| CSS referencia |
 |
 |
 |
|
1. oldal / 9 CSS leírás és teljes referencia1. fejezet: BevezetőA HTML-nyelv elsősorban szövegek egyszerű leírására szolgál, formátumára és megjelenítésére igen csekély instrukcióval szolgál. Sokszor előfordul, hogy a megjelenítők nem képesek pontosan a szerző által megálmodott formátumban megjeleníteni a tartalmat. Ezért kell használni a stíluslapokat, amely először a Internet Explorer 3.0-ban, illetve a Netscape Navigator 4.0-ban jelent meg. Még egy indok a CSS-ek használata mellett: ha egyszerre párhuzamosan kell formázni sok lapot, akkor elegendő a stíluslapot átírni és máris egyszerre átformálódik az összes weblap. Ez egy hatalmas lehetőség – saját példámból is tudom. Ha például egyetlen weblapon belül van több tucatnyi HTML-lap, akkor nem kell minden stílus-igazításkor minden egyes lapot egyesével átbogarászni, vagy egy jobb minőségű HTML-szerkesztővel a megfelelő elemeket átírni, hanem elegendő a CSS-lap megfelelő kiigazítása. Másik fontos lehetőség a CMS-rendszerek - pl.: Joomla, Drupal, Wordpress, stb. - által tárolt CSS-ek átírása. Ilyen esetben gyakorlatilag minden egyes apró tulajdonságot a CSS tárol és ha csak 1-2 apróságot szeretnénk átírni a kinézeten belül, akkor elő kell venni a megfelelően áttekinthető CSS referenciát.
Sokan írtak a HTML-lel, illetve a CSS-sel kapcsolatban. Többen hiányolták, hogy a HTML nem teljes, mivel több paraméter nincsen benne. Igen, ez szándékos volt, mivel ezt a HTML-könyvet elsősorban az emelt szintű informatika érettségire készülőknek írtam. Persze bárki informatika iránt érdeklődő is forgathatja és nyugodtan, önállóan megtanulhatja belőle a nyelv alapjait. A CSS más téma! Kérem, hogy csak az vágjon bele a CSS-be, akinek szüksége van rá! Ez már nem egy tankönyv, hanem egy referencia. Igyekszem minél pontosabb lenni, de még érthető! Fontos megemlíteni, hogy eme írás elkészítésekor igen sokat használtam a következő oldalakat: 2. fejezet: A CSS három alapvető formájaA stílus leírását többféleképpen is bele lehet ágyazni a lapokba. A legegyszerűbb és a leggyakoribb megoldás, ha egy önálló, külső CSS-lapot használunk. Példa: <LINK REL="stylesheet" HREF="styles.css" TYPE="text/css"> TITLE paraméterbe bele lehet írni egy tetszőleges címet a CSS fájlból, amelyet a böngészők felhasználnak az éppen aktuális lap megjelenítésére. Ha több ilyen is fel van sorolva, akkor a böngésző felajánlja a választást. Javaslat: az alapértelmezett stíluslap legyen az utolsó, mivel a legutolsó lesz mindig az érvényes. További paraméter még a HREF , ahová a stíluslap URL-je kerüljön! Az egész utalást a HEAD-szekcióba kell tenni. Most pedig lássunk egy konkrét példát: <!doctype html public "-//w3c//dtd html 4.0 transitional//en"> A <LINK> paraméterei - az említetteken kívül - nem túl bonyolultak. Az említett REL paramétere stíluslapok használatánál érthetően kötelező: "stylesheet". Szintén kötelező a TYPE="text/css" is, mivel ez a link típusára utal. A TITLE és a HREF használatáról már szó esett. Lehet használni a DISABLED elemet is, amikor - például az oldal kipróbálásakor - semlegesíteni kell az elemet. Szintén használható a MEDIA paraméter, mely értékei szerint lehet SCREEN, PRINT vagy ALL is. (képernyős kimenet, csak nyomtató, mindkettő - alapértelmezés) A második lehetőség a <HEAD> tagen belüli STYLE megoldás. Itt nincs külső fájl, így nem használhatjuk más file-okban, viszont a megadott stíluskompozíciót az egész HTML-oldalon belül könnyedén alkalmazhatjuk. Legyen példa az előző file - átírva eme módszerrel: <HTML> A <STYLE> lehetséges paraméterei, mint a fentiekben is látható, egyszerűek. A TYPE="TEXT/CSS" kötelező. Használható a TITLE is a stílus címének megadásához, de ez itt igen csekély jelentőségű. Ugyancsak használhatóak az előzőben (is) ismertetett DISABLED és MEDIA paraméterek. A harmadik módszer az egyes HTML-szerkesztők által előszeretettel használt tagen belüli formázás. Lényege, hogy a stílus hatóköre pontosan addig terjed ki, amíg a tag lezárásra nem kerül. Íme az eddig kétszer használt fájl harmadik verziója: <HTML> Véleményem szerint a három lehetséges módszer szerint a legjobban a legelsőt lehet kihasználni, de ez is, mint oly' sok minden a HTML-nyelvben, ízlés kérdése.
|
|
| Módosítás: ( 2012. március 11. vasárnap, 16:39 ) |
