Tamás Ferenc: Micsoda az MI?

Megjelent nyomtatásban a Kláris Magazin 2023.júliusi számában (1. rész)
Megjelent nyomtatásban a Kláris Magazin 2023.októberi számában (2. rész)

Az MI, azaz mesterséges intelligencia (angolul: AI = Artifical Intelligence) egy gép vagy program, ami mesterségesen felturbózott, sok különleges jelenséget mutató adatbázist tud maga mögött. Bár magát a fogalmat leggyakrabban számítógépekkel kapcsolatban használják, de ettől függetlenül a köznyelvben többféle értelemben is használják:

Egy mesterségesen létrehozott tárgy állandó emberi beavatkozás nélkül is képes legyen válaszolni a környezeti kihívásokra. Az egyfajta automatizáltság, tehát az MI szoftveres ága.
A mesterségesen létrehozott tárgy (vagy program) képes legyen külön emberi beavatkozás nélkül úgy viselkedni, mint egy érzésekkel rendelkező élőlény, tehát legyen képes bizonyos fokú döntések meghozatalára, illetve gondoskodjon saját maga fenntartásáról. Ilyennek tekinthetjük a különféle számítógépes játékok irányította karaktereinek „intelligenciáját”.
Harmadszorra a tárgy (vagy program) képes legyen önállóan bizonyos mértékű tanulásra, tehát valamilyen szinten emberi beavatkozás nélkül tudjon fejlődni. Más megfogalmazásban a tárgy képes legyen viselkedését célszerűen és megismételhető módon változtatni. A modern MI-kutatásban leginkább ez a tulajdonság került előtérbe.

Háttér

Maga az MI a tudományos-fantasztikus (azaz sci-fi) irodalomból származó fogalom, amit a modern 2010-es évek végének rohamosan fejlődő informatikája hozott létre. Jelen cikk írásakor, 2023. áprilisában még igen sok a bizonytalanság és rengeteg a félelem az MI körül. De miért is?

A hatalmas adatbázisok öntik az adatokat. Gondoljunk itt pl. közlekedési információkra, tőzsdei árfolyamok mozgására, bolti vásárlási szokásokra, bankkártyás használati szokásokra, telefonálási vagy mobil internetezési szokásokra, de akár egy komolyabb autó által pillanatonként termelt adatokra. Egyes nagy szoftverbázisoknál ez percenként GB-os méretet is jelent. Ezt az elképesztő mennyiségű adatot csak úgy lehet feldolgozni, hogy egy megfelelő szoftveres környezet kiválogatja a lényegest és felismeri a trendeket. Ehhez szükséges adatfeldolgozó alkalmazások alapján fejlődtek ki a legelső speciális alkalmazások.

A legelső ilyen speciális célprogramok után a következő lépés volt a szociális közösségi vagy a média-platformok által termelt adatmennyiség feldolgozása. Gondolhatunk itt akár egy Facebook-adatfolyamra, vagy egy Instagram applikációra, esetleg egy Youtube vagy TikTok lejátszási listára. Mindegyik esetben megszoktuk, hogy az egyes adatfolyamatok személyre szabottan állnak rendelkezésünkre, tehát a hagyományos televíziózással ellentétben nem mindenkinek ugyanazt a műsort adják, hanem ilyen-olyan eszközökkel személyre szabják a tartalmat. Ezt többnyire az oldal szoftveres megfigyelésével érik el, tehát az ingyenes alkalmazás csendben (de engedéllyel) gyűjti a kattintási és egyéb olvasási adatokat, így képes minél jobban személyre szabott tartalmakat szolgálni.

Ha jobban belegondolunk, akkor a 2020-as évekre a személyre szabott tartalmak a legtöbb platformon már alapértelmezettek lettek. A klasszikus, papír alapú újságok, magazinok példányszáma drasztikusan csökken és egyre inkább átmennek online verziókba. Ott is jól észrevehető, ha a hagyományos szerkesztési elveket követik, akkor a mai fiatal generáció médiafogyasztási szokásait nem tudják megfelelően követni. Tudomásul kell venni, hogy a mai fogyasztók nem elégednek meg azzal, hogy egy (online) híroldal mindenkinek ugyanazt a tartalmat ajánlja.

Helyettük ezért lettek népszerűek a személyre szabott tartalmakat kínáló platformok. Ilyenek lehetnek a fent említettek mellett az egyes újságok saját applikációi által generált tartalmak, akár az összefoglaló híroldalak. Ebből kettőt említenék: Google News, vagy a Bing böngésző alapértelmezett nyitófelülete. A lényeg, hogy mindegyik ilyen alkalmazás kínál személyre szabási lehetőséget, például azzal, hogy az egyes híreket véleményezheti a felhasználó, illetve 1-2 kattintással jelezheti, hogy több vagy kevesebb ilyen jellegű hírt szeretne legközelebb látni.

A személyre szabás legszebb példája az általánosan használt Google kereső találati listája. Itt, ha a böngészőben is bejelentkezünk, akkor újfent olyan tartalmakat kapunk, amelyek megfelelnek az eddigi visszajelzéseinknek.

De mik is a keresők? Valójában egy brutálisan nagy szöveges, képes, videós adatbázisok, melyek a felhasználó kérdésére igyekeznek minél pontosabban válaszolni. Vegyünk egy egyszerű példát! Írjuk be a Google.com keresőmezőjébe a „Shakespeare vígjátékok” szavakat. A cikk írásakor erre 27ezer találatot kaptam 0,81 másodperc alatt. Ezek között (2023. augusztus elején) túlnyomó többségben vannak a könyvek, illetve a szöveges felületek, továbbá reklámozási okokból az egyes könyvkiadók ajánlatai, ráadásul ezeket dobja fel legelőször a kereső. Ettől függetlenül rengeteg kép vagy videó is azonnal látható lesz, ha a megfelelő fülre kattintunk. Ehhez már hozzászoktunk, hiszen a jelenlegi internetes a „guglizás” már természetes szokássá vált. Itt gondolhatunk többek között arra is, hogy angol nyelvterületen a „to search” (keresni) szavak szinonimája lett a „to google”, azaz „guglizni”.

