Fontosabb paraméterei, mint az APPLET-nél.
  • FIELDSET: Mezõelem beszúrása. Csak LEGEND taget tartalmazhat közvetlenül utána.
  • IFRAME: Lebegõ keretek újabb definiálási lehetõsége. Paraméterei lényegében azonosak a keretekével.
  • INS: A dokumentumhoz hozzáadott mezõ beszúrása.
  • LABEL: Címkét definiál a kontrolláló elemek számára.
  • LEGEND: Megadja a FIELDSET elemét. Csak ezen belül lehet használni!
  • LISTING: Elõre listázott szöveg. Kb. azonos a PRE taggel.
  • MENU: Listák menü-szerû felsorolása. Eleme: LI.
  • NOSCRIPT: A scriptek megjelenítésére képtelen böngészõk számára a HTML-kódot tartalmazza.
  • OBJECT: Objektum beszúrása a HTML-dokumentumba. pl. kép, dokumentum applikáció, vezérlés, stb. Fontosabb paraméterei, mint az APPLET-nél.
  • PARAM: Változókat határoz(hat) meg egyéb elemeknek, például: APPLET, EMBED, OBJECT.
  • PLAINTEXT: Mindenféle formázás nélküli sima szöveg megjelenítése.
  • Q: Kiemelt szöveg megjelenítése. Ritkán használt!
  • SCRIPT: Egy más nyelven írt script beszúrása.
  • SPAN: Érvényességi kör definiálása.
  • STRIKE: Keresztülhúzott szöveg kiírási mód. Lásd: S tag.
  • TBODY: Táblázat törzsének definiálása. Ritkán használt!
  • THEAD: Táblázat fejlécének definiálása. Ritkán használt!
  • XMP: Mintaszöveg definiálása. Nem használt. Javasolt helyette: PRE és SAMP.
Módosítás: ( 2012. január 21. szombat, 16:04 )
 
Ulti Clocks content

Partnerünk hírcsatornája

HWSW Informatikai Hírmagazin
HWSW Informatikai Hírmagazin
  • Ilyen lesz az internetes konzultáció
    Kezd összeállni a kép a tavaszra időzített internetes nemzeti konzultációval kapcsolatban. Deutsch Tamás, a konzultáció levezénylésével megbízott EP-képviselő bemutatta elképzelését és a peremfeltételeket. Kérdések azért még maradtak.

  • Felhasználóbarát titkosítást ígér az End-to-End
    Jövőre érkezhet a Google titkosítási megoldása, amely az elektronikus levelezést hivatott biztonságosabbá tenni, legalábbis Chrome böngészőben. Az OpenPGP-alapú End-to-End névre hallgató plugin GitHubon már megtekinthető.

  • Így gyorsította mobilos keresőjét egy tizedmásodperccel a Google
    A kereső találati oldala a megjelenést gyorsító információkat ad át a böngészőnek, így a találat betöltése érzékelhetően felgyorsulhat. A megoldás egyelőre Google Search és Google Chrome-exkluzív, de más weboldalak és más böngészők is támogathatják a jövőben.

Számláló

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa1219
mod_vvisit_counterTegnap1456
mod_vvisit_counterEzen a héten11406
mod_vvisit_counterMúlt héten16459
mod_vvisit_counterEbben a hónapban40340
mod_vvisit_counterMúlt hónapban65188
mod_vvisit_counterÖsszesen3369483

We have: 18 guests online
IP címe:: 54.163.89.8
 , 
Ma: 2014.12.21.

Hirdetés