Böngésző háborúk és jelenlegi állásuk

 
(Kép forrása: http://hvg.hu/tudomany/20160805_windows_figyelmeztetes_chrome_firefox_akkumulator_hasznalat)

Valaha az internet hőskorában még nem voltak böngészők. Az első böngészőt (és magát a www-t is) Tim-Barners Lee alkotta meg 1991-ben. Az igen fapados, szöveges megoldás helyett hamarosan jött a grafikus felületű Mosaic (1993. március).
A Mosaic egyeduralmát kihasználva a fejlesztők névváltoztatással megalkották a Netscape-et (1994 közepén). 1995 nyarára a Netscape piaci részesedése 80% fölé nőtt, ám ez hamarosan megváltozott, mivel megjelent az ingyenes, Windows '95-be beágyazott Internet Explorer. A két nagy között kitört az első böngészőháború.

Az első böngészőháború alakulása

Jól látható, hogy 2003-ra az Explorer kiütéses győzelmet aratott, így az első böngészőháborút megnyerte.

Viszont megjelentek a konkurens termékek: a Mozilla és az Opera. Eleinte a Mozillát nem vették komolyan, de hamarosan komoly rést ütött az IE egyeduralmán. Sajnos a pokoli gyors Opera soha nem tudott pár százaléknál nagyobb részesedést szerezni! Ez volt tehát a második böngészőháború.

A következő grafikon ennek kialakulását mutatja be:

A Mozilla 2005 elején "szélnek eresztette" önálló néven a Firefox böngészőt, ami 2007 novemberére 36 %-os részesedést mondhatott magáénak. A trendvonalak egyértelműen az Internet Explorer vereségét jósolták a feltörekvő Firefox-szal szemben, de 2008 szeptemberében egy új szereplő lépett a piacra: a Google Chrome, ami a piacot alaposan átalakította.

Így 2008 szeptemberében a 49%-os IE és a 42,6%-os Firefox mellett belépett a friss Google Chrome – azonnal 3,1%-kal. Érdemes megjegyezni, hogy azonnal lehagyta a régebb óta piacon lévő Apple Safarit és az Operát.

A következő évek a Chrome sikeréről szóltak/szólnak. Lassan, de biztosan átvette a piacvezető szerepet. A stabil, gyors megvalósítás mellett agresszívan növelt verziószáma is szólt. Itt kell megjegyezni, hogy a Chrome eleve a nyílt forráskódú, tehát ingyenes Chromium alapjain fejlődik. Ezt eleinte furcsállták a piac régebbi szereplői, de a siker nem sokat váratott magára.
 

A hanyatló Explorert 2011 tavaszán előzte le a Chrome, míg a vezető helyet 1 évvel később vette át a Firefoxtól. A Chromium sikerére azért sem kell több bizonyíték, mert az Opera 2013.augusztus 27-én megjelent 16-os kiadása is átvette a Chromium alapot, valamint a Firefox 2014.április 29-én megjelent 29-es verziójától cserélt. Későbbiekben a Firefox újított a saját fejlesztésű Quantum motorral. Más részről ott van a WebKit-alapú Safari, ami soha nem tudott pár százaléknál több részt elérni.

A Windows 10 megjelenésével a Microsoft kivezette az Internet Explorert, ráadásul a 11-nél régebbi verziókat a cég 2015. legvégével nem támogatja tovább, így kényszeríti a felhasználókat a váltásra.

A piac nagyjából 2016 közepére beállt. A Google Chrome elérte a 70%-ot és onnan csak nagy nehezen haladgat felfelé. Az Internet Explorer lecserélése az Edge-re nem sokat segített, mivel így is csak 4-5 % körül mozog az arány. A két kicsi, az Apple Safari és az Opera maradnak a maguk 3-3,5%, illetve 1,0-1,7%-uk körül – minimális elmozdulásokkal. Nagyobb ütéseket a Mozilla Firefox sem szenvedett el, hiszen a 2016 közepén maradt 17%-ából csak lassan csorognak át az ügyfelek a Chrome-hoz.

Ez a háború eldőlni látszik. A győzelemre esélyes a Google Chrome. Részesedése valamivel 80% felett állandósodik. Kérdés, hogy a többi böngésző megmarad-e? Ebben segíthetett volna a gyengélkedő Firefoxnak a 2017.novemberében lezajlott név-megújítás, mivel akkortól az új név: Firefox Quantum volt, de a csere nem igazán jött be, mivel az új motor sem adott sokkal több részesedést.

Immár nem kérdés a Windows 10/11 új böngészőjének az Edge-nek milyen a hatása: A többszöri megújuláson átesett Edge böngészőt nagyjából 2020 közepétől érdemes komolyan venni.

A cikk frissebb verzióját 2021.októberében írtam. Az akkori piaci felosztás a következő volt:

Egy másik statisztikai oldalt vettem el 2022.áprilisban, mégpedig a Statcounter.com-ot.

Itt először a világszerte mért adatokat vizsgáltam meg:

Statisztika alapja: https://gs.statcounter.com/browser-market-share/desktop/worldwide
Ugyanez hazánkban eltér, egy is kicsit, mivel itthon a Firefox még mindig elég izmos, viszont a Safari gyengélkedik.

Statisztika alapja: https://gs.statcounter.com/browser-market-share/desktop/hungary

Folytatás: sejthető, hogy a Chrome sok felhasználót hódít el a vetélytársaktól, bár kérdéses a mobilos felhasználók okozta elmozdulás. Nem valószínű, hogy kiütéssel győz, mert minden böngészőnek van valamekkora stabil tábora, tehát nem várható egy Netspace-mintájú látványos bukás.

A cikkben felhasznált adatok forrása: http://www.w3schools.com/browsers/browsers_stats.asp
Ez a weblap a W3schools naplófájljaiból veszi az igen szerteágazó és részletes adatokat.

Nemrég kaptam egy videót egyik ismerősömtől ebben a témakörben, de másik adathalmaz alapján (1993-2020):

© TFeri.hu, 2015. nov.

Felújítva: 2016. augusztus, 2018.márc., 2020.júl., 2021.okt. és 2022.márc.