Még a keresők indulásakor sokan nagyon féltették a könyvtárosokat, hogy nekik ezek után hogyan lesz munkájuk? Ez jogos, hiszen igen sok tekintetben radikálisan lecsökkent a hagyományos könyvtárak használata.

De akkor MIcsoda az MI?

Teljesen pontos definíció véleményem szerint nem adható, de sok minden körülményt figyelembe véve gyakorlatilag egy igen fejlett, hatalmas (alapvetően) szövegértelmező adatbázis, amely megfelelő programozással képes fejlődésre!

A fent idézett példákon kívül mire gondolok?

Megfelelően körülírt szöveges keresésre való válaszra. (Lásd kicsit később!)
Bőrvizsgálatnál a daganatos vagy a daganat-gyanús pigmentek jelzésére. (mintafelismerés alapján)
Vérvizsgálatnál a vér minél pontosabb elemzése mellett a megfelelő riasztások kiadására, esetleges előrejelzésre.
Jó kérdésre adott képi vagy videós találatok megjelenítésére.
Internetes található szövegek elemzésére és válaszolására. Ennek bugyuta verzióját a chat-robotok által ömlesztett szövegek jelentették, de az MI-k módszere ennél sokkal finomabb, hiszen már komoly eszköztárral egészen jó eredményeket tudnak elérni, pl. egy intelligencia tesztben vagy egy főiskolai-egyetemi vizsgán. Szeretném kihangsúlyozni, hogy mindez a megfelelő programozás miatti jó szöveg- és képértelmezésnek köszönhető.

De akkor mik az MI korlátai?

Jelenleg ezek még nem ismertek! Nagy viták zajlanak arról, hogy mennyire tekinthető intelligensnek az MI. Véleményem szerint bizonyos mértékig a feltett kérdésekre megfelelően jó választ ad, tehát ezért van némi intelligenciája.
Van önfejlődése, hiszen a bevitt adatokkal bővíti az adatbázisát, de ezt eddig is tapasztaltuk a böngészőknél, illetve a keresőknél.
Képes önálló tanulásra is, de csak abban az értelemben, ahogy az előző pontban az kifejtésre került.
A jelenlegi, 2023. augusztusi megbízható hírforrások szerint nem képes eredeti gondolatokra. Tehát megkérhetjük, hogy írjon egy 20 soros verset a tavaszi napsugárról, de ezt önállóan nem fogja elkezdeni.

Akkor miért kell félni az MI-től?

Sajnos a sci-fi irodalomban, illetve a filmekben nagyon sokszor negatív szerepet kaptak az MI-k. Nézzünk erre példákat:

2001: Űrodüsszeia film központi irányító számítógépe, a HAL9000-es az 1968-as feldolgozásból. (Hivatkozás: https://www.imdb.com/title/tt0062622/?ref_=nv_sr_srsg_0)
Tron, avagy a számítógép lázadása film 1982-ből. (Hivatkozás: https://www.imdb.com/title/tt0084827/?ref_=nv_sr_srsg_3)
Ex Machina film 2014-ből (Hivatkozás: https://www.imdb.com/title/tt0470752/?ref_=nv_sr_srsg_0)
Arnold Schwarzenegger klasszikusa, a Terminátor és folytatásai. Az első rész még 1984-ből. (Hivatkozás: https://www.imdb.com/title/tt0088247/?ref_=nv_sr_srsg_0)

Persze ezek még csak elképzelt programok, robotok, de szeretném kihangsúlyozni, hogy minden a programozásuktól és maguktól a programozóktól függ!

Ami viszont már jelenleg is realitás – példák

Nézzünk egy gyakorlati példát! Lépjünk be a Bing böngészőbe, majd gépeljük be a következő címet: https://chat.openai.com/

Ezzel megnyitjuk a 2023.augusztusában slágernek számító, Microsoft által fejlesztett ChatGPT alkalmazás szöveges csevegőfelületét, amit egy egyszerű Microsoft jelszóval megtehetünk (ingyen). Belépve új chat-ablakot kell nyitni, majd fel is tehetjük az első kérdést. Maradjunk a már emlegetett Shakespeare vígjátékoknál. A választ pillanatokon belül megkapjuk.

Ha jobban belegondolunk, akkor ez nem több, mint egy alapos szövegelemzés.
Kicsit nehezítsünk! Ebbe már belesült a jelenlegi verzió!

Nézzünk egy újabb, már előzőleg is említett példát!

Mivel ez a robot alapvetően szöveges alkalmazás, így nem képes képi találatok megjelenítésére (és ezt ki is írja, ha szükséges.)

Vetélytársak, ellenfelek

A legelső kifejlesztés a Microsoft által publikált ChatGPT. Ezt legegyszerűbb a fent említett módon a Bing böngészőből használni. Ennek már megjelent a 4-es verziója is, ChatGPT-4 néven.
A Google válasza: Bard. (URL: https://bard.google.com/) Ez 2023. augusztusában bár egész jó állapotban van, de még koránt sem készen! A Google tervei szerint ez jobb lesz, mint a ChatGPT-4, de ez még előre nem látható.
A kínai keresőóriás, a Baidu is fejleszti a saját MI-jét. Ennek a projektnek jelenleg (2023.ápr.) nincs publikus verziója. Hasonló tervekkel állt elő az Apple is, ám kérdéses a megvalósulása.

Micsoda az MI